Felszólalás adatai

ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban megfogalmazott kisebbségi véleményt kívánom elmondani. A 2008. év költségvetésének zárszámadásáról szóló törvényjavaslat ismét komoly aggodalomra ad okot. Sajnos most is azt láthatjuk, hogy az Állami Számvevőszék aggályai és félelmei, amiket velünk, ellenzéki képviselőkkel együtt még 2007 őszén fogalmazott meg, beigazolódtak. Rossz tervezés, rossz kivitelezés, rossz irányok és célok, elfogadhatatlan eredmény. A javaslatot ezek miatt nem támogattuk a bizottságok előtt sem. Az ellenzék képviselőinek elutasításának fő oka azonban az, hogy kizárólag a nemzetközi szervezetek pénzügyi segítségén múlt, hogy Magyarország nem került a fizetésképtelenség állapotába.

A kormány gazdaságpolitikájának legsúlyosabb kritikája a 2008. októberi események. A Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Unió segítsége kellett ahhoz, hogy ne Magyarország legyen az Unió történetének első fizetésképtelen állama. A GDP-arányos államadósság mértéke drámaian megugrott, az állampapírpiac lefagyott, miközben a gazdaság motorjai végérvényesen lefulladtak, a kis- és középvállalkozások a magas adóterhek miatt nem képesek felvenni a versenyt régiós vetélytársaikkal. A munkanélküliségi ráta jelentősen emelkedett, beruházások maradtak el, a fizetésképtelen cégek száma drámaian megnőtt.

Vegyük az adatokat! A helyi önkormányzatokat 2008-ban támogatás és átengedett személyi jövedelemadó címén 1348,6 milliárd forint illette meg, ez 0,4 milliárd forinttal kevesebb, mint 2007-ben. Az évközi módosítások következtében azonban az előirányzat közel azonos szintre került a 2007-es évivel, míg az eredeti előirányzatnál 4,3 százalékkal, a módosított előirányzatnál 11 százalékkal lettek alacsonyabbak. Ha figyelembe vesszük az infláció 2006-2007. évi alakulását, akkor kijelenthetjük, hogy 2008-ban közel 17 százalékos reálérték-csökkenés tapasztalható a 2006-os szinthez képest, ehhez kell hozzászámítani az intézmények energiaár-növekedéséből adódó, növekvő fenntartási költségeit, nem beszélve a növekvő feladatellátási kötelezettségekről.

Miközben az Állami Számvevőszék arról számol be, hogy az önkormányzatok elszámolási és számviteli fegyelme tovább javult, addig arra is kitér, hogy ez korántsem egyszerű feladat. A folyamatosan változó támogatási rendszerben lassan normatíva-szakértőket kell alkalmazni, hogy ki tudjanak igazodni az önkormányzatok az állami források útvesztőiben. És míg az önkormányzatok igyekszenek mindent betartani, addig, az Állami Számvevőszék megállapítása szerint, a központosított előirányzatok igénybevételének feltételeit, döntési rendjét, folyósításának, felhasználásának részletes szabályait, a felelős ágazati miniszterek a költségvetési törvényben előírt határidőt több esetben is megszegték.

(18.00)

A törvényjavaslatból kiderül, hogy a költségvetési törvény a normatív hozzájárulások körében majdnem mindenütt alulkalkulálta az eredeti előirányzatot. A módosított előirányzatok nagyjából teljesültek, amelyek szintén többségében és reálértéken nem érik el az előző évi szintet sem, így például a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai, ami 4,6 százalékkal kevesebbel teljesült az eredeti előirányzatnál, a módosított előirányzatot pedig 0,1 százalékkal haladja meg. Ugyanez a helyzet a szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti intézményi ellátásoknál, ahol az eredeti előirányzatnál 2 százalékkal kevesebbel teljesült.

Ezekből az esetekből is láthatók a költségvetés tervezésének bizonytalanságai. A lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása az előző évivel nominálisan megegyező volt. A kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása az előző évivel szintén nominálisan megegyező volt. Kiegészítő támogatás a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatokhoz előirányzatát a költségvetési törvény az előző évivel majdnem azonos összegben tartalmazta, a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása az előző évivel megegyező volt. Ezeknél mind-mind megállapítható, hogy reálértéken 17-20 százalékos csökkenést szenvedtek el. De itt még szerencsés helyzetről beszélhetünk, mert például a belterületi belvízrendezési célok támogatása jogcím előirányzata az előző évihez képest 66,7 százalékkal kevesebbet tartalmazott. Sok esetben sor került arra, hogy az eredeti előirányzatot közel felére csökkentették, majd ez a módosított szám már valóban teljesülni tudott.

Ez történt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásánál is, ahol az eredeti előirányzathoz képest 3,9 milliárd forinttal, azaz 31,4 százalékkal csökkentették az erre szánt forrásokat. Nem jobb a helyzet a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatásai címénél sem. Sőt, itt néhány esetben valószínűsíthetően törvénysértésekről is beszélhetünk. Ennél a támogatási formánál ugyan 6,7-szeres növekedés volt tapasztalható, de sajnos ebből az látszik, hogy legalább 6,7-szeresére nőtt azon önkormányzati igények száma, amelyek a működésképtelenség növekedésének eredményeként keletkeztek. A támogatási kérelmet az önkormányzati és akkor még területfejlesztési miniszterhez kellett benyújtani. A támogatásigényléshez és felhasználásához útmutató elkészítését írta elő a költségvetési törvény 2008. február 10-ei határidővel, amely az előírt határidőben aláírásra is került. Az utasítás és az útmutató értelmében támogatás ugyanazon helyi önkormányzat részére adott költségvetési éven belül csak egyszeri alkalommal javasolható, kivéve, ha különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn. Ezzel szemben a 2008. évben támogatott önkormányzatok között 439 azok száma, amelyek az év során egynél többször kaptak támogatást, de ami még különlegesebb, hogy 404 önkormányzat kétszer, míg 33 önkormányzat háromszor, sőt 2 önkormányzat, Nagyecsed és Győrtelek négyszer kapott támogatást a 2008. év folyamán - derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből. Vajon kik és milyen szempontok alapján kerülhettek ilyen kiváltságos körülmények közé?

A többcélú kistérségi társulások támogatása is romlott 2007-hez képest. A társulások ösztönző támogatását bonyolult szabályozási feltételek mellett nyújtotta a központi költségvetés. A támogatás igénylése és elszámolása az Önkormányzati Minisztérium által kidolgozott adatbázisrendszerben történt, amely terjedelmes és nehezen áttekinthető. A címzett és céltámogatások teljesülése az eredeti előirányzattól 18 milliárddal, azaz 34,1 százalékkal, míg a módosított előirányzattól 17,5 milliárddal, azaz 33,4 százalékkal maradt el. Az erre a támogatási formára fordítható pénzt az utóbbi 4-6 évben szinte teljesen megszüntették, most a megmaradtakon vágtak 34 százalékot, holott köztudott, a kisebb önkormányzatok számára ez az egyetlen, nagyobb pályázati pénz elnyerésére nyújtott lehetőség.

A fejlesztésekre szánt pénzt nemcsak a címzett és céltámogatások megnyirbálásával csökkentették, hanem a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira szánt támogatás csökkentésével is. Itt az eredeti előirányzattól 32,6 százalékkal, a módosított előirányzattól 46,6 százalékkal alacsonyabb teljesülés lett. A területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása, azaz TEKI, az eredeti előirányzattól 38,2 százalékkal, a módosított előirányzattól 47,3 százalékkal marad el. Az önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül - CÉDE - az eredeti előirányzattól 28,6 százalékkal, a módosított előirányzattól 48,7 százalékkal kevesebb.

Tisztelt Államtitkár Úr! A budapesti 4-es metróval kapcsolatban a számvevők megállapítják, hogy támogatása az előirányzott 16,2 milliárd helyett 43,5 milliárd forinton teljesült, ez két és félszeres növekedés. 6 kifizetést és 17 díjfizetést indítottak el utalvány hiányában, ennek eredményeként a Kincstár az Állami Számvevőszék többéves kérésének eleget téve 2008 második félévétől szigorította az ellenőrzést. Megállapítják továbbá, hogy a devizaalapú kifizetéseknél egy esetben sem azonos az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kiállított utalványon szereplő és a Kincstár által ténylegesen kifizetett összeg. A számvevők felhívják a figyelmet arra, hogy a beruházási összeg nagyságára való tekintettel a magyar állam képviseletével megbízott Pénzügyminisztériumnak fokozottabb ellenőrzési tevékenységet kellene kifejtenie. Ennek érdekében a finanszírozási szerződés módosítása is indokolt.

Szintén a finanszírozási szerződés módosítását szorgalmazzák a számvevők, mivel az túl tág lehetőséget biztosít a tervektől való eltéréshez, állami beleszólás nélkül. Az állami hozzájárulás mértéke ezt nem tenné lehetővé. A beruházásra jellemző, hogy 2005 óta nincsen a fővárosnak saját műszaki ellenőre.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek figyelembevételével, illetve hogy Magyarország az elmúlt évben jelentős bizalmi válságon ment át, és nem kétséges, hogy ez a korábbi évek gazdaságpolitikájának következménye, ezért felelősséggel nem bocsátható a zárszámadásról szóló törvényjavaslat általános vitára.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)