Felszólalás adatai

Fratanoló János 2004. május 1-jén egy felvonuláson vett részt, amelyen Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását ünnepelték. A pécsi televízió által vele közölt riportban a zakóján egy vörös csillagot viselt, amely a széles közönség számára is jól láthatóan jelent meg, ezért büntetőeljárás indult ellene a büntető törvénykönyv 269/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján önkényuralmi jelkép használata miatt.

A Pécsi Városi Bíróság bűnösnek találta tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétségében, amely ellen a vádlott fellebbezett. A megyei bíróság felmentette, végül ügyészi fellebbezéssel került az ítélőtábla elé az ügy, amely újból bűnösnek találta, és Fratanoló Jánost a legenyhébb büntetésben, megrovásban részesítette. Fratanoló János ezt követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Kérelmében a bíróságnak előadta, hogy a vörös csillag használata miatti elítélése indokolatlan beavatkozást jelentett a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő emberi jogának gyakorlásában.

A bíróság az emberi jogok európai egyezménye 10. cikkének megsértése miatt 4000 euró kártérítést és 2400 euró költséget állapított meg a kérelmező számára. A strasbourgi bíróság ítéletének indoklása szerint a hazai bíróság által kiszabott ítélet aránytalanul korlátozta a kérelmező véleménynyilvánítási szabadságához fűződő jogát, és ahhoz, hogy e szimbólum viselésének korlátozása igazolt legyen, az szükséges, hogy valamennyi politikai mozgalom vagy párt részéről a kommunista diktatúra visszaállításának vélt vagy közvetlen veszélye álljon fönn.

A bíróság a vörös csillag többszörös jelentése miatt a Btk.-ban megfogalmazott tilalmat túlságosan szélesnek tartja, kiterjed olyan tevékenységre és eszmékre is, amelyek az egyezmény 10. cikke által védett körbe esnek. Az egyezmény alapján lehetőség van három hónapon belül az ítéletet a bíróság nagykamarája elé terjeszteni, ha az ügy az egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezését vagy alkalmazását érintő lényeges kérdések értelmezését veti föl. A kérelemről egy öttagú tanács dönt. Magyarország kormánya az egyezményben foglalt szabályoknak megfelelően kérte az ügynek a nagykamara elé utalását, tehát kvázi jogorvoslattal élt, amelyet egyébként indokolás nélküli válaszlevelében elutasított az öttagú tanács, így a bíróság 2011. november 3-án hozott ítélete 2012. március 8-án véglegessé vált, amelyben Magyarországot megfosztották a jogorvoslat és a másodfokú döntés lehetőségétől.

Magyarország kormánya nem ért egyet az ítéletben foglaltakkal, s fenntartja a bírósági eljárás folyamán is kifejtett álláspontját. A magyar szabályozás egyáltalán nem kivételes az Európai Unióban és Európában sem, több állam jogrendszere is bünteti a diktatúrák jelképeinek használatát, így Ausztria, Németország, Franciaország vagy Románia, sőt Litvániában kifejezetten nevesítik is a kommunista múlt szimbólumait a jelképek között.

A Btk. 269/B. §-ának alkotmányosságával már az Alkotmánybíróság is foglalkozott 14/2000. határozatában, és rámutatott arra, hogy a jelképek egy sor eszmét, elvet és gyakorlatot egyetlen tárgyba, személybe vagy piktogramba sűrítve nagy hatású üzenetet továbbítanak. A vörös csillag Magyarországon nem csupán a nemzetközi munkásmozgalom jelképe. Magyarország második világháborút követő tragikus történelmében - folytatja az Alkotmánybíróság - a vörös csillag egy olyan önkényuralmi rendszer jelképévé vált, amelyet az emberi jogok tömeges megsértését, a hatalom erőszakos megragadását és gyakorlását igazoló ideológia és gyakorlat jellemzett. Az ötágú vörös csillag viselése azonosulást jelentett és jelent a mai napig a kommunista eszmékkel, illetve azok propagálásával.

Az Alkotmánybíróság a fentebbi Ab-határozatban kifejtette, hogy a szabályozás bevezetését nyomós társadalmi szükséglet indokolta a köznyugalom és mások jogainak védelme érdekében, és ennek megfelelő eszköze volt a büntetőjogi szabályozás bevezetése. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a korlátozás arányban áll az elérni kívánt céllal, mivel a szóban forgó jelkép nyilvános használatának csak néhány pontosan körülírt formáját érinti, és csak azokat a használatokat korlátozza, amelyek az általuk szimbolizált önkényuralmi ideológiákkal való azonosulást, illetve ezen ideológiák nyilvános terjesztésének szándékát tartalmazzák. A jelképek tiltása pedig nem vonatkozik sem tudományos, sem művészeti, illetve oktatási vagy ismertterjesztési célú használatra.

A jelképek és így a vörös csillag korlátozás nélküli szabad használata minden, a gyűlölet és agresszió formáit elítélő, a demokrácia mellett elkötelezett személyt súlyosan sért, különösen a kommunizmus üldözötteit, áldozatait és az ő hozzátartozóikat. Elevenen él a mai magyar köztudatban és az üldözéseket túlélők emlékeiben a mai napig a kommunizmus rémtetteinek emléke. A kommunizmus hazai áldozatainak számát szakértők mintegy félmillióra teszik - persze vannak más becslések is -, a világon pedig közel 100 millióra. Ennyi ember esett áldozatul a hadifogságnak, a malenkij robotnak, a Rákosi-rendszernek és az '56-os szabadságharc utáni kegyetlen megtorlásoknak. Ezen események a magyar társadalom nagy részét érintették, és a kommunizmus jelképei - a vörös csillaggal az élén - sokakat megrémítenek a mai napig, rossz emléket, félelmet keltenek. Ugyanakkor nincs Magyarországon olyan szakszervezet, amely a szimbólumokat a saját emblémájában szerepeltetné.

A magyar kormány éppen ezért nem értett egyet az ítéletben foglaltakkal, a mai napig is fenntartja az eljárás során képviselt álláspontját, amiről már számos magyar civil szervezet is támogatásáról biztosította. Így például június 4-én a 224 tagszervezetet számláló Civil Összefogás Fórum vagy a Kárpát-medence egyik legnagyobb civil szervezete, a Civil Együttműködési Tanácskozás közös nyilatkozatban jelentette ki, hogy a vörös csillag ügye Magyarország belügye. Véleményük szerint a strasbourgi ítélet azt sugallja, hogy az elfogadott és elutasított szimbólumok vonatkozásában egy ország, egy nemzeti közösség nem dönthet szabadon. Felteszik a kérdést, hogy milyen közös Európa az, ahol közösségi értékeinket bírálják felül, ahol valaki jogot formál arra, hogy megmondja egy másik népnek, hogy mit szabad és mit nem szabad elvetnie. A két szervezet hangsúlyozza: a magyar állam nem fizethet kártérítést a vörös csillag híveinek, mert - mint írják - ártatlan zsidó, keresztény és cigány polgárai már életükkel fizettek meg a nagy vezérek őrületeiért.

A kormány álláspontjával szemben is megfogalmazták civil szervezetek álláspontjukat, tizenkilencen, így például az Amnesty International, a Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transzvesztita Szövetség, a Mental Disability Advocacy Centre, az Eötvös Károly Intézet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Friss Gondolat Egyesület, a Patent Egyesület, a Rendőr Szakszervezet, a Romaversitas Alapítvány, a Háttér Társaság a Melegekért, a Szimpozion Egyesület, a Labrisz Egyesület, a Szivárvány Misszió Alapítvány, a Helsinki Bizottság és a TASZ. Ők azt hangsúlyozták, hogy bár lehet 100 millió áldozata a kommunizmusnak világszerte, Magyarországnak az ítéletet végre kell hajtani.

Június 5-én a reprezentatív és vezető magyar szervezetek, amelyek a kommunizmus áldozatait képviselik, így a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Recski Szövetség, a Pesti Srác Alapítvány, valamint a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete közös nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását a strasbourgi döntés ellen és a magyar kormány álláspontja mellett. Támogatják azt az álláspontot, amely szerint hiába mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság, hogy a vörös csillag nem önkényuralmi, hanem mozgalmi jelkép, azoknak, akik vörös csillagot viseltek vagy viselnek, a kormány ne fizessen kártérítést.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány ezzel a jelentéssel és ezzel a határozati javaslattal ahhoz kéri az önök hozzájárulását, ahhoz kéri az egyetértésüket, hogy Magyarország tiszteletben tartva azoknak a honfitársainak az emlékét, akiket százszámra bírói ítélet nélkül a vörös csillag nevében végeztek ki, ezer- és tízezerszámra börtönöztek be, százezerszámra telepítettek ki és milliószámra fogtak be vagy indítottak ellenük valamilyen büntetőeljárást rendőrségen vagy bíróságon, az ő emléküket tiszteletben tartva ne engedjük, hogy mások, akik Magyarország történelmét nálunk sokkal kevésbé ismerik, ők határozzák meg a mi jogszabályainkat, és ők mondják meg, hogy Magyarországon mely jelképek tiltottak, melyek sértik mások érzékenységét és melyek nem.

Mi úgy gondoljuk, hogy Magyarország szuverenitásának része, hogy el tudja dönteni, hogy mi kelt félelmet, mi kelt rettegést a magyar állampolgárokban. Szerencsére még sokan élnek közülünk azok közül, akik börtönbüntetést szenvedtek, vagy kitelepítést kellett elszenvedniük, vagy B-listázásokat.

(22.00)

Már csak az őirántuk érzett szolidaritásból, illetőleg az áldozatok iránt érzett kegyeleti okból is, úgy gondolom, Magyarországnak kötelessége a büntetőjogi fenyegetettséget fenntartania mind a vörös csillaggal, mind a sarló-kalapáccsal kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy a központi költségvetés forrásaiból a vörös csillag viseléséért senkinek kártérítést fizetni nem szabad, mert abban az esetben ez egyfajta megélhetéssé válik, ki-ki kitűzi magára a vörös csillagot, majd utána több ezer eurós kártérítést vár a strasbourgi bíróságtól.

Kérem a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, támogassák a kormány határozati javaslatát. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)