Felszólalás adatai

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előző héten kedden már részletesen beszéltem arról, hogy miért dolgoztuk ki az Új Egyensúly programját, hogyan gondoljuk tartósan egyensúlyi pályára állítani az államháztartást Magyarországon.

Úgy gondoljuk, hogy ha előrehaladunk az államháztartási reformokban, ha modernizáljuk a központi és a helyi államigazgatást, végrehajtjuk az oktatási, egészségügyi reformot, folytatjuk a nyugdíjreformot, akkor sikerül megoldani az időről időre kiújuló egyensúlyi gondjainkat. Most éppen egy ilyen periódusban vagyunk, amikor nemcsak hosszú, hanem rövid távon is intézkedni kell az egyensúly javítása érdekében. A helyzetet reálisnak látjuk, és a kormány elszánt a tekintetben, hogy végigviszi az elhatározott átalakító szerkezeti reformlépéseket.

E lépések egyike az ez évi költségvetési törvény módosítása. Ez nem azért szükséges, mert a hiány mértéke várhatóan magasabb lesz annál, mint amit eredetileg terveztünk, a pénzforgalmi hiány ugyanis, amiről a költségvetési törvény szól, nem növekszik olyan mértékben, hogy az államháztartási törvény indokolná a költségvetés módosítását. Az államháztartási törvény 41. §-a szerint ugyanis a kormány a magasabb költségvetési hiány miatt akkor köteles törvénymódosítást az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a költségvetési törvényben megállapított összege a jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes összegének 2,5 százalékával eltér. Mivel ezt a mértéket nem érjük el, emiatt a költségvetési törvény módosítására nem lenne szükség. A kormány azért kezdeményezte a költségvetési törvény módosítását, hogy egységessé váljon a bevételt beszedő szervezetek, valamint a munkaügyi felügyelőségek érdekeltségi rendszere, másrészt pedig szükséges néhány előirányzat módosítása az év közben ismertté vált információk alapján.

Tisztelt Országgyűlés! A következő módosításokat javasoljuk a költségvetési törvényben. Új paragrafusként került a törvénybe az a javaslat, amely az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak részére a kárpótlásról szóló törvényben szereplő határidők ismételt megnyitása kapcsán a 2006. április 1-je és augusztus 1-je között benyújtott kérelmek kárpótlási összegének fedezetét biztosítja.

A javaslatban szereplő következő módosítás a bevételt beszedő szervezetek érdekeltségi rendszerére vonatkozik. Az APEH és a VPOP teljesítményének növelésével összefüggésben dologi és felhalmozási többletköltségek merültek fel. Az ehhez szükséges fedezet biztosítására többletbevételekből kerülhet sor.

Ezen túlmenően az elmúlt évek tapasztalatai alapján a teljesülési határidő december 28-ára történő módosítása a dolgozók érdekeltségének az év végéig történő fenntartása miatt válik szükségessé. Ehhez kapcsolódóan új paragrafusként jelenik meg a törvénymódosításban az a javaslat, amely a munkaügyi felügyelők ellenőrzési tevékenységének megerősítéséhez szükséges többletforrásokat biztosítja, hasonlóan a beszedő szervezeteknél alkalmazott módszerhez.

A következő módosító rendelkezés a Nyugdíj-biztosítási Alap méltányossági alapú nyugdíjemelésre előirányzott keretösszegének 100 millió forint összegű megemelésére vonatkozik. A nyugdíjfolyósító igazgatóságokhoz az elmúlt hónapok során igen nagy számú kérelem érkezett a méltányossági nyugdíjemelésekre vonatkozóan. Az indokolt kérelmek pozitív elbírálásának a lehetőségét teremti meg a szükséges módosítás.

A törvény módosítása nyomán a Nemzeti Autópálya Zrt. adósságainak átvállalása csak lehetőségként szerepel a törvényben, nem pedig kötelezettségként. Egy másik módosító javaslat pedig az ÁPV Zrt. kiadási előirányzatának megemelésére vonatkozik, melynek célja, hogy lehetőséget teremtsen az állam vállalkozói vagyonkörének esetleges bővítésére.

Tisztelt Ház! Még a nyári szünet előtt, azért, hogy az Új Egyensúly programja kellőképpen előrehaladhasson, az adótörvényeken, valamint az ez évi költségvetési törvényen kívül más törvényi szabályok módosítása is fontos. Ezek közé tartozik az államháztartásról szóló törvény. Az adótörvények révén a bevételi oldalon kívánjuk javítani az egyensúlyt, de nagy gondot fordítunk a kiadások mérséklésére is ezzel párhuzamosan.

Ezért javasoljuk többek között a közalapítványnak mint szervezettípusnak a megszüntetését. A közalapítvány nem váltotta be a létrehozásának egyik fő céljához fűzött reményeket: a külső, vagyis nem állami források bevonását a közfeladatok ellátásának finanszírozására. Gyakorlatilag állami támogatásból és indokolatlanul drágán működő szervezetekké váltak zömében. A közalapítványi forma gyakorta a közpénz ellenőrizetlen elfolyásának is terepét nyitotta meg. Ezért kezdeményezi a kormány a polgári törvénykönyv módosításával és átmeneti szabályok megalkotásával e szervezeti forma megszüntetését jövő év végéig. Mindez nem vonatkozik azokra a közalapítványokra, amelyek léte törvényen vagy nemzetközi szerződésen alapul. Megszűnik a helyi és a kisebbségi önkormányzatok jogosultsága is a közalapítvány létrehozására.

Itt azonban föl kell hívnom a tisztelt Ház figyelmét, hogy a helyi önkormányzatok közalapítvány-alapítási jogosultságát a polgári törvénykönyv mostani módosítása szünteti meg, ugyanakkor az összhang megteremtése céljából szükséges a helyi önkormányzatokról szóló kétharmados többséget igénylő törvény technikai jellegű változtatása is. A közalapítványok államháztartásból történő támogatása helyett speciális, fejezeti kezelésű előirányzat alakítható ki az adott cél támogatására. Ez teljes mértékben helyettesíti a közalapítvány intézményét. Ugyanakkor a közpénzek felhasználása átláthatóbb, olcsóbb lesz, a civil szféra továbbra is részt vehet a támogatási döntés előkészítésében.

Tisztelt Képviselők! Az elmúlt hónapokban felerősödött a vita arról, hogy milyen módon lehetne megakadályozni, csökkenteni a költségvetés túlfutásának lehetőségét. Ennek lehetőségein a kormány is gondolkodott. Az e gondolkodás alapján született első törvénymódosítási javaslatainkat elkészítettük. Az államháztartási törvénybe olyan fiskális szabályt kívánunk beépíteni, amely szerint a szakminisztereknek negyedévenként be kell számolni a kormány részére tárcájuk költségvetési helyzetéről, és javaslatot kell tenniük az éves, várható alakulásról is. Ez a szabályalapú költségvetési tervezés egyik első lépése a magyar államháztartás rendszerén belül.

Az államháztartási törvény mellett néhány más jogszabály módosítása is fontos. A felsőoktatási törvény módosítása a közvagyon, illetve a közpénzek átlátható, hatékony kezelése, felhasználása érdekében az államháztartási törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja. Megszűnik az indokolatlan különbségtétel az államháztartás és a felsőoktatási törvény között a kincstári szolgáltatások térítése tekintetében, valamint lehetőség nyílik arra, hogy állami felsőoktatási intézmények is alapíthatnak gazdálkodó szervezetet, illetve szerezhetnek ilyen szervezetben részesedést.

A koncessziós törvény módosítására a privatizációs törvénnyel összefüggésben van szükség. A többségi állami tulajdonú társaságok a koncessziós törvény értelmében pályáztatás nélkül is végezhetnek koncessziós tevékenységet. Privatizáció esetén e társaságok elveszítenék koncessziós jogukat, ezért a törvényjavaslat a koncessziós törvény módosításával új pályázati konstrukciót vezet be: a koncessziós és a privatizációs pályázat összekapcsolásával a koncessziós jog és a tulajdonosi jog egy kézbe kerül.

A privatizációs törvény módosítása több, egymástól független okból szükséges. Egyrészt a módosítás az Állami Autópálya Kezelő Zrt. részleges privatizációját teszi lehetővé a törvényben előírt minimális állami tulajdoni hányad 100 százalékról 25 százalék plusz 1 szavazatra csökkentésével. Másrészt az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának és privatizációs tartalékának számláját a továbbiakban nem a jegybank, hanem a Kincstár vezeti. A pénzeszközöket a jegybanktörvény alapján jelenleg is be kellett számítani a kincstári egységes számla egyenlegébe, az új megoldás azonban egyértelművé teszi a helyzetet. E rendelkezéshez csatlakozik az államháztartási törvény módosítása, amely megjeleníti az ÁPV Zrt. Kincstárnál történő számlavezetési kötelezettségét.

Végezetül a módosító javaslat szerint a kormány határozata alapján nemcsak az ÁPV Zrt., hanem az illetékes szakminiszter is privatizálhatja a tulajdonosi jog gyakorlása alatt álló társaságot. Célszerű ugyanis, hogy amennyiben a szakminiszter felel egy adott területen a hosszú távú koncepcionális változások megvalósításáért, a koncepció valamennyi részeleméért is ő feleljen. Az MFB-törvény módosításának célja a vállalkozói, banki feladatok kialakítása, a kis- és középvállalkozás-fejlesztési intézményrendszer hatékonyabbá tétele, továbbá vállalkozások hitelhez jutásának, valamint a hazai és európai közösségi források felhasználásának elősegítése.

(18.30)

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek megteremtik a jogi hátterét az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség által az egyes munkaügyi ellenőrzéssel összefüggésben hozott határozatok, illetve az abban foglalt adatok nyilvántartásának, továbbá a javaslat ezen nyilvántartásból adatoknak jogszabályban meghatározott szervek és személyek részére történő átadását szabályozza. Végezetül az egyenlő bánásmódról szóló törvény módosítása az Egyenlő Bánásmód Hatóság által a munkaügyi ellenőrzések során hozott határozatok, illetve a határozatokban foglalt adatok nyilvántartásának jogszabályban meghatározott szervek és személyek részére történő átadását szabályozza.

Kérem, hogy a költségvetésről, az államháztartásról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatokat az Országgyűlés megvitatni, azután elfogadni szíveskedjen.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)