Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot T/10593. sorszámon, a bizottsági ajánlást pedig T/10593/8. sorszámon megkapták és megismerhették.

A bizottsági ajánlás összesen 18 ajánláspontot tartalmaz. Indítványozom, hogy ezeket egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom a látható többséget. Az indítványt az Országgyűlés jelen lévő látható többsége elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Rétvári Bence képviselő úrnak. Ebben az ügyben? (Dr. Rétvári Bence bólint.) Igen, akkor megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-18. pontjaira, és elsőként akkor Rétvári Bence államtitkár úré a szó kettő percben.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igazából egy technikai dolgot szeretnék csak mondani. Mindnyájan látták, hogy a kormány indítványozta a mai napon, hogy módosítsuk valamelyest a mai nap napirendjét, méghozzá azzal, hogy a részletes vita, ami most elindul, a mai napon nem zárul le, ellentétben az ezt megelőző és ezt követő napirenddel, hiszen még lesznek további csatlakozó módosító javaslatok ezzel a napirenddel kapcsolatban. Önök is tudják, hogy egyeztetések vannak ezzel kapcsolatban folyamatban. Bízunk benne, hogy mindenki számára kielégítő megoldást találunk, úgyhogy kérek mindenkit, hogy erre tekintettel vegyen részt a mai részletes vitában.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Kérem a felszólaló képviselőtársaimat, hogy felszólalásaik elején jelezzék azt, hogy melyik ajánláspontról kívánnak szólni. Elsőként megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, MSZP.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nekem is még a bizottsági ajánlási sor áll rendelkezésemre. Ott az 1. és 15. ajánlási pontban szerepel Papcsák képviselő úr, illetve ha jól emlékszem, a másik Navracsics miniszter úr és két államtitkárárának a módosító javaslata.

Az 1. ajánlási pont vonatkozásában - és őszintén sajnálom, hogy Papcsák képviselő úr nem része annak a három kormánypárti országgyűlési képviselőnek, aki részt vesz a mai vitában. (Dr. Rétvári Bence jelzésére:) Államtitkár úr mutatja, hogy négy, de én államtitkár urat a kormány képviselőjének és államtitkárnak tekintem (Dr. Rétvári Bence az ülésvezető elnökre és a jegyzőre mutat), és ha nem haragszik, akkor az ülésvezető elnököt sem sorolom ide, hiszen ő nem tud részt venni a vitában. De valójában azt gondolom, hogy ez részletkérdés, mert egy 263 fős frakciószövetségből hogy hárman vannak jelen vagy öten, őszintén szólva ez nem nagy különbség. De valójában a dolognak ez csak a technikai része, bár fontos technikai része.

A bizottsági vitát szeretném egypár gondolat erejéig visszaidézni, hiszen Papcsák elnök úrtól, illetve alelnök úrtól, bizottsági alelnök úrtól ott megpróbáltuk megtudni azt, hogy ennek a módosító javaslatnak mi az oka, mi az oka annak, hogy ő benyújtotta. Ugyanis már a bizottsági ajánlásban az apparátus részéről vetődött föl az a megállapítás, hogy bizony a házszabályszerűségéről a bizottságnak jó volna, ha döntene, hiszen az indokolás sem utal rá, és a szövegből sem derül ki az, hogy melyik részéhez kapcsolódik az eredeti törvényjavaslatnak a módosító javaslat.

Papcsák elnök úr ekkor a következő választ adta - nagyon érdekes volt ez a bizottsági ülés, ezért kikértem a rövidített jegyzőkönyvet a bizottság titkárságáról -, szóval a következőt mondta erre a kérdésre: "A házszabályszerűséget nem én vetettem fel, én most csak az elnököt helyettesítő alelnök vagyok." Ez igaz, mert az apparátus vetette föl, a Ház apparátusa. A következő: "Én házszabályszerűnek tekintem. - Bekiabálásra: De miért? - Miért tartom annak? Annak tartom, ezért terjesztettem elő." Na most, ez az "azért, mert csak" válasznak egy más megfogalmazása talán nem egészen kielégítő. Majd egy bizottsági munkatárs jelzésére módosította: "Mert a 47. §-sal összefügg. Így van. Köszönöm szépen." - mondja Papcsák elnök úr. Egyetlen problémám van csak ezzel, hogy ennek a javaslatnak összesen 28 paragrafusa van, úgyhogy nem tudom, melyik 47.-re hivatkozott Papcsák alelnök úr, ugyanis ilyen nincs ebben a javaslatban.

(20.10)

Majd utána elnök úr, alelnök úr megkérdezte a kormány képviselőjét, hogy egyetért-e a módosító javaslattal, és itt, azt gondolom, megint érdemes fölolvasni a jegyzőkönyvből. Répássy Róbert államtitkár úr a következőket mondta: "Elnök úr, szeretném előrebocsátani, hogy a kormány nem foglal állást, ezért tárcaálláspontot tudok mondani", mire Papcsák alelnök úr mondta, hogy igen, tessék parancsolni. Mire Répássy államtitkár úr a következőképp folytatta a mondatot: "de ennél a javaslatnál még azt sem". Szóval: ennél a javaslatnál még azt sem. A kormány képviselőjének nem volt róla véleménye.

Az előterjesztő, mármint a módosító javaslat előterjesztője, aki benyújtotta, nem tudott érdemi választ adni, hogy miért házszabályszerű, de arra sem adott választ egyébként, hogy tartalmilag miért nyújtotta be. Ez még érthető is lenne, hiszen az alelnök úr a bizottsági ülésen ezután nyitotta meg, majd ugyanabban a mondatában zárta le a vitát, gyakorlatilag abszolút meggátolva azt, hogy bárki képviselő szót kaphasson abban. Megint a jegyzőkönyvből szeretnék idézni, az elnök a következőt mondja, tehát az ülésvezető elnök, Papcsák alelnök úr: "Köszönöm szépen, megnyitom a vitát, lezárom a vitát. Akkor szavazásban vagyunk." Én erre megjegyeztem, és ezt tartalmazza a jegyzőkönyv, próbáltam jelentkezni, hogy elnök úr ugyanazzal a mondattal zárta le, mint amivel megnyitotta, mire a válasz annyi volt, hogy nem, megnyitottam és lezártam, köszönöm szépen - derültség az MSZP-képviselők részéről -, kérdezem, ki támogatja a javaslatot, s a többi, és jött a szavazás.

Hát, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy ez a módszer mélységesen antidemokratikus, egyik része a dolognak, de az, hogy ezek után Papcsák alelnök úr itt sincs a vitában, és itt sem tudom tőle megkérdezni, hogy ezt a módosító javaslatot miért terjesztette elő, azt gondolom, már egy komolyabb probléma, és megint csak azt mondom, hogy komoly tartalmi probléma. Ugyanis az én meglátásom szerint az első pontban foglalt módosító javaslat az égegyadta világon semmilyen módon nem kapcsolódik az eredeti előterjesztéshez, amihez alelnök úr próbálta ezt beszuszakolni, és gondolom, itt utalhatott a 47. §-ra, hiszen az 1. § alatt van egy olyan jogszabály, aminek a 47. §-át kívánják módosítani. Nos, ez az ügyáthelyezési jogra vonatkozik, amit pedig alelnök úr beterjesztett, az pedig a perben a beavatkozó fél jogaira, egész konkrétan azon jogára vonatkozik, hogy hogyan és miként tud majd adott esetben felülvizsgálati kérelemmel élni.

Na most, én azt remélem - és ez talán a leglényegesebb pontja az eddigi fölszólalásomnak -, hogy legalább a kormány képviselője, ha a bizottsági ülésen nem is tudott semmit mondani erről a javaslatról, akkor most, ezen az ülésen talán tud valamit mondani arról, hogy félretéve azt, hogy egyáltalán házszabályszerű-e ez a módosító javaslat, mi volt az oka a módosító javaslat előterjesztésének. Ugyanis, amikor a polgári törvénykönyvet vagy a polgári eljárásjogot ilyen módon kívánja módosítani a jogalkotó, ráadásul, és azt hiszem, hogy ez a 16. ajánlási pontban külön szerepel, hogy a folyamatban lévő ügyekre is kérik alkalmazni ezt a szabályt, akkor az emberben óhatatlanul fölmerül az a lehetőség, hogy itt nem feltétlenül a közérdeket szolgálja egy módosító javaslat, hanem adott esetben valakinek a magánérdekét.

Akkor, ha ennyire egyértelműen nem válaszol senki, és a lehetőségét is szinte meggátolják - most a bizottsági ülésre gondolok - annak, hogy egyáltalán bármilyen vita kialakulhasson egy ilyen javaslatról, aminek - még egyszer mondom - semmi köze nincs, az égvilágon semmi köze nincs az alapjavaslathoz, akkor az emberben ez a rossz érzés feltámad, és őszintén remélem, hogy a most jelen lévő fideszes képviselők vagy államtitkár úr ezt a rossz érzést el tudja oszlatni bennünk. Mert úgy hiszem, hogy ha most sem kapunk szakmai választ arra, azon kívül a semmitmondó indokoláson vagy esetleg annak a visszaolvasásán kívül, amit tartalmaz eleve a javaslat, és arra sem kapunk választ, hogy miért kellett most ilyen módon ehhez a törvényhez, az én álláspontom szerint egyébként házszabálysértő módon benyújtani, akkor bizony ez a rossz érzés nem fog eloszlani.

A másik ajánlási pont, amiről szeretnék beszélni - remélem, erre az előzőre fogok választ kapni -, az általános vitában is fölmerült már az a kérdés, az a probléma, hogy a választási eljárások vonatkozásában, legfőképpen ami a politikai hirdetéseket illeti, a kormány differenciálni kíván az európai parlamenti választások és a hazai választások között. Azaz - és nem kívánom megismételni ezt a gondolatkört, hiszen elég részletesen beszéltem erről a vezérszónoki fölszólalásomban az előző parlamenti vitában - miért megengedhetetlen, miért abszurd ez, miért abszurd az, hogy az országos listát állító pártok nem hirdethetnek a kereskedelmi médiában, míg az országos listát nem állító pártok viszont hirdethetnek a kereskedelmi médiában. Arról sem, hogy vajon mi az elvi vagy az erkölcsi alapja annak, hogy a két választás között önök különbséget kívánnak tenni, azaz az európai uniós választásoknál megengedik, a magyarországi választásoknál nem engedik meg.

Elhangzott egyébként itt több vélemény erről, mindenesetre furcsa az, hogy az európai nyomásnak engedve itt módosítanak, ott meg nem módosítanak. De azt a jogi problémát szeretném ezzel kapcsolatban fölvetni, hogy ha ezt így szabályozzák, akkor a saját alaptörvényük rendelkezésével fognak szembemenni. Hiszen az alaptörvény negyedik módosítása hozza be éppen azt a rendelkezést - és vált már egyébként ez a rendelkezés az alaptörvény részévé, a IX. cikk (3) bekezdésére utalok -, hogy sem országgyűlési, sem európai parlamenti választások esetén nem lehet a kampányidőszakban a kereskedelmi médiában hirdetni, és nem lehet ellenérték fejében politikai reklámot közzétenni. Márpedig, ha az alaptörvény IX. cikke így rendelkezik, akkor az a szabály alkotmányellenes, alaptörvény-ellenes lesz, amit most önök javasolnak. Nyilván részben erre utalt Rétvári államtitkár úr, amikor azt mondta, hogy ezek még nem végleges megoldások.

Ez viszont előrevetíti annak a lehetőségét - sőt azt tudom mondani, hogy nemcsak a lehetőségét, hanem biztosra vehetjük -, hogy ha az uniós kötelezés miatt önök kénytelenek lesznek engedélyezni a kereskedelmi médiában való hirdetését az országos listát állító pártoknak az európai parlamenti választáskor, akkor önök újra az alaptörvény módosítását kell hogy kezdeményezzék. Azaz az alaptörvény hatálybalépése után alig több mint egy évvel az ötödik módosításra kerül sor. És akkor itt, ha a fogadóirodák kellő ötletességgel és kreativitással rendelkeznek, akkor például lehet egy ilyen fogadást kötni 2014-ig, hogy vajon a ciklus felében, 2012. január 1-jén - nagyjából mondom a felét - hatályba lépő alaptörvény előtti alkotmánymódosítások száma lesz több, vagy pedig az alaptörvény hatálybalépését követő alkotmánymódosítások, azaz alaptörvény-módosítások száma lesz nagyobb. Ugye, 14 alkotmánymódosításról beszélünk az alaptörvény hatálybalépéséig, most fogunk majd ötnél tartani az alaptörvény esetében - a gránitszilárdságú alaptörvény, úgy tűnik, porlani kezdett, mert azt gondolom, ez nem tekinthető normálisnak -, meglátjuk, hogy a hátralévő egyéves kormányzati ciklusban ez a szám mit fog mutatni. Úgy tűnik, hogy ha az időszakokat vesszük figyelembe, és arányosítani próbálok, akkor nagyjából a 14:10 arány fog kijönni, tehát valószínűleg a fogadóirodák azért fogják a több pénzt fizetni, ha valaki azt tippeli, hogy az alaptörvény módosítására fog majd több esetben sor kerülni. De nem biztos, hogy sokkal többet fognak ezért fizetni a fogadóirodák.

Komolyra fordítva a szót, államtitkár úr, azt gondolom, hogy az a fajta jogalkotás, amit önök eddig eszközöltek és folytattak az Országgyűlésben, most ezeknek a számoknak és ezeknek az eseményeknek a tükrében mutatja meg leginkább azt, hogy ez egy elhibázott és elkapkodott folyamat volt. Nem csak az alkotmányt, hanem most már az alaptörvényt is a napi politikai viszonyoknak megfelelően fogják módosítani.

(20.20)

Cáfoljon meg, államtitkár úr, és nagyon örülnék neki, ha ezt megtenné, és biztosítaná a Házat arról, hogy erre nem fog sor kerülni. Úgy gondolom, ha muszáj az Unió miatt ezt a szabályt módosítani, amiről beszéltem, és amely a bizottsági ajánlás 15. pontjában szerepel, akkor kötelező lesz önöknek ennek a hatálybalépéséhez az alaptörvényt is módosítani.

Egyszóval azt tudom mondani, hogy a módosító javaslatok, amelyeket a kormánypárti képviselők benyújtottak ebben a témában, sem teszik jóvá, de még igazán jobbá sem az eredeti előterjesztést. Úgyhogy én azt kérem nagy tisztelettel a kormánypárti képviselőktől és a kormány jelen lévő tagjától, hogy gondolják meg - főleg úgy, hogy a részletes vita meg fog hosszabbodni -, hogy ennél lényegesen szélesebb körű módosító javaslatokat terjesztenek be ehhez a törvényjavaslathoz, vagy ami még ennél sokkal jobb lenne, ha a törvényjavaslatot átdolgozásra visszavonnák, és ezekben a témákban lehetőség szerint az érintett szakmai szervezetekkel és az ellenzéki pártokkal konzultálva nyújtanának be egy olyan javaslatot, amelyik egyrészt alkotmányos, másrészt igazságos, demokratikus és az európai normáknak is megfelel.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettő percre Lamperth Mónika képviselő asszonyt illeti a szó, MSZP.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megerősíteni és szeretnék kapcsolódni ahhoz, amit Bárándy képviselőtársam mondott. Az alkotmányügyi bizottságban kérdést tettünk fel a kormánypárti képviselőknek arról, hogyan gondolják, hogy más szabály vonatkozik a kereskedelmi műsorszolgáltató politikai reklámjára az európai parlamenti választáson, mint a hazai, nemzeti országgyűlési választásokon. Szerintünk igazából nem lehet indokolt kettéválasztani ezeket a szabályokat, legalábbis komoly érv nem szólhat emellett. Az egyik kormánypárti képviselő, felkészült jogász kollégám azt mondta: hát igen, Barroso bizottsági elnök ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Parlament tagjainak a megválasztását szolgáló választási kampányban a kereskedelmi műsorszolgáltatóknál is lehessen politikai reklámot elhelyezni, egyébként pedig ha nem lenne ilyen szorítás, akkor itt sem engedné. Hát ez nem egy normális érvelés. Ez a formállogika szerint persze követhető, csak szerintem nem tisztességes.

Ha van egy olyan európai uniós elvárás, ami egyébként egy értékalapú elvárás, mert gondolom én, hogy Barroso elnök is azért ragaszkodik ehhez, mert azt gondoljuk, hogy fontos eljuttatni a különböző jelölőszervezeteknek, a pártoknak az üzeneteket a választópolgárhoz, hogy ők mit akarnak majd azzal a mandátummal kezdeni, amihez a választók őket hozzájuttatják. Ha ez valóban fontos, akkor ugyanilyen fontos a magyarországi választáson is. Nem lehet ilyen különbséget tenni. Nagyon kérem, hogy ezt fontolják meg.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 11. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, de előtte még sorrendben a Papcsák Ferenc képviselőtársunk által beterjesztett módosító javaslatokhoz is, amelyek a Pp.-módosítást érintik. Tulajdonképpen ki kell fejeznem azt a felháborodásunkat, hogy megvan az esélye ennek, de azért bízom benne, hogy az Országgyűlés a végszavazásnál, a zárószavazásnál azért nem fogja így, ebben a formában a Pp.-módosítást is belefoglalni ebbe a salátatörvény-javaslatba. Jelen pillanatban azonban, amit a bizottsági szakban lehet tudni, úgy tűnik, hogy az alkotmányügyi bizottság, amely számtalanszor tanújelét adta, hogy nem túlságosan foglalkozik azzal, hogy egy javaslat valójában jogszabályszerű-e, házszabályszerű-e, a legtöbb esetben mindig a kormánypárti javaslatok házszabályszerűsége és a mindenben való megfelelése mellett teszi le a voksát, ellenzéki javaslatok esetén meg nagyon könnyen, olyan esetekben is, amikor ez nem lenne indokolt, házszabályellenesnek minősítenek javaslatokat, de mégis megdöbbentő az a gyakorlat, hogy olyan szabályozási körbe nem eső módosítás, ami a Pp.-re vonatkozik, a polgári perrendtartásról szóló törvényre, az bekerülhet ebbe a csomagra, és ráadásul módosításra kerülhet, vagy a lehetősége megvan annak, hiszen az alkotmányügyi bizottság ezt házszabályszerűnek találta, és lehetőség van arra, hogy ilyen módon a részletes vitába való betuszkolással nagyon fontos és érdemi Pp.-módosítások átvezetésre kerüljenek, amelyek adott esetben még jók is lehetnek, de ezt meg kellene vitatni itt a Ház előtt. Nem tudom, hogy Papcsák képviselőtársam miért nem terjesztette be ezt önálló képviselői indítványként, lefolytattuk volna a vitát, lehet, hogy még támogatni is tudtuk volna, de így, ebben formában ez kicsit visszás. Egyébként Bárándy képviselőtársamnak igazat kell adnom abban, hogy Papcsák Ferenc legalább eljöhetett volna, és legalább ebben a vitában elmondhatta volna, hogy ha máshol nem, akkor itt megvitathassuk, hogy erre mi szükség volt, és nyilatkozhatott volna abból a szempontból is, hogy őszerinte ez mennyiben házszabályszerű.

Bár tudom, hogy már nincs tévéközvetítési idő, de az utókor és a jegyzőkönyv számára szeretném megjegyezni, lehet, hogy úgy tűnhet, hogy az alkotmányügyi bizottság hosszas jogi mérlegelés alapján hozza a döntéseket, de sajnos ki kell ábrándítanom mindenkit, aki ebben való hittel élt, mert az alkotmányügyi bizottság sok esetben mechanikus döntéseket hoz, ugyanaz a néhány képviselő szól hozzá, néha még azzal sincsenek feltétlenül tisztában, hogy pontosan mit is próbálunk szabályozni. De nagyon könnyen meg lehet tenni egy szavazással, hogy bármit, a legabszurdabb házszabálysértő gyakorlatot vagy javaslatot is házszabályszerűvé minősít a bizottság, és ettől kezdve úgy tűnik, hogy a bizottság egy komoly jogi mérlegelés után hozta meg a döntését.

De továbblépnék, mert - ahogy mondtam - Papcsák képviselőtársam hiányában itt csak filozofálhatunk, de konkrét választ nem kaphatunk a feltett kérdésekre. Amire viszont talán igen, lévén, hogy Rétvári Bence itt van, aki a módosító javaslatot benyújtotta, az a 11. ajánlási pont. Amikor ennek a javaslatnak az általános vitája zajlott, akkor Répássy Róbert államtitkár úr volt jelen, és ő azt mondta, hogy majd a részletes vitában el fogja mondani - akkor ezt úgy értelmezem, hogy a kormányzat képviselője ki fogja fejteni -, hogy mi indokolja azokat a módosító javaslatokat, amelyeket pont az Európai Unió nyomására azon nyomban, ahogy Barroso kifejezte nemtetszését, beterjesztett az igazságügy-miniszter és két államtitkár. Ez azért egy erősen jelzésértékű beterjesztés arra vonatkozólag, hogy itt nem három "mezei" képviselő módosításáról van szó, hanem ott van mögötte az egész igazságügyi tárca és Orbán Viktor akarata is. Nem tudjuk és nem akarjuk elfogadni azt a gyakorlatot, hogy az Európai Unió kivételeket élvezzen.

És ha már lefolytattuk azt a vitát, illetve még folyamatban van az a vita, hogy a kijelölés milyen ügycsoportokat kell hogy érintsen, illetőleg ez mennyiben fogja megoldani az igazságszolgáltatás gyors és hatékony működését, nos, véleményem szerint ez önmagában nem fogja megoldani, még akkor se, ha ez egy jobb megoldás ahhoz képest, amit korábban javasoltak. Az egyedi ügyáthelyezéshez képest természetesen jobb javaslatnak tűnik az, hogy az ügyeknek egy előre meghatározott csoportját lehet majd átirányítani.

(20.30)

Hozzáteszem, itt nem logikus, miért pont azokat az ügyeket, amelyeket önök bele próbálnak foglalni a törvényekbe, mert adott esetben ezt a kaput más irányban is ki lehetett volna nyitni. Viszont az megint egy problémaként jelentkezhet, az általános vitában erről is szó volt, hogy ennek ellenére, hogy ha minden ügyet átirányítunk arról a bíróságról, amelyik túlterhelt, akkor, ha nem jól kerül majd meghatározásra az az időtartam, amiért ez átirányításra kerül, akkor tulajdonképpen elfogynak az ügyek azon a bíróságon, ahonnan átirányításra kerültek az ügyek, és a jól képzett bírák, akik azokon az ügycsoportokon dolgoztak, például gazdasági ügyeken, akkor ott fognak ülni, és nem tudnak mit csinálni, ha adott esetben elfogynak ezek az ügyek, vagy az ő a leterheltségük már jócskán csökkenni fog, a másik bíróságon pedig, ahová átirányították, lehet, hogy rövid időn belül ezek olyan mértékű terhet jelentenek, amellyel nem tudnak megbirkózni, ez tehát nem jelent megoldást. De - és itt van az Európai Uniónak az az elfogadhatatlan elsőbbsége - azt azon nyomban módosították, hogy azokban az ügyekben, azokban a perekben, amelyek esetében akár a felperes, tehát a keresetlevélben érvényesíteni kívánt jog alapjául az Európai Unió kötelező jogi aktusát jelöli meg a polgári ügyekben, vagy a büntetőügyekben a vádiratban megjelölt bűncselekmény az, amely vonatkozásában az Európai Unió kötelező jogi aktusának alkalmazása merül fel, ezekben az ügyekben nem lehet ezeket az ügyeket a kijelölés alapján átirányítani. Azt, hogy ennek mi értelme van, nagyon várom, hogy valaki magyarázza meg nekem. Répássy államtitkár úr az előző vitában ezt nem tette meg, ezért várom, hogy ez megtörténjen, lévén, hogy ha jó dolog ez az átirányítás és a kijelölés, akkor miért vesszük ki az európai uniós joganyagra épülő pereket. Ez abszolút egy politikai döntésnek tűnik nekem, hogy majd befogjuk az Európai Unió száját, hogy ezek az ügyek nem kerülnek majd átirányításra. De arra, hogy ennek jogilag vagy jogdogmatikailag milyen értelme van, és mi indokolja, eddig abszolút semmilyen magyarázatot nem kaptam, és nem is tudtam kitalálni a politikai indokokon túl. Viszont, hogyha csak a politikai indokok állnak fenn, akkor ez elég gyalázatosnak mondható az Európai Unióval kapcsolatban, megint csak a "kivéve a gyevi bírót" esete állhat fenn.

Ugyanez igaz egyébként, amit el szeretnék mondani, a 15. pontra is, amelyet Bárándy képviselőtársam részben már érintett. Az egyik az, hogy ha ez így, ebben a formában elfogadásra kerül, akkor valóban alaptörvény-ellenes jogszabályt fogad el a Ház, ami egy furcsa pikantéria, hiszen annak idején pont azt jeleztük, hogy ez nem az alaptörvénybe való, de önök beemelték. És az még hagyján, hogy beemelték, de a szabadságharcos hevületben vagy a szabadságharc legfelsőbb fokán viszont az Európai Unió első csettintésére módosítják ezeket a rendelkezéseket. Tehát hogyha már szabadságharcot folytatunk, akkor könyörgök, legalább igazi, valódi, heves vérmérséklettel folytassák ezt, vagy akkor el se kezdjék! Tehát ez a két indok vagy ez a két hozzáállás lehetséges, mert így ez egy kicsit ciki, hogy beemelik az alkotmányba, itthon megmutatják az ellenzéknek és az Alkotmánybíróságnak, hogy mi aztán milyen keményen, hazafias kétharmados hevülettel beemeljük az alaptörvénybe, de ha az Európai Unióból jön egy rosszalló szemöldökráncolás, akkor képesek egy olyan módosító javaslatot benyújtani, amelyik alaptörvény-ellenes is. Zárójelben mondom: talán jobb lett volna ezt odaadni valamelyik másik képviselőtársuknak, esetleg aki nem jogász, mert így, hogy két államtitkár és egy miniszter nyújt be teljesen egyértelműen alaptörvény-ellenes módosító javaslatot, ennek van egy diszkrét bája, ahogyan mondani szokás.

Ami az érdemi részét illeti itt a választási eljárás és a politikai hirdetések kapcsán, szintén nem tudom, miért gondolják, hogy az Európai Unió szemét ki tudják szúrni azzal, hogy majd az EP-kampány eljárásmenetét és az ott lévő médiahirdetéseket kiveszik ebből a körből, ezáltal ők majd úgy fogják érezni, hogy valamit kaptak, de benne marad az országgyűlési képviselők általános választása. Tehát megint csak kettéválik a magyar jogrendszer: van a kivételezett Európai Uniónak való megfelelés, meg van a magyar ugar. Mi ellenzékből itt, úgy tűnik, kevésbé hatékonyan tudunk fellépni, mint az Európai Unió, egyébként ez is már eléggé szörnyű, hogyha így van. De ráadásul, ha így, ebben a formában kerül elfogadásra, akkor borítékolom, hogy nem az fog megvalósulni, amit önök szándékoznak, hogy akkor majd a kereskedelmi médiában is lehet hirdetni, megnyílik ez a front is, hanem az ingyenes és egyenlő feltételekkel való médiahirdetés, ami a kereskedelmi médiát illeti, és a jelen módosítással, a jelen alaptörvény-ellenes módosítással kapcsolatosan már csak az EP-re vonatkozóan kerül meghatározásra, és mindenkire vonatkozóan, tehát az országos listát állító pártokra vonatkozóan is azt fogja eredményezni, majdhogynem a nyakamat tenném rá, hogy ha a kereskedelmi médiának, a profitorientált kereskedelmi médiának el kell döntenie, hogy ingyenesen, mindenki számára média- és hirdetési felületet ad-e, vagy az egyenlő feltételeket úgy fogja meghatározni, hogy senkinek nem ad teret, ezzel tulajdonképpen a törvény betűjét sajnos be fogják tudni tartani a kereskedelmi média képviselői azáltal, hogy azt fogják mondani, ingyen senki nem fog hirdetni, de pénzért nem hirdethetnek a törvény alapján, vagy nem kérhetnek pénzt érte, ingyenesen valószínűleg nem fogják a drága műsoridejüket rendelkezésre bocsátani, ezért azt fogják mondani, hogy az egyenlő feltételek jegyében márpedig senki nem fog hirdetni náluk. Nem tudom, ez miért fogja elősegíteni azt a tájékoztatást, ami abba az irányba hatna, hogy mindenki számára a legtöbb információt közvetítsük a választásokkal és a választásokon induló jelöltekkel kapcsolatosan. Ez a szabályozás egy totál csőd lesz, és egy nagyon szűk körű, a közmédiára szűkülő kampányt láthatunk majd, egyébként az európai uniós választási kampány vonatkozásában is, és a különbség csak annyi lesz, hogy az országgyűlési választások vonatkozásában elméletileg lesz egy szűkítő feltétel, hogy a kereskedelmi médiában csak azok a szervezetek hirdethetnek, amelyek nem állítottak országos listát, de ez tulajdonképpen egy elvi, elméleti különbség lesz, mert a kereskedelmi médiában, biztos vagyok benne, hogy senki nem fog hirdetni, lévén, hogy ingyen nem fogják engedni ezek a kereskedelmi szolgáltatók.

És akkor most fel kell tenni a kérdést: ez az, amit szerettek volna? Ha ezt szerették volna, márpedig véleményem szerint arra is van esély, hogy ez a cél, menjen inkább az óriásplakát-piacon a kampány, gondolhatják önök, ahol elég erősen Fidesz közeli cégcsoportok uralják ezt a placcot, abból be lehet szedni a megfelelő bevételeket, és esetleg ki lehet szűrni azokat a hirdetőket, akik önöknek nem tetszenek. De ez semmiképpen nem az az irány, ami a demokrácia felé vezet, ráadásul úgy nem, ahogyan elmondtam, hogy önök itt sorban, miniszteri és államtitkári szinten alaptörvény-ellenes módosítókkal próbálják az egyébként is elhibázott különböző törvényeiket (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) módosítgatni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgatnak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, független.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én a 11. számon ön és minisztériumi kollégái által jegyzett módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni. Ennek a javaslatnak az a lényege, hogy kivonják az áthelyezésből azokat az ügyeket, amelyeknél az érvényesíteni kívánt jog az Európai Unió kötelező jogi aktusa. Tehát magyarul: önök úgy gondolják helyre tenni a dolgokat, hogy azokban az esetekben, amikor az Európai Unió jogát közvetlenül kell alkalmazni, nem élhet Handó Tünde az ügyáthelyezési jogával.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az a helyzet, hogy önök ezek szerint olyannyira cinikusak, vagy semmit nem értettek meg abból, hogy ez miért probléma például a magyar ellenzék számára, mármint az olyan típusú ügyáthelyezési jog, ahol az OBH elnökének lehetősége van szubjektív szempontokat érvényesíteni. Önök megint pusztán csak a nyers erőt értik, azt gondolják, hogy majd az európai uniós kritikák is elhalkulnak, hogyha az Európai Unió jogát érintő ügyekben ez az ügyáthelyezési jog nem érvényesül.

(20.40)

Hangsúlyozom még egyszer: vagy ennyire cinikusak és pontosan tudják, hogy ez a javaslat az égadta világon nem válasz semmire, vagy nagyon nem értik, és ha úgy tetszik, ez a rosszabb eset: nagyon nem értik, hogy mi a kritikák lényege. Ezek a kritikák, például az Európai Unióban megfogalmazott kritika nem arra vonatkozik, hogy az Európai Unió jogának érvényesítésével kapcsolatban mi a helyzet Magyarországon. Ez, azt gondolom, hogy önmagában meglehetősen mellékes kérdés, ha az ügy egészét nézzük.

A választóvonal egy demokratikus jogállam és mondjuk azt, hogy egy centralizált demokrácia között, egy tekintélyelvű állam között ebben a kérdésben éppen ott húzódik, hogy akkor, amikor valaki a jogát érvényesíteni óhajtja egy bíróságon vagy valakivel szemben vádat emelnek, valakinek egy szabálysértési vagy közigazgatási ügyét bírálja el egy bíróság, akkor biztos lehet-e abban az a valaki - legyen az egy állampolgár, idegen állampolgár avagy egy gazdálkodó szervezet -, hogy a bíró kijelölése kizárólag objektív szempontok alapján dől el.

Ha biztos lehetek abban, hogy az a kérdés, hogy a peres ügyemet vagy a büntető-, szabálysértési, közigazgatási ügyet, ahol érdekelt vagyok, olyan bíró látja el, akinek a kijelölésére a szubjektív szempontokra vak eljárási szabályok alapján kerül sor, akkor jó okkal bízhatok is abban, hogy az egyéb alkotmányos garanciák mellett ez a bíró kizárólag a jog alapján fog ítélkezni.

Ha és amennyiben arról van szó, hogy amikor az állampolgár ügye bíróság elé kerül, és történetesen áthelyezik a fővárosból Csongrád megyébe az ügyét, akkor nem feltétlenül van tisztában azzal, hogy milyen objektív szempontok alapján került át az ügye, szemben az általános eljárásjogi szabályokkal Budapestről Csongrád megyébe vagy Budapestről mondjuk, Zala megyébe, akkor sajnos nem lehet csodálkozni azon, ha kétely merül fel azzal kapcsolatban, hogy azok a szubjektív okok, amelyek az ügyáthelyezésről döntő személyt vagy fórumot vezetik, adott esetben mintegy megelőzik az ítéletet. Innentől kezdve viszont aligha lehet azon is csodálkozni, hogy a magyar polgárok vagy éppen a Magyarország számára tükröt tartó nemzetközi szervezet, aminek Magyarország tagállama, kételyeket fogalmaz meg a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével, pártatlanságával kapcsolatban.

Tisztelt Államtitkár Úr! Már az első alkalommal, amikor önök idehozták a bírói szervezeti törvény módosítását, úgy csináltak - illetve főként Répássy államtitkár úr -, mintha a bíróságok függetlensége vagy a bírák pártatlanságába vetett hit pusztán arról szólna, hogy adott bíró tisztességében kételkedünk-e vagy sem. Nem erről van szó.

Az első viták kapcsán is, vagy amikor Handó Tünde személye először fölmerült mint az OBH elnöke, elmondtam, hogy például Handó Tünde munkaügyi bíró pártatlanságával, felkészültségével kapcsolatban nekem személy szerint mint eljáró ügyvédnek semmiféle kételyem nincsen. Viszont egészen más kérdés az, hogy akkor, amikor nem tudom azt kizárni, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke kizárólag objektív mércék alapján helyez el egy ügyet egyik bíróságról a másikra, hogy akkor, amikor nem személytől és politikai szempontokból független objektív tényezők azok, amelyek döntenek arról, hogy egy embernek, egy gazdálkodó szervezetnek az ügyét milyen bírói fórum látja el, akkor egyszerűen nincs garanciám arra, hogy valóban az ügyemet pártatlanul fogják elbírálni.

Államtitkár úr, az a helyzet, hogy egy jogállamban nem becsszóra kell elhinni azt, hogy egy ügyet egy fórum pártatlanul, elfogulatlanul bírál el. Egy jogállamban a szabályok, az objektív szabályok azok, amik garanciát adnak minden jogkereső polgár és minden jogkereső gazdálkodó szervezet számára, hogy az ügyét valóban pártatlanul, elfogulatlanul, részrehajlás-mentesen bírálják el. És ahhoz, hogy az pártatlan, elfogulatlan bíráskodás érvényesüljön egy jogállamban, ahhoz az első lépcsőfok az, hogy az ügykiosztás, az ügyleosztás rendszeréhez egész egyszerűen ne tudjanak hozzáférni szubjektív, ha úgy tetszik, politikai szempontok.

A Lehet Más a Politika pontosan azzal kapcsolatban terjesztett elő módosító javaslatot, hogy kizárólag a leterheltség objektív mérőszámai alapján lehessen ügyeket elhelyezni egy bíróságról, és kizárólag a leterheltség objektív mérőszámai alapján lehessen egy bíróság úgymond donorbíróság, tehát kaphasson meg máshonnan ügyeket. Mi azt mondtuk, hogy egyrészt folyamatban lévő ügyeket ne lehessen áthelyezni. Ha tehát úgy látja az OBH, hogy mondjuk, a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak túlságosan nagy a leterheltsége, vagy a Fővárosi Törvényszéknek egy ügyszakon túlságosan nagy a leterheltsége, akkor ha egy ilyen áthelyező határozatot hoz, ez a még be nem érkezett, még ki nem szignált ügyekre vonatkozhasson csak, másrészt pedig a leterheltséget objektíve igazságügyi statisztikából kiinduló mérőszámokhoz lehessen igazítani.

Mi azt mondtuk, hogy ha a leterheltség meghaladja az országos átlag 120 százalékát, akkor lehessen ilyen áthelyező határozatokat hozni, illetve olyan bírósághoz lehessen áttenni ügyeket, ahol nem éri el az országos átlag 80 százalékát a leterheltség. Az a helyzet, hogy ha ezeket az objektív mércéket elfogadnák, tehát hogy kizárólag igazságügyi statisztikai mérőszámokhoz lehessen igazítani az áthelyezést egyik bíróságról a másikra, illetve elfogadnák azt, hogy már folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatban ne lehessen áthelyező döntést hozni, akkor valóban mindenki csak egy dologra gondolhatna, hogy önöket kizárólag a pergazdaságossági szempontok vezetik.

Amíg viszont bármilyen kiskapu van arra, hogy az OBH elnöke vagy a döntésben közreműködő bírói tanács bármilyen szubjektív, objektív érvekkel alá nem támasztható szempontok alapján dönt áthelyezésekről, amikor folyamatban levő ügyeket is adott esetben akár szubjektív szempontok alapján lehet terelgetni egyik bíróságról a másikra, akkor bizony az a helyzet, hogy okkal lehet kételkedni általánosságban - nem a konkrét bíró szintjén, általánosságban - a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, pártatlanságát illetően.

Éppen ezért az a helyzet, hogy az a módosító javaslat, amit az államtitkár urak, illetve miniszter úr előterjesztett, köszönő viszonyban sincsen azokkal a kritikákkal, amiket elsősorban belföldön, de egyébként külföldön is megfogalmaztak. A probléma szempontjából tökéletesen lényegtelen az, hogy egy folyamatban lévő üggyel kapcsolatban fölmerül-e egy uniós kötelező jogi aktus avagy sem. Ez egy mellébeszélés, államtitkár úr, megkerülése a valódi problémának, és újra csak azt húzza alá, hogy az Orbán-kormány kizárólag csak az erőből ért. Önökre helyeződik egy külföldi nyomás. Tessék-lássék módon, a lényeget megkerülve, az ellenzéki kritikákat meg sem hallgatva csinálnak egy elterelő hadműveletet.

Ez a módosító javaslat semmit nem old meg a problémából, fönntartja a bizalmatlanságot, fönntartja a bizalmatlanságot az igazságszolgáltatás teljes szervezetrendszerével szemben minden olyan esetben, amikor ügyáthelyezésekről döntenek a későbbiekben.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Mivel a részletes vitában több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem Rétvári Bence államtitkár urat, hogy most kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Nagyon röviden reagálnék a felvetésekre. A Pp.-módosító javaslatok egyértelműen az ügyek gyorsítását jelentik, hogy sem a beavatkozás, sem más jogintézményt ne lehessen úgy használni, hogy az visszaélésszerű jogalkalmazás legyen, hanem mindent az eredeti funkciójának megfelelően, épen ezért valamelyest jobban kell szabályozni ezeket a részeket a polgári eljárásjogban, főleg a beavatkozás tekintetében.

Ami nyilván az Európai Bizottság elnökének véleménye, a miniszterelnök úrnak írt levele kapcsán jelen javaslathoz fűzött módosító javaslatokat illeti, Navracsics miniszter úr, Répássy államtitkár-kollégám és általam mint azt sokszor elmondtuk, szerintünk az eredeti javaslat jobb volt, ugyanakkor az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy az európai jog által érintett ügyeknél áthelyezésre ne kerüljön sor. Az Európai Bizottságnak, az Uniónak ennyi hatásköre van a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatban, hogy az uniós jog alkalmazó szervének működésével, szervezetével kapcsolatos ilyesfajta kifogásokat tehet.

Másrészről pedig az európai parlamenti választásoknál az ottani kampányszabályokat nem úgy szabjuk meg, mint egyébként 11 másik európai uniós ország - Franciaországtól kezdve Finnországig elég sok országban -, hogy közszolgálati médiában lehet hirdetni, nem lehet pénzért versenyben hirdetni és egyenlő esélyeket biztosítanak ott is az egyes tagállamokban a pártoknak, hanem ha a Bizottság azt szeretné, hogy a pénz döntse el a választásokat, akkor bizonyos tekintetben engedünk itt is.

(20.50)

Bár rosszabbnak tartjuk ezt a változatot, de annak érdekében, hogy az ilyesfajta kétségek megszűnjenek az Unióval kapcsolatban, ilyesfajta kompromisszumra készek vagyunk. Ennyit mondanék röviden a most elhangzottakra válaszként, és a részletes vita folytatásában nyilván további észrevételekre további válaszok is születhetnek.

Annyit mondanék még csak, Bárándy képviselőtársam egy humoros részt illesztett a felszólalásába, hogy vajon alaptörvény-módosításból lesz-e több vagy alkotmánymódosításból ebben a ciklusban, hát azt mondhatjuk, hogy friss alkotmány módosításából eddig amerikai barátaink tartják a rekordot, két év alatt tíz alkotmánymódosítást vittek ők végig, 1789-től '91-ig. Tehát ahhoz képest még az amerikai fogadóirodáktól is le vagyunk maradva.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elfogadott napirendünknek megfelelően most a részletes vitát elnapolom. Ez lehetővé teszi további kapcsolódó módosító javaslatok benyújtását. A részletes vita lezárására várhatóan a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosának a Tobin-ügyben tett lépéseivel kapcsolatos kérdések elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványát H/10766. sorszámon, a bizottsági ajánlást pedig H/10766/4. sorszámon megkapták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás összesen öt ajánláspontot tartalmaz. Indítványozom, hogy ezeket egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Megnyitom tehát a részletes vitát az ajánlás 1-5. pontjaira. Kérem tisztelettel, hogy felszólalásaik elején jelezzék azt, melyik ajánláspontról kívánnak szólni.

Elsőként megadom a szót az első jelentkezőnek, Staudt Gábor képviselő úrnak, Jobbik.

Felszólalások:   286-294   294-306   306-329      Ülésnap adatai