Készült: 2024.09.19.06:59:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

8. ülésnap (2006.06.26.), 219. felszólalás
Felszólaló Kormos Dénes (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Oktatási bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:15


Felszólalások:  Előző  219  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KORMOS DÉNES, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Az oktatási és tudományos bizottság az államháztartásról szóló törvényjavaslatot vitatta meg. A törvényjavaslaton belül elsősorban azokat a részeket és fejezeteket tekintette át a bizottság, amelyek szakterületéhez közvetlenül kapcsolódnak, így részletesebb vita és véleménycsere a közalapítványokkal kapcsolatos intézkedésekről zajlott, illetve a felsőoktatást érintő módosulásokról.

A közalapítványokkal, a közalapítványok megszűnésével, átalakulásával kapcsolatosan általánosan megfogalmazódott az a vélemény, hogy valóban igaz ebben az ágazatban, a közoktatási ágazatban - de gondolom, egyébként a nagyobb humán ellátó rendszerek jelentős részére ez szintén elmondható lenne -, hogy különböző jogcímen különböző területen jelentős állami pénzek szolgálnak különböző feladatellátást. Ezeknek a tartalmi áttekintése, koordinálása és adott esetben a párhuzamossága elég komoly probléma.

Képviselőtársaim más bizottsági vélemények ismertetésénél jelezték azt, ami itt is felmerült, hogy jelentősen állami pénzekről van szó. Egyfelől tehát a bizottság indokoltnak látta azt, hogy ezeknek a forrásoknak a koordináltabb felhasználása történjen, és én a magam részéről hozzáteszem azt, ami ott a vitából kiszűrhető volt, hogy amennyiben ezek a források a támogatási cím fejezeti kezelésű előirányzathoz kerülnek, akkor tulajdonképpen célszerű lenne átgondolni azokat a különböző támogatási, finanszírozási területeket, amelyek egyes ágazatokat érintenek, és adott esetben az így bekerülő pénzforrásoknál is egy célfeladat-forráskoordinációt célszerű megtenni annak érdekében, hogy súlypontozottan lehessen ezeket a forrásokat az elkövetkezendő időszakban felhasználni.

A vitában felmerült az, hogy ezek az alapítványok, közalapítványok számos területen fontos közfeladatokat láttak el; valójában a törvénymódosítási javaslat tartalmazza, hogy melyek azok az alapítványok, amelyekre ez nem terjed ki. Felvetődött többek között a megyei közoktatási közalapítványok helyzete és további működése, amelyek sok helyen olyan problémákat tudtak kezelni, ami adott esetben kistelepüléseken, akár a többcélú kistérségi társulások megalakulásával kapcsolatosan is fontos támogatás lehet. Erre pozitív választ kaptunk, hogy ez tulajdonképpen a törvény által létrehozott alapítványok körébe tartozik, tehát talán ez a változás ezt az alapítványi formát nem érinti.

Fontos szempontként jelent meg az is, hogy ezen közalapítványok mellett a kuratóriumban és a kuratóriumhoz kapcsolódó szakmai holdudvarban egy jelentős szakmai és civil szféra jelent meg, amelynek részvételére az elkövetkezendő időszakban igen nagy szükség lenne, és bármilyen átalakulás is történik ebben az esetben, ezt a komoly erőt, ami szakmai, szakmapolitikai szempontból is meghatározó lehet egy-egy ágazatnak, kár lenne elveszíteni.

Tehát fontosnak ítéli a bizottság - és oldaltól függetlenül -, hogy amennyiben ebbe a fejezeti irányzatba belekerülnek és a későbbiekben a döntésekkel kapcsolatban bármilyen irány és elhatározás kialakul, akkor a döntés-előkészítésen túl meghatározóbb és megfelelően súlyozott szerepet kapjanak ezek a szakmai és civil szervezetek.

(19.10)

Ugyancsak még ehhez a témához tartozik az a gondolat is, amit Fónagy János képviselőtársam is felvetett, hogy bizony ezek között a közalapítványok között van jó néhány olyan, amelyik összefüggésben van különböző európai programokkal, sőt még folynak is ezek a programok. Tehát javasoljuk átgondolni, hogy ennek differenciált megközelítése történjen meg, hogy adott esetben azok a lehetőségek és mozgásterek, amelyek ilyen típusú közalapítványok esetében fennállnak, ne csorbuljanak vagy ne szűküljenek.

A másik rész a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatosan a gazdálkodó szervezetek alapításának lehetősége. Itt tulajdonképpen egy kérdés vetődött fel, hogy a felsőoktatási törvény nem olyan régen megadta ezt a lehetőséget az intézményeknek, viszonylag rövid idő telt el azóta, mi okozta vagy milyen tapasztalati tényezők okozták, hogy ez a változás bekövetkezzen. Nyilvánvalóan az általános és alapos indok látszik, hogy tulajdonképpen egy egységesített és ellenőrizhetőbb eljárás kapcsán lehessen ezeknek az intézményeknek is gazdálkodó szervezetet alapítani. Tehát a kormányzati engedély és a vagyonelemek behatárolása indokolt.

Ebben a részben tulajdonképpen lényegi vita a bizottság különböző oldali tagjai között nem volt, mármint a tekintetben, hogy ennek ellenőrzöttebbnek kell lenni az elkövetkező időszakban a felsőoktatásban.

Mindezeket kiemelve, elsősorban ezek voltak a fő kérdések ebben a törvényjavaslatban, a bizottságunk 13 igen szavazattal, 8 nem ellenében általános vitára és elfogadásra ajánlja a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  219  Következő    Ülésnap adatai