Felszólalás adatai

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 202 igen szavazattal, 56 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Tarnai Richárd, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Kisegítették-e a közigazgatási reformok Magyarországot a súlyosan versenyképtelen helyzetből?" címmel. Tarnai Richárd képviselő urat illeti szó.

(16.00)

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP célja a kezdetektől arra irányult, hogy reformokkal segítse azokat a területeket, ahol Magyarország a szocialista kormányzás után súlyosan versenyképtelennek bizonyult. Ezért 2010-ben a közigazgatás vonatkozásában három területen, a központi és a területi közigazgatás, illetőleg a kodifikáció területén indult el egy reformprogram. A központi közigazgatás reformjának köszönhetően az állami intézményrendszer karcsúbbá vált az elmúlt három évben a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás jegyében.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2010-hez képest 18 milliárd forinttal kevesebb pénzből látja el a sok tekintetben kibővült feladatkörét, emellett a közigazgatás fiatalítását jelzi, hogy a tárca, a kormány tisztviselőinek kétharmada mára már negyven év alatti.

Az államigazgatási átalakítás fókuszpontja az intézménydzsungel egyszerűsítése volt, amelynek eredményeképpen a 2010-ben létező hat háttérintézmény helyett 2013-ban már csak egy szerv, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal működik.

A területi közigazgatás reformjaként a kormány 2010 szeptemberétől a megyei közigazgatási hivatalok útján visszaállította az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, majd 2011 januárjától létrejöttek a megyei kormányhivatalok, 2013 januárjától pedig a 175 járási, illetőleg 23 kerületi hivatal.

Az ügyintézés megújításában kiemelendő a 2011. január 1-jétől fölálló kormányablakok rendszere, amelyben az állampolgárok minden hétköznap, hétfőtől péntekig reggel 8-tól este 8-ig tudják ügyeiket intézni, július 1-től immár 150 ügykörben. Információink szerint a kormány a jövőben további forrásokat szán a kormányablakok rendszerének bővítésére.

Ami a törvényhozást illeti, az Országgyűlés is nagy munkát tudhat a háta mögött, ugyanis 2010 óta elfogadta az új alaptörvényt, 85 sarkalatos rendelkezéseket is tartalmazó törvényt, 727 egyéb törvényt, és ezek között kiemelkedő kódexek is vannak, mint például a büntető és a polgári törvénykönyv.

Kérdezem az államtitkár urat, milyen további intézkedéseket tervez a kormány ezen a területen. Várom válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ez a kormányzat, amikor a választók bizalmából megkezdhette a működését, akkor azt látta, hogy az előző kormányzat egyfajta ellenséget látott még a saját alkalmazottaiban is. Ne feledjük el, hogy 2006-ban Gyurcsány Ferenc egyik első lépése volt, hogy a közigazgatási munkaszervezet élén álló úgynevezett közigazgatási államtitkárokat egytől egyig eltávolította a rendszerből, ezzel lefejezve a magyar jogalkotást előkészítő közigazgatást, a hatósági tevékenység vezetését végző közigazgatási államtitkárokat, pontosan azért, hogy a saját politikai akaratát mindenfajta ellenállás nélkül tudja átvinni a magyar közigazgatás rendszerén, ne legyen olyan, aki bármiféle szakmaiságot vagy minőséget elvár tőle. Akik ezt megtették, azokat egytől egyig felmentette és eltávolította a minisztériumból.

Ennek volt a következménye az, hogy Magyarországon sok jogállami intézményrendszer a működőképessége határára érkezett; mondjuk, az Alkotmánybíróságnak már nem volt kellő számú tagja ahhoz, ha egyik vagy másik tagja tartósan beteg volt, hogy teljes ülésen döntéseket hozzon. De az is rendkívül fontos, hogy kétszer futott bele alkotmánybírósági megsemmisítő döntésbe, határozatba az előző kormány az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése kapcsán, hiszen azokat előbb kétharmados törvény helyett feles törvényben, majd pedig kormányrendeletben szabályozta az akkori kormányzat.

A közigazgatás másik részét, amit nem zilált szét a kormányzat, azt körülbelül privatizálta, cégeknek kiadta a képzést. Emlékezhetünk olyanra is, mondjuk, a honvédelem terén, hogy külső cégekkel őriztette a laktanyákat; tehát amit lehetett, és nem tudott belül szétzilálni, azt privatizálta. Ami pedig még ezen is túl volt a közigazgatásból, az az önkormányzatoknál volt, széttagoltan, 3200 polgármesteri hivatal 3200 jegyzője vitte a közigazgatási ügyek nagy részét.

A mostani átalakítás során, amely négy lépcsőben történt, először a kormányhivatalok létrejöttével, majd ők intézményfenntartóvá váltak - nemcsak 14 másik hivatalt olvasztottak magukba megyei szinten, hanem intézményeket is fenntartottak -, majd pedig létrejöttek a járások, és a járások váltak sok tekintetben intézményfenntartóvá. Ezzel tehát egy olyasfajta átalakítás történt, ami a magyar közigazgatás történetében nagyon ritkán, 5 millió ügy került át az önkormányzatoktól a közigazgatáshoz. Egy évben Magyarországon átlagosan 16 millió közigazgatási és bírósági ügy keletkezik, ebből 5 millió cserélt gazdát az elmúlt másfél esztendőben, úgy, hogy az semmifajta zökkenőt vagy fennakadást nem okozott, és mindezt úgy tette, hogy a megyei hivatalok esetében 14 vagy most már 15 hivatal egyesült egy megyei kormányhivatallá.

Ezen túlmenően sok más téren is az egyszerűsítés útjára léptünk, nemcsak a minisztériumok száma csökkent 13-ról 8-ra, nemcsak a közalapítványok száma csökkent 68-ról 21-re, hanem a területi államigazgatási szervek száma is 292-ről 93-ra csökkent az egyszerűbb közigazgatás és a hatékonyság jegyében, de az állami szervezetek száma is az elmúlt három esztendőben 649-ről 318-ra csökkent. Ezek olyan mértékű egyszerűsítések, amelyek nem voltak jellemzőek az elmúlt időszakra, de ezt igyekeztünk nem a jogszabálydzsungel növelésével, hanem annak az egyszerűsítésével elérni. Ne feledjük el, a deregulációs program révén, amely a már elavult vagy ellentmondó jogszabályok hatályon kívül helyezését jelenti, 460 törvénnyel van kevesebb, 864 országgyűlési határozatot helyeztünk hatályon kívül, a kormányhatározatok közül pedig 1966-ot helyeztünk hatályon kívül. Mindez azt szolgálja, hogy egyszerűbb legyen a jog megismerése. És amire a képviselő úr is célzott, mindennek egy célja van: hogy a kormányablakokban most már több mint 150, de bízunk benne, hogy hamarosan több mint 2500 ügyet tudnak majd intézni az állampolgárok reggel 8-tól este 8-ig, amikor éppen ráérnek (Az elnök csenget.), a hozzájuk eső legközelebbi ponton.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ.

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen. Az államtitkár úr válaszából világossá vált, hogy a közigazgatási reform célja az emberek mindennapi ügyintézésének egyszerűbbé tétele, és ez jó irány, úgyhogy a választ elfogadom.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   83-89   89-94   95-104      Ülésnap adatai