A felszólalás szövege:

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Mint ismert, az MSZP és szatellitpártjaitól nem áll távol a tisztességtelen politikai küzdelem, jelesül: a pártjaik törvénytelen eszközzel történő finanszírozása. A gyanú szerint az előzetes letartóztatásban lévő, többmilliárdos adócsalással vádolt Czeglédy Csaba, az MSZP és a DK házipénztárosa a bűncselekményekből származó pénzből finanszírozta az MSZP és a DK és egyes álfüggetlen jelöltek kampányát és egyéb párttevékenységét. A baloldali pártoknak a hatalom megszerzése érdekében az sem drága, hogy fiatalokat, nyugdíjasokat és magát a magyar államot is megrövidítsék.Tisztelt Államtitkár Úr! A közelmúltban újabb tiltott pártfinanszírozás gyanúját magában hordozó dokumentum került napvilágra. Az MSZP nemrég leköszönt elnöke, jelenlegi parlamenti képviselője, az MSZP-frakció tagja és Karácsony Gergely, a szintén pártfrakcióval rendelkező Párbeszéd társelnöke, valamint a Liberálisok megállapodást írtak alá arról, hogy választási együttműködésük fejében 60 millió forintot juttatnak a társadalmi támogatottság nélküli Bősz Anették részére.

Mivel a jelenlegi jogszabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy bármely szervezet párt részére vagyoni hozzájárulást adjon, ezért felvetődik a kérdés, már nem először, hogy az MSZP-Párbeszéd burkolt pártfinanszírozást kívánt-e megvalósítani az adófizetők által befizetett közpénzből. Jelen eset is jól mutatja, hogy a baloldali pártokat semmi más nem tartja össze, semmilyen nemes elv mentén nem gondolkodnak, az egyedüli kapocs közöttük a pénz éhsége, a hatalom mindenáron történő megszerzése.

Kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy meddig próbálkozhat még a baloldal a törvények megkerülésével. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a válaszát. A Liberálisoknak nyújtott 60 millió forintos támogatás körüli botrány különösen kellemetlen a szocialisták és Karácsony Gergely számára, mert erősen felveti a gyanúját a tiltott pártfinanszírozásnak. Meggyőződésem, hogy a választók pontosan látják, hogy a baloldal továbbra is folytatja a jogszabályok megkerülésével folytatott tevékenységét, és úgy látszik, hogy ez a klán további meglepetéseket is tud tartogatni az országnak és számunkra is.Felvetődik bennem a költői kérdés, hogy vajon meddig fognak még kihullani a szocialisták által itt hagyott csontvázak a szekrényből. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném bejelenteni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, hiszen az egyértelmű megfogalmazás érdekében a normavilágosság követelményének megfelelő, és a joggyakorlat egységét biztosító szövegezést vezet be. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim, az előterjesztői felszólalásból is kiderül, hogy az előttünk fekvő indítvány egy rendelkezést tartalmaz, amellyel a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 23. § (3) bekezdése pontosabbá válik. A javaslat szerint, amennyiben a bíró szolgálati jogviszonya a Bjt. 90. § g) vagy n) pontja alapján szűnik meg, mert a bíró az ott meghatározott jogviszonyt létesít vagy kinevezést kap, a megbízatása lejártát követően kérheti, hogy őt pályázat kiírása nélkül a köztársasági elnök ismételten nevezze ki bíróvá. A Bjt. 90. § g) és n) pontja alá több különböző megbízatás is tartozik, ezért a törvény hatályos szövege által alkalmazott „lejárta” fordulat nem biztosítja az egységes jogalkalmazást, így a „megszűnése” fordulatot alkalmazhatjuk majd helyette a jövőben.

Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a képviselőtársam már hosszasan ismertette a törvényjavaslat szükségességét, amely egyszerűbbé teszi a korábban már bíróként dolgozó szakemberek újbóli bírói kinevezését, kérem, szíveskedjenek támogatni ezt a szakmailag kellően alátámasztott előterjesztést. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jogállamban kiemelt jelentőségű a demokratikus alapokon nyugvó választás, amelyen a választásra jogosultak meggyőződésük szerint döntenek arról, hogy kik legyenek azok, akik képviselik az érdekeiket.

(19.40)

A választójog egyrészt egy politikai alapjog, amely biztosítja a hatalomban való részvétel jogát, másrészről a választójog jelenti azon jogszabályok összességét, amelyek a népképviseleti szervek létrehozásának módját határozzák meg. Tágabb értelemben azon jogszabályok gyűjteménye, amelyek meghatározzák a népképviseleti szervek tagjai megválasztásának anyagi és eljárásjogi szabályait, ezért a választójog szabályozása az egyik legkiemelkedőbb jelentőségű kérdés egy demokratikus állam életében.

Magyarországon a rendszerváltást követően kialakításra kerültek az általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazás anyagi és eljárásjogi keretei. Az anyagi jogi szabályok magukba foglalják a választójogosultság szabályait, azaz hogy kik és milyen feltételek alapján vehetnek részt a népképviseleti szervek tagjainak megválasztásán. Az eljárási szabályok tartalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyek a jelöltállítást, a választás lebonyolításának rendjét, a mandátumok megoszlását, a közreműködő szervek létrehozását és működését, valamint a választáshoz kapcsolódó jogorvoslatok rendjének szabályait tartalmazzák.

Magyarországon az országgyűlési képviselők választására vonatkozóan vegyes választási rendszer került kialakításra, amely magában hordozza a többségi választási rendszer, valamint az arányos választási rendszer egyes elemeit. 2010 után szükséges volt a választójogi jogszabályok felülvizsgálata, hiszen olyan problémák kerültek felszínre, amelyek veszélyeztették a választási rendszer jogszerűségét. Gondolhatunk itt akár a választópolgárok eltérő száma miatt kialakult választókerületek aránytalanságaira, vagy az ajánlószelvények következtében kialakuló visszaélések veszélyeire. Nem volt vita a pártok között az sem, hogy az ország méretéhez képest túl nagy számmal működött az Országgyűlés.

Ezekre és még sok más jelentős problémára nyújtott megoldást az Alaptörvény, a 2011-ben elfogadott, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény, valamint a 2013-ban megszavazott, választási eljárásról szóló törvény.

A parlament létszáma az új rendelkezések következtében 368 (sic!) képviselő helyett 199-re csökkent, amelyből 106 képviselő egyéni mandátum útján, 93 képviselő pedig országos listáról került a törvényhozásba. A visszaélésekre okot adó kopogtatócédulák rendszere is megszűnt, helyette az ajánlóíveken gyűjthetik a jelöltséghez szükséges támogatói aláírásokat. Alapvető fontosságú, hogy az új szabályozás orvosolta a súlyos eltéréseket a választókerületek között, és végre arányosan kerültek kialakításra a körzetek. (Folyamatos zaj az ellenzéki padsorokban.)

A nemzeti összetartozás szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a határon túli magyarság lehetőséget kapott arra, hogy részt vegyen az anyaországi választásokban. Szeretném hangsúlyozni azt a fontos előrelépést is, hogy a 2014. évi választásoktól kezdve már lehetősége van a nemzetiségi névjegyzékbe felvett választópolgároknak arra, hogy nemzetiségi listára leadhassák voksukat, ennek köszönhetően a német nemzetiség képviselője jelenleg az Országgyűlés tagja lehet, így a törvényhozás szintjén képviselheti a német nemzetiség érdekeit.

Tisztelt Országgyűlés! Több mint négy esztendő után eljött az ideje a választási eljárási törvény felülvizsgálatának és a konzekvenciák levonását követően a szükséges módosítások elvégzésének. Az előttünk fekvő törvényjavaslat éppen ennek az elvárásnak tesz eleget. A javaslatokat megfigyelve észrevehető, hogy több esetben a Nemzeti Választási Bizottság javaslatai, iránymutatásai kerülnek átültetésre, tehát megállapítható, hogy nem egy öncélú törvénymódosításról van szó, hanem szakmai alapokon nyugvó, a jogalkalmazói jelzéseket is figyelembe vevő szakmai koncepcióról.

Egy jogszabály kivételével a változtatások a választási eljárásról szóló törvényt érintik. A kivételt jelentő, módosítandó másik törvény az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény. A jogszabály módosításának célja, hogy amennyiben egy párt a kampánytámogatással összefüggésben visszafizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti és az tőle nem hajtható be, a párt vezető tisztségviselői és listán állított, valamint egyéni választókerületi jelöltjei állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért. Ez a javaslat a kampányfinanszírozás jóhiszemű és tisztességes felhasználását és elszámolását kívánja szolgálni.

A választással kapcsolatos törvények megalkotásának egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a választói akarat minél teljesebb módon kerülhessen kifejezésre. Ennek jelentős mértékben gátat szabott a 2018. évi országgyűlési választással kapcsolatban, hogy a válaszborítékokkal összefüggésben több ezer határon túli szavazat érvénytelenítésre került. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a jövőbeni téves jogértelmezés kizárására irányul, akként, hogy pontosítja a nem hivatalos, illetve a felnyitást követően visszazárt válaszborítékok érvényessége tekintetében a törvényi szabályozást.

Április 8-án este csak jelentős késedelemmel értesülhettünk a választások részeredményeiről, illetve egyes, gyorsan feldolgozásra került végeredményekről. Ennek oka az volt, hogy az átjelentkezésekkel szavazó állampolgárokat választókerületenként egyetlen szavazókör várta, valamint ezen szavazókörök elégtelen számú szavazatszámlálóval működtek, így még 19 óra után is voltak szavazóhelyiségek, ahol tömött sorokban várakoztak a választópolgárok.

A kormánypártok oldaláról több próbálkozás is volt az anomália megszüntetésére, de az ellenzéki pártok minden esetben valamilyen el nem fogadható pluszfeltételhez kötötték a megoldás törvénybe foglalását. Eljött az idő tehát arra, hogy ebben a kérdésben is megnyugtató megoldás szülessen. A javaslat szerint a szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha az átjelentkező választópolgárok vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja. Megítélésünk szerint ez a változtatás alkalmas lesz arra, hogy a jövőben elkerülhető legyen a hosszú várakozás a szavazóhelyiségek előtt.

Közvetlenül kapcsolódik az előbb elhangzott javaslathoz az a módosítási szándék, miszerint a névjegyzék lezárása ne a választásokat megelőző második napon, hanem az azt megelőző negyedik napon történjen. Ezt a változtatást azért lenne fontos elfogadni, kapcsolódva a korábbi ponthoz, mert a helyi választási iroda vezetője ennek segítségével időben látja az átjelentkezők végleges számát, és így fel tudja mérni a választást megelőző napokban, hogy hány további szavazatszámlálóra lesz szükség az adott szavazókörben.

A Nemzeti Választási Bizottság a parlamenti választáskor jelentős leterheltséggel működött, mert a területi választási bizottságok nem vesznek részt az országgyűlési képviselők választási eljárásában. A hatályos szabályozás szerint az egyéni jelölt nyilvántartásba vétele és az ajánlóívek határidőben való visszaszolgáltatása miatt bírságot kiszabó nagyszámú döntéssel szemben közvetlenül az NVB-hez lehetett jogorvoslattal fordulni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezt a leterheltséget kívánja csökkenteni azzal, hogy az országgyűlési választási eljárásban a fent említett feladatot a területi választási bizottság hatáskörébe utalja, elsődleges jogorvoslati fórumként.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakból megállapítható, hogy egy szükséges és szakmai alapokon nyugvó javaslat került kidolgozásra, amelybe több helyen beemelésre kerültek a jogalkalmazó által megfogalmazott észrevételek, iránymutatások. Kérem önöket, hogy a választás tisztaságának, a jogalkalmazói munka előremozdításának, valamint a választópolgárok egyszerűbb joggyakorlása érdekében szíveskedjenek támogatni a javaslatot. Köszönöm a szót. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. július 16-án tartott ülésén a házszabály 62. §-a alapján, vagyis a kivételes eljárásra vonatkozó szabályokra tekintettel megtárgyalta a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló T/856. számú törvényjavaslatot. Az összegző jelentést a bizottság 23 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat két fontos kérdés mentén módosítja a büntető törvénykönyvet. Mindannyiunkban élnek még a fájdalmas híradások emlékei, amelyek a 17 halálos áldozattal járó veronai buszbalesetről szóltak. Mindenkit az a kérdés foglalkoztatott, hogy hogyan történhetett meg ez a tragédia. A közelmúltban nyilvánosságra került az a jelentés, amely szerint a szerencsétlenség fő oka a buszon végzett engedély nélküli, szakszerűtlen átalakítás volt. Erre való tekintettel is kötelességünk gondoskodni arról, hogy a legszigorúbb eszközökkel lépjünk fel azokkal szemben, akik mások életét, testi épségét kockáztatják a műszaki előírások és engedélyek megkerülésével. Úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő módosítás hatásos eszköze lehet a prevenciónak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítás második fontos eleme az Alaptörvényben biztosított magánélet védelmét szolgálja. A hivatalos személyeket, így például a bírákat vagy a központi hivatalban, rendvédelmi szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személyeket, de mondhatnám az országgyűlési képviselőket is, megilleti az a védelem, hogy hivatali feladatuk elvégzésén kívüli, azzal össze nem függő tevékenységük során megmaradjon egy minimális privát szféra a részükre, mely biztosítja, hogy nyugodt, zaklatásmentes családi életet tudjanak élni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy az elhangzottakra tekintettel is támogassák az előttünk fekvő javaslatot.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. július 16-án tartott ülésén a házszabály 62. §-a alapján, vagyis a kivételes eljárásra vonatkozó szabályokra tekintettel megtárgyalta a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések meg-valósításáról, továbbá egyes törvényeknek a magyarországi filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú európai bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló T/857. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság 22 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta. Az elfogadott módosító javaslat kizárólag jogtechnikai és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaz.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja a Budapesten és az agglomerációban megvalósuló állami beruházások hatékonyabb, koordináltabb előkészítésének biztosítása. A jelenlegi kormányzati ciklus újdonsága a fővárost érintő beruházások, fejlesztések terén a kormányzati szándék összehangolása, beruházási periódusok kialakítása, a beruházások egységes rendszerbe foglalása. Az előttünk fekvő javaslat ezeknek a céloknak a megvalósulását szolgálja, ez minden budapesti és agglomerációban élő lakos érdeke, sőt minden magyar emberé, hiszen a nemzet fővárosa fejlesztésének elősegítését szolgálja. A javaslat által érintett másik terület módosítása azért szükséges, mert az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország filmszakmai támogatási programja esetében a közvetett támogatások mértékének 25 százalékról 30 százalékra történő növelését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a javaslat által meghatározott össztársadalmi célok elérése érdekében szíveskedjenek támogatni a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Parlament újabb koncepciós eljárás keretében kívánja Magyarországot a vádlottak padjára ültetni. A 2013-ban elkészült, a magyar baloldali EP-képviselők által is támogatott Tavares-jelentés sem szólt másról, mint a bankárok és a multinacionális cégek által támogatott pártok és képviselőik bosszújáról, amelyet a rezsicsökkentést és a bankok megadóztatása váltott ki. A jelentésben írt vádakról kiderült, hogy teljesen alaptalanok voltak, és kizárólag politikai és gazdasági haszonszerzést céloztak.Most, öt év után ismét a szélsőségesen liberális zöldpárt soraiból került ki a Magyarországról jelentést készítő képviselő. Természetesen ebben az esetben is a jogállamiság miatti aggódás köntösébe bújtatott bosszúhadjáratról van szó. A dokumentum kizárólag azzal a szándékkal íródott, hogy megtörje Magyarország önálló, szuverén bevándorláspolitikáját. A jelentésben szereplő kérdések jelentős részét Magyarország már a különböző nemzetközi szervezetek előtt korábban megvédte, és azok a kölcsönös együttműködés alapján lezárásra kerültek.

A dokumentum továbbá olyan területeket vizsgál, amelyek nem tartoznak az Európai Unió hatáskörébe, tehát nem is képezhetnék a vizsgálat tárgyát. Ezzel Sargentini képviselő asszony durván megsérti a tagállami szuverenitás alapértékét. Nem elég, hogy a jelentés már korábban lezárt, valamint uniós hatáskört nem érintő kérdésekkel foglalkozik, de ezeket jelentős ténybeli tévedések kíséretében teszi meg. Hamisan állítja, hogy Magyarországon veszélyben vannak a civil szervezetek, hogy az új szabályozás aránytalan és szükségtelen beavatkozást jelent az egyesülési szabadságba, a szólásszabadságba és a megkülönböztetés tilalmába ütközik. Továbbá hamisan állítja, hogy jelentős mértékben csökkent az Alkotmánybíróság jogköre.

Az előbbiekből mindenki számára világosan kitűnik, hogy a cél kizárólag Magyarország és a magyar emberek akaratának megtörése a bevándorlás elősegítése érdekében. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy milyen módon védheti meg a kormány a magyar emberek akaratát a tisztességtelen eljárással elérni kívánt céllal szemben. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(18.10)

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Állam-titkár Úr! A válaszát elfogadom. Jól kivehető, hogy a Sargentini-jelentésben elhangzott negatív észleléssel szemben az új rendelkezések kizárólagos célja a szervezetek átláthatóságának biztosítása, amelyhez hasonló modellek több tagállamban is jelen vannak, sőt maga az Unió is működtet átláthatósági nyilvántartást. A jelentéssel ellentétben az Alkotmánybíróság új hatásköröket kapott a jogszabályi tervezetek előzetes, ex ante ellenőrzésének megkezdéséhez és a későbbi, utólagos törvényességi ellenőrzéshez való jogosultság megerősítéséhez, mindez a német modellhez hasonlóan. A Velencei Bizottság véleményeiben a reform számos pozitív elemét azonosította, mint például a költségvetési garanciákról szóló rendelkezéseket. Felelős képviselőként kérem államtitkár urat és a magyar kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges lépést, hogy a Sargentini-jelentés többé ne tartalmazzon káros hatást Magyarországra.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyatékos emberek a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. Ők a társadalom egyenrangú tagjai, hátrányaik enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása mindannyiunk közös felelőssége és kötelezettsége mind Magyarországon, mind az Európai Unióban.Az előttük fekvő törvényjavaslat célja, hogy honfitársaink fogyatékosságból eredő hátrányai a pontosított és kibővített szabályozásnak köszönhetően enyhítésre kerüljenek. A módosításokat tartalmazó tervezet forrása a 2013-ban elfogadott, a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésnek megkönnyítéséről szóló marrákesi szerződés.

A szerződést az Európai Unió maga is aláírta 2014. április 30-án, a kihirdetésre viszont csak 2017-ben került sor amiatt, hogy az Európai Unió egyes intézményei nem jutottak egyetértésre abban, hogy a ratifikáció kizárólagos uniós vagy osztott hatáskörbe tartozik. A gordiuszi csomót az Európai Bíróság 2017-es ítélete oldotta fel, amely kimondta, hogy a marrákesi szerződés megkötése az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, azt jóvá kell hagyni.

A ratifikáció során a tárgyban irányelvet és rendeletet bocsátott ki az Unió. Az irányelv célja, hogy a művek és más tartalmak elérhetőségét előremozdítsa és a nemzeti jogszabályokat harmonizálja. Ezt úgy teszi, hogy lebontja az engedélyezés korlátait azokra az esetekre, amikor a kedvezményezett személy vagy annak érdekében eljáró szerv, szervezet használja fel a művet.

A rendelet célja, hogy az Európai Unió területén előállított, hozzáférhető formátumú példány egyéb, az Unión kívüli szerződő állam területére történő exportja vagy onnan történő importja a nemzeti szabályozással azonos módon megtörténhessen.

Magyarország az irányelv elfogadását megelőzően is élen állt a fogyatékos személyek részére történő szabad felhasználás területén, sőt a magyar szabályozás minden fogyatékossággal rendelkező személy vonatkozásában lehetőséget biztosított az engedély mellőzésével történő felhasználásra.

A jogharmonizáció érdekében az engedély nélküli felhasználás szabályait pontosítani kell, amelyet az előttünk fekvő javaslat meg is tesz. A tervezet kibővíti a tárgyi kört, és abba bevonja az adatbázisokat is mint a feltételek megfelelése esetén szabadon használható tárgyat. A Magyarországon letelepedett, jogosított szervezetek az új rendelkezések szerint mind a hazai kedvezményezett személyek javára, mind pedig a külföldön letelepedett, más jogosított szervezetek és kedvezményezettek részére szabadon hasznosítják és közvetíthetik az eredetileg szerzői jog alatt álló műveket azzal a kitétellel, hogy e célból üzletszerű tevékenységet nem végezhetnek.

A javaslat felhatalmazza a kormányt, hogy a részletszabályokat kormányrendeletben szabályozza, amelyben többek között az átláthatóság érdekében a jogosított szervezetek a hozzáférhető formátumú művek és kapcsolódó jogi teljesítmények nyilvántartását vezető, valamint az Európai Bizottság számára információt nyújtó, közreműködő szervezet kijelölését és feladatkörét is meghatározza.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak alapján megállapítható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat jó célt szolgál, az új szabályozásnak köszönhetően a fogyatékkal élő honfitársaink részére még szélesebb körben válik lehetővé, hogy engedélyezési kötelezettség nélkül hozzáférjenek olyan művekhez, amelyek a kötelezettség megszüntetése nélkül nem juthatnának el hozzájuk a megfelelő formában.

Kérem képviselőtársaimat, hogy észrevételeikkel és szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Európát és benne Magyarországot 2015-ben elérte az újkori népvándorlás. Soha nem látott tömegek érkeztek minden ellenőrzés nélkül Magyarország határaihoz. Több mint 400 ezer ember haladt át vagy tartózkodott Magyarország területén, ami súlyos biztonsági kockázatot jelentett az ország számára. A veszélyérzet nem volt alaptalan, hiszen Európában az elmúlt három esztendőben a migrációs hátterű terrortámadások áldozatainak száma meghaladta a 300-at.Magyarország, a magyar emberek érdekeire, valamint a schengeni egyezményből eredő kötelezettségeire figyelemmel, a nemzetközi és hazai ellenzéki nyomás ellenére megépítette a műszaki határzárat, megerősítette a határvédelmet és létrehozta a jogi határzárat is. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően megszűnt a bevándorlók Magyarország területére történő illegális beözönlése. Magyarország bebizonyította, hogy meg lehet állítani szárazföldön az illegális migrációt.

Soros György bevándorlással összefüggő nyilatkozataiból világosan kitűnik, hogy a milliárdos tervszerűen kívánja megváltoztatni Európa és benne Magyarország népességét. A magyar kormány megkérdezte az embereket, hogy egyetérteneke a keresztény kultúra feladásával és idegen népesség betelepítésével. A magyarok elsöprő többsége egyértelműen kinyilvánította, hogy nem kíván bevándorlóországgá válni. A terv végrehajtásában nemcsak a külföldi országok és az európai intézmények vezetői vesznek részt, hanem civil köntösbe bújtatott hazai szervezetek is végzik a bevándorlást támogató munkát.

Dühítő, hogy amíg az állam több mint 900 millió eurót költ a határvédelemre, addig álcivil szervezetek minden eszközzel segítik a migrációt. Erre tekintettel a parlament augusztus 25-i hatálybalépéssel elfogadta a bevándorlási különadóra vonatkozó rendelkezéseket. A nyíltan bevándorláspárti Migration Aid augusztus közepén bejelentette, hogy párttá alakul, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy kijátssza adófizetési kötelezettségét, és pártként tovább folytassa migrációt támogató tevékenységét.

Felháborító, hogy a milliárdos Soros György által támogatott szervezet nyíltan meg akarja kerülni a magyar törvényeket, és továbbra is semmibe veszi a magyar emberek akaratát.

Mindezek alapján tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy a törvények kijátszásával elkerülhetie a Migration Aid az adófizetést. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Állam-titkár Úr! A válaszát nagy tisztelettel elfogadom. (Arató Gergely: Hála istennek!) A parlament Igazságügyi bizottsága is már megtette a megfelelő lépést, a legutóbbi ülésén elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kéri az Igazságügyi Minisztériumot, hogy vizsgálja meg a hatályos jogi szabályozást, és amennyiben az lehetővé teszi a bevándorlási különadó megfizetésének elkerülését, kezdeményezze a hatályos jogszabályok módosítását annak érdekében, hogy a bevándorláspárti szervezetek is a rájuk nézve kötelező szabályok szerint járjanak el.

Tisztelt Államtitkár Úr! Arra kérem az államtitkár urat, hogy támogassa a bizottságot a jogszabály kijátszási lehetőségének megszüntetésében. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.  Közbeszólás ugyanonnan: Úgy van!)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. szeptember 27. napján tartott ülésén megtárgyalta a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló T/1358. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 34 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta.Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyatékos emberek a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel kizárólag jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. Ők a társadalom egyenrangú tagjai, hátrányaik enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása mindannyiunk közös felelőssége és kötelezettsége mind Magyarországon, mind az Európai Unióban. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy honfitársaink hátrányai a pontosított és kibővített szabályozásoknak köszönhetően enyhítésre kerüljenek. A törvényjavaslat meg kívánja könnyíteni a hozzáférést az Európai Unió területén, valamint kibővíti azon tárgykört, amelyek esetében a feltételek fennállása mellett nincs szükség engedélykérésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, mint ahogy a Törvényalkotási bizottság ülésén is tették, támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 8-án tartott ülésén megtárgyalta az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt egységes kábítószer-egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló T/2929. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 33 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta. A módosító javaslat a Külügyi bizottság részéről megfogalmazott egy pont terjedelmű jogtechnikai jellegű módosítást tartalmazza. A törvényjavaslat célja, hogy a magyar jogrendbe is átültetésre kerüljön az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának döntése. Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága úgy döntött, hogy hat új anyag kerüljön fel az egységes kábítószer-egyezmény vonatkozó jegyzékeibe. Ezek az anyagok számos visszaélésre adhatnak lehetőséget.

A jegyzék besorolásait minden aláíró állam köteles átvenni, azonban nemzeti hatáskörben nem nyilvánítható egy anyag sem kábítószerré. Elfogadás esetén ezen kábítószernek nyilvánítandó anyagok a hatályos magyar szabályozás szerint új pszichoaktív szernek fognak minősülni, ennek köszönhetően ezek a szerek nemzetközileg is a legszigorúbban ellenőrzött kategóriába kerülhetnek. A szóban forgó ENSZ-határozatok nemzetközi megállapodások, így elengedhetetlen, hogy az Országgyűlés annak kötelező hatályát elismerje, és a határozatok szövegét kihirdesse.

Tisztelt Ház! A kábítószerekkel szembeni hatékonyabb fellépés érdekében kérem, támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 8-án tartott ülésén megtárgyalta az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló T/2932. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 33 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta. A módosító javaslat a Külügyi bizottság részéről megfogalmazódott egy pont terjedelmű jogtechnikai jellegű módosítást tartalmazza. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának döntése alapján újabb hat pszichotrop vegyület került fel az úgynevezett második jegyzékbe, ez a jegyzék még a Bécsben, 1971-ben aláírt egyezmény része. A szóban forgó ENSZ-határozatok nemzetközi megállapodások, így elengedhetetlen, hogy az Országgyűlés annak kötelező hatályát elismerje, és a határozatok szövegét kihirdesse, hasonlóan az előző törvényjavaslathoz.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ezért kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 22-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/2941. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 8 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat célja, hogy lehetővé tegye az uniós lakhellyel nem rendelkező, azaz harmadik országbeli magyar állampolgárok számára azt, hogy aktív választójoguk gyakorlásával részt vehessenek és akaratukat kifejezhessék az Európai Parlament tagjainak megválasztása alkalmával.

A választási okmány módosításával maga az Európai Unió ösztönzi arra a tagállamokat, hogy megteremtsék az uniós lakhellyel nem rendelkező állampolgáraik számára azt, hogy véleményt nyilváníthassanak, amikor arról döntenek, hogy ki képviselje hazájukat Brüsszelben. A javaslat szellemisége maga is megmutatja, hogy igenis az európai értékeken alapul, amikor egy hazája iránt felelősséget érző állampolgár él azzal a lehetőséggel, hogy kifejezze véleményét az európai ügyekben. Különösen fontosnak tartom ezt a módosítást akkor, amikor a kárpátaljai magyarságot súlyos támadások érik szülőföldjén.

A választójog kiterjesztésén kívül a törvényjavaslat biztosítja a jogrendszer koherenciáját azáltal, hogy a választási, illetve a népszavazási eljárásról szóló törvényt hozzáigazítja a közigazgatási perrendtartás új terminológiájához.

Végezetül pedig a törvényjavaslat néhány fogalmi pontosítást, tisztázást is tartalmaz a kapcsolódó törvényekben, úgymint a kampánytevékenység vagy a választási gyűlés definíciója.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 22-én tartott ülésén megtárgyalta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és jogállásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló T/3292. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Magyarország Alaptörvénye alapvető jogként biztosítja az egyesülés és a gyülekezés szabadságát. Az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége ezen alapvető szabadságjog esetében oly módon mutatkozik meg, hogy köteles e jogot védelemben részesíteni, továbbá annak zavartalan gyakorlását elősegíteni és biztosítani.

(17.40)

A demokrácia egyik sarokkövének tekinthető a civil szervezetek munkássága, hiszen a polgárok egy bizonyos csoportjának érdekét kívánják érvényesíteni a közéletben azáltal, hogy párbeszédet folytatnak a mindenkori kormánnyal. Elismerésre méltó tevékenység, amit folytatnak, legyen szó akár országos, akár helyi érdekeltségű csoportok érdekeinek képviseletéről, ugyanis egyfajta kapcsot jelentenek a közhatalom és a civil lakosság különböző rétegei között. Éppen ezért Magyarország Kormánya kiemelt társadalmi érdekként kezeli a civil szervezetek támogatását, amelyek mögött valódi társadalmi támogatottság áll.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat is ezt a célt kívánja erősíteni azáltal, hogy növelni szándékozik azon szervezetek számát, amelyek miniszteri, egyedi támogatásban részesülnek, továbbá duplájára növeli a civil szervezeteknek nyújtható normatív támogatás mértékét, valamint csökkenteni kívánja a szervezetek működésével összefüggő, azokat terhelő adminisztrációs tevékenységeket. Az előttünk fekvő javaslatban kilátásba helyezett módosítások alkalmasnak bizonyulhatnak arra vonatkozóan, hogy ösztönző erőként hassanak a civil szervezetek önerőből megvalósuló forrásteremtésének növelésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A civil társadalom érdekeinek további megerősítése érdekében kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta a közigazgatási bíróságokról szóló T/3353. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. A közigazgatási bírósági szervezetrendszer kiépítése optimálisan a kétszintű működést kívánja meg, amely a következőt jelenti. Felállna a Kúriával egyenlő jogi státuszú közigazgatási felsőbíróság, valamint alatta a nyolc közigazgatási törvényszék. A törvény értelmében a miniszteriális igazgatási modell kerül hazánkban bevezetésre. A miniszter igazgatási jogkörei kiterjednek a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezete vonatkozásában a fejezetirányító szerv hatásköreinek gyakorlására, a bírói pályázatokkal, bírói és bírósági vezetői kinevezésekkel összefüggő feladatokra, valamint a közigazgatási bíróságok működéséhez elengedhetetlenül szükségesnek bizonyuló statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására.

A bevezetésre kerülő új pályázati rendszerben az igazgatásért felelős miniszter jogi korlátok közé szorulna. Egyrészt a miniszter kötve van a bírói testületek által alkalmasnak ítélt pályázói körhöz, másrészt a pályázat érvénytelenségét is csak és kizárólag az országos bírói testület erre vonatkozó kifejezett javaslata, illetve objektív körülmények fennállta esetén állapíthatja meg. Az Alaptörvény rendelkezéseire tekintettel a kinevezés joga Magyarország köztársasági elnökét illeti meg. A közigazgatási bírósági elnököket igazgatási tevékenységük ellátása során a személyi és tárgyi feltételek biztosításában a hivatalvezető segíti majd.

A Ház asztalán fekvő javaslat lehetőséget teremt a közigazgatási ügyszakban ítélkező bírák számára, hogy amennyiben ezt kérik, pályázat nélkül, a törvény erejénél fogva kerüljenek át a megalakuló, új közigazgatási bíróságra. Pozitívum, hogy a jelen törvény hatálybalépését megelőzően bírósági vezető pozíciót betöltő bírók számára lehetőség nyílik arra, hogy akár a közigazgatási, akár a rendes bírósági szervezetben folytathassák bírói pályafutásukat, megtartva korábbi vezetői javadalmazásukat az eredeti megbízatásuk lejártáig, amennyiben nem nevezik ki őket ismételten bírósági vezetőnek.

Tisztelt Ház! A javaslat a nemzetközi sztenderdek, valamint más európai uniós tagállamok gyakorlatának figyelembevételével a magyar közjogi hagyományoknak és az alkotmányos garanciáknak megfelelően készült el, így mindenképpen támogatandó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló T/3354. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 3 tartózkodó szavazat mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat természetesen szervesen kapcsolódik az előbb megtárgyalt javaslathoz. A jelen tervezet meghatározza azoknak az objektív jogi és alkotmányos biztosítékoknak a rendszerét, amelyeket a Velencei Bizottság megkövetel a bírák kiválasztása, kinevezése, előmenetele és elmozdítása vonatkozásában. A javaslat biztosítja, hogy a jelenleg közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok bírái, ha azt kérik, pályázat nélkül, a törvény erejénél fogva átkerülhessenek a megalakuló új közigazgatási bíróságra. Az alkotmányjogi követelmények mellett az észszerűség is azt kívánja meg, hogy a közigazgatási bíróságok felkészült bírói karral kezdhessék meg a működésüket.

Megfelelően rendezi azoknak a bíráknak a helyzetét, akik a jogvesztő határidőn belül nem tesznek nyilatkozatot, tehát továbbra is a rendes bíróságon kívánják a bírói hivatásukat gyakorolni. E személyek bírói státusza megmarad a bírósági szervezetrendszeren belül, azonos szinten, a megfelelő munkaügyi kollégium tagjaként. Tekintetbe véve a Velencei Bizottság igazságszolgáltatási ügyekben kialakított állandó gyakorlatát, a bírósági vezető, akár a közigazgatási bírósági szervezetben, akár a rendes bírósági szervezetben folytatja bírói pályafutását, megtarthatja korábbi bírósági vezetői javadalmazását az eredeti megbízatása lejáratának időpontjáig, hacsak nem nevezik ki időközben újra bírósági vezetőnek, aminek a lehetősége természetesen adott.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat a nemzetközi szervezetek ajánlásai és gyakorlata alapján került megalkotásra, igazodva a hazai gyakorlat sajátosságaihoz. Erre való tekintettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról szóló T/3632. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.A javaslat célja, hogy a kormány informatikai és hírközlési ügyekben véleményező és tanácsadó szerve, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács  a továbbiakban NHIT  feladatait bővítse. Az új feladata az eddigiek mellett a kormányzati hírközlési és informatikai beruházások véleményezése, valamint az NHIT elnökének, alelnökének és tagjainak kinevezését a miniszterelnök jogkörébe utalja. A működésre vonatkozó részletszabályokat kormányrendelet állapítja meg a jövőben. Mivel az NHIT a kormány tanácsadó és véleményező szerve, és nem harmadik személyek jogait vagy kötelezettségeit befolyásoló döntéshozatali szerv, ezért célszerű, hogy annak működését, tagjait és finanszírozását is a kormány és ne egy kormánytól független szerv határozza meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2018. december 6. napján tartott ülésén megtárgyalta a kormányzati igazgatásról szóló T/3610. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság 2018. december 7-én a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 7 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta. A hatékony és versenyképes kormányzati teljesítmény biztosítása megkívánja a személyügyi tevékenység rendszerszintű összehangolását, szabályozását és fejlesztését. A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat kódexjelleggel kívánja szabályozni a kormányzati igazgatás szerveit és tisztségviselőit, továbbá a tevékenységük irányításáért felelős vezetőket. Ezzel a szabályozással mind az államigazgatás központi, mind pedig területi szervezetrendszere egységes jogi keretet kapna.

A tervezet reális megfontolásból előírná, hogy valamennyi kormányzati igazgatási szerv kizárólag annyi kormányzati tisztségviselőt foglalkoztathat, amennyi feladatainak ellátásához észszerű és gazdaságos keretek között szükséges. A létszámkeret meghatározása a kormányzati működés gazdaságosabb voltát is hivatott szolgálni. A bevezetni tervezett álláshelyalapú létszámgazdálkodás a munkáltatói jogkör gyakorlója számára lehetővé teszi az előreláthatóbb, feladatalapú létszámtervezést az adott szervnél.

A szenioritásalapú előmeneteli rendszer megszüntetésével a rendszer a teljesítményértékelésnek valós jelentőséget adna, és jobban ösztönözné a fiatalabb generáció tagjait, különös tekintettel a magasabb illetmények elérésének lehetősége által.

(11.30)

További pozitívum, hogy a közszférabeli magasabb illetmények egyre jobban közelítsenek a versenyszféra béreihez, amelynek eredményeként jó teljesítmény mellett rövid időn belül érdemi bérnövekedés érhető el.

Szintén támogatandó pontja a javaslatnak, hogy a gyermeket nevelő és családot alapító kormánytisztviselők egyéb speciális juttatásai és kedvezményei mellett a kormány bevezetni szándékozik a kormánytisztviselők családalapítási támogatását.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott javaslat észszerűségi, szakmai és családpolitikai megfontolásból is támogatandó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 29-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek az építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire vonatkozó szerzői jogi szabályozással összefüggő módosításáról szóló T/3293. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném kiemelni azt a nagyon fontos és előremutató lépést a tervezettel kapcsolatban, hogy a javaslat egyértelműen meghatározza a nemzeti tervvagyon fogalmát, és rendes gazdaként az állam a Lechner Tudásközponton keresztül egységesen összegyűjti és kezeli ezeket a terveket. Ezenfelül a tudásközpont nemcsak az előbb említett tervek gyűjtésére és kezelésére kap felhatalmazást a javaslat szerint, hanem arra is, hogy az építészeti szerzői nyilvántartást vezesse. Úgy gondolom, hogy az állam ezzel a rendelkezéssel egy régi hiányosságot pótol, amely mind a hatóság, mind az állampolgárok érdekeit szolgálja.

Gyakran előfordul, hogy bizonyos épületek rekonstrukciója, statikai megerősítése, illetve esztétikai helyreállítása azért késik, vagy meg sem valósul, mert a szerzői jogi jogosult nem adja ahhoz hozzájárulását, vagy csak aránytalan mértékű ellentételezés fejében tenné azt meg. Az előttünk fekvő tervezet e probléma rendezésére is rendelkezik megoldással, amellyel jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy az országban fellelhető, helyreállításra szoruló épületek rekonstrukciója a szándék fennállása esetén minél hamarabb megtörténjen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megismerve a javaslatot, megállapíthatjuk, hogy az elfogadásra benyújtott tervezet az állam, a tulajdonosok és a tervezők igényeit is figyelembe veszi, megteremti érdekeik egyensúlyát, valamint továbbfejleszti a felelős állami vagyongazdálkodás kereteit. Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 29-én tartott ülésén megtárgyalta a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3370. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett elfogadta. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy koherenciát teremtsen a közigazgatási szabályszegések területét rendező joganyagban oly módon, hogy egyrészt módosításokat javasol az általános közigazgatási rendtartásban, másrészt módosítja a szankciótörvény hatálybalépésének dátumát 2020. január 1-jére, végül pedig a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályozását tartalmazó törvény hatályát 2020. január 1-jéig tolja ki. A javaslat alapvető funkciója az, hogy minél áttekinthetőbb szabályozást nyújtson a magyar jogban abban az esetben, amikor egy adott ügy megalapozza a büntetőeljárás, illetve a szabálysértési eljárás lefolytatását is.

Fontos, egyben az állampolgárok alkotmányos jogait érintő kérdés a párhuzamosan, két eltérő jogág normái szerint folyó eljárások kimenetelének szabályozása. Az általános közigazgatási rendtartás és a szankciótörvény törvényjavaslatban szereplő indokolt módosítása lehetővé tenné a felügyeleti szerv számára azt, hogy a már meghozott döntését a büntetőeljárásban hozott ítélet rendelkezésének megfelelően megváltoztassa, megsemmisítse, és ezzel együtt, amennyiben szükségesnek mutatkozik, az ügyben eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezze. Ily módon kiküszöbölhetővé válik az, hogy ugyanazon személyt ugyanazon cselekményért, két eltérő jogág szabályai szerint lefolytatott eljárás eredményeképpen ugyanazzal a negatív jogkövetkezménnyel sújtsanak.

A benyújtott javaslat kiemelt figyelmet fordít arra a tényre, hogy a közigazgatási szankcióval sújtható jogellenes magatartások száma sokkal nagyobb, mint a büntetőjog szempontjából relevanciával bíró cselekményeké. Éppen ezért egy adott személy az általa elkövetett cselekménye miatt nem mentesül a közigazgatási jog szerint hátrányos jogkövetkezmény alól akkor sem, ha a büntetőbíróság döntése szerint nem valósult meg a bűncselekmény, vagy annak elkövetése nem bizonyított. Tehát ha az adott jogellenes cselekvés a közigazgatási jog normái szerint kimeríti a szabályszegés fogalmát, akkor az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, és a szabályszegési eljárást a törvény keretei között lefolytatni.

A módosítások értelmében szintén nem alapozza meg a közigazgatási jog hátrányos jogkövetkezményeinek alkalmazása alóli mentességet az a körülmény sem, amikor a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok merül fel, amelynek következtében a bíróság felmentő ítéletet hoz. Ez azért fontos rendelkezés, mert a jogalkalmazónak tisztán kell látnia, hogy a közigazgatási jogban szabályozott eljárási képesség lényegében eltér a büntetőjogi értelemben vett eljárási képességtől.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat mindenképpen támogatandó, hiszen a benne előirányzott módosításoknak köszönhetően kiküszöbölhetővé válik az esetleges jogbizonytalanság felmerülése, valamint a normavilágosság érdekében a két jogterület szabályainak világos elhatárolására is lehetősége nyílik a jogalkalmazónak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. február 28-án tartott ülésén megtárgyalta a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról szóló T/2939/11. számú törvényjavaslatát. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság 23 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A köztársasági elnök 2018. december 7-én az Országgyűlés elnökének küldött levelében az észrevételei közlésével a törvényt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlés számára. A Törvényalkotási bizottság önálló módosító indítványában az észrevételeket átvezette, megerősített garanciális szabályokat fektetett le, ezáltal a tervezet több biztosítékot nyújt arra, hogy ne lehessen szűkítően értelmezni azokat a tárgyköröket, amelyeket törvényben kell szabályozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2019. március 28-án tartott ülésén megtárgyalta a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló T/5241. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország történelmi hagyománya és a kedvező nemzetközi, főként európai uniós példák is rávilágítanak arra, hogy Magyarországon szükség van arra, hogy a közel harmincéves adósságunkat rendezzük, és létrehozzuk azt a bírói fórumot, amely az állam és az állampolgárok közötti ügyeket a közérdek és az egyéni érdekek egyensúlyában hatékonyan, szakértő bírák közreműködésével, elkülönült formában intézi el.

A közelmúltban a magyar Országgyűlés elfogadta a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, amely nemzetközi példákra építve a magyar hagyományok figyelembevételével került megalkotásra. A törvényjavaslat elfogadását követően a Velencei Bizottság Magyarország Kormánya felkérésére megvizsgálta a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, és teljes konszenzussal elfogadott jelentést tett le az asztalra, amelyben többek között elismerte a miniszteri igazgatás létjogosultságát is. Az előttünk fekvő javaslat beépítette az észrevételek mindegyikét, és elfogadása esetén az európai értékeknek maximálisan megfelelő közigazgatási bírósági rendszer kezdheti meg működését a közeljövőben.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos jogszabályok átmentek a legszigorúbb rostán, és a kért pontosításokkal teljes mértékben eleget tesznek az európai sztenderdeknek és a magyar hagyományoknak egyaránt. Erre való tekintettel kérem önöket, hogy szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. március 28-án tartott ülésén megtárgyalta a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló T/5244. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! A közelmúltban került módosításra az egyházi törvény, tekintettel az Alkotmánybíróság és egyes nemzetközi szervezetek észrevételeire. A törvényben eszközölt módosítások szükségképpen magukkal hozzák a kapcsolódó ágazati jogszabályok módosítását is, annak érdekében, hogy koherens szabályozást teremtsen meg a törvény hatálybalépésekor.

Az előttünk fekvő javaslat éppen ennek a követelménynek tesz eleget azzal, hogy 27 törvény vonatkozó rendelkezéseit módosítja. Az egyházi törvény módosításából következő terminológiai átvezetéseken túl a javaslat eszközöl néhány érdemi változtatást is; például a törvényjavaslat megalkotja a bevett egyházakon kívüli jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek bírósági nyilvántartásba vételével kapcsolatos részletes szabályokat.

A tervezet széleskörűen biztosítja a fogvatartottak szabad vallásgyakorlását, illetve a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek ezzel összefüggő jogosítványait. Továbbá szeretném kiemelni, hogy a járadékban részesült hadirokkantak halála esetére nyújtott temetési hozzájárulás terhére az elhunyt vagy családja kívánsága szerint vallási szertartás költségei is temetési költségként válnak elszámolhatóvá.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottaknak megfelelően az előttünk fekvő törvényjavaslat tartalmazza a szükséges terminológiai átvezetéseket, valamint több érdemi módosítással is rendelkezik, amelyek kölcsönösen előnyösek az állampolgároknak, a vallási közösségnek és az államnak is.

A kölcsönös előnyökre és a szükséges terminológiai átvezetésekre tekintettel a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, önök is tegyék ezt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat négy jogszabály módosításait tartalmazza. Az első jogszabály módosításáról nem kívánok szólni, hiszen itt csupán egy rövid pontosításról van szó. Annál inkább figyelmet igényel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvény  továbbiakban NKE-törvény  módosítása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem helyzete, fejlődése kiemelten fontos a magyar közszféra jövőbeni működése, minősége szempontjából, hiszen az egyetem létrehozásának célja, hogy az eljövendő generációk számára a haza szolgálata, védelme és szeretete a közjó iránti elkötelezettség, magas szintű szakmai tudás átadása mellett átörökítésre kerüljön. A kormány kezdetektől fogva ezen küldetés fontossága szerint kezeli az intézményt, biztosítva a magas szintű oktatási és a diákélethez szükséges infrastruktúrát és személyi állományt.

Ennek megfelelően felépült a Nemzeti Közszolgálati Egyetem otthona, a Ludovika Campus, és újjászületett Belső-Pest legnagyobb közparkja, az Orczy-kert. Elkészült és az egyetemi hallgatók birtokába adták a Ludovika Akadémia felújított történeti épületét modern egyetemi könyvtárral és oktatási terekkel, továbbá gyakorlati képzési épületekkel, a kollégiummal, sportcsarnokkal, fedett uszodával és szabadtéri sportpályával. Tehát infrastrukturálisan minden adott ahhoz, hogy a kitűzött célokat elérje az egyetem. Emellett természetesen szükség van egy olyan oktatói-vezetői struktúra kialakítására, mely lehetővé teszi az egyetem nemzetközi versenyképességét mérő rangsorhelyek elérését, a kutatási teljesítmény jelentős mértékű fejlesztését, illetve a fiatalokat is vonzó, a magyar kultúra értékeit közvetítő szellemi központok kialakítását.

Erre a kívánalomra nyújt megoldást az előttünk fekvő javaslat, mely hozzájárul az NKE belső szervezeti rendjének megújításához, valamint olyan munkáltatóijog-gyakorláshoz kapcsolódó módosításokat eszközöl, amelyek nélkülözhetetlenek a magas képzési színvonal, illetve a tanári kar képzettségének és szakmai felkészültségének folyamatos növeléséhez. Akatonai, hadtudományi képzési területen már bevált foglalkoztatási struktúrának megfelelően jelen módosítás a rendészeti és a nemzetbiztonsági képzési területekre is kiterjeszti az akkreditációs eljárás során a megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó oktatók beszámítási lehetőségét.

Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyították, hogy szükséges a jelentős gyakorlattal rendelkező, magasan képzett tisztek és alkalmazottak beemelése az egyetemen folyó alap- és mesterképzésekbe, amelyekre az előttünk fekvő módosítás lehetőséget biztosít. Ahogy az elején is hangsúlyoztam, az egyetem a felsőoktatási intézmények között speciális szerepet tölt be, ezért speciális felmentési szabályok létrehozása vált szükségessé az oktatóiminőség-növelés és a létszám-racionalizálás elérésének érdekében, így azok a kormányzati igazgatásról szóló törvény felmentésre vonatkozó egyes rendelkezéseihez igazodva kerülnek kialakításra.

Elegendő megemlítenünk azt az esetet, amikor a munkakör ellátására a közalkalmazott oktatási és tudományos tevékenysége, iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakmai tapasztalata nem megfelelő, továbbá annak lehetőségét, hogy érdemtelenné válik a munkakör betöltésére. Az általam kiemelt módosítások azt a célt szolgálják, hogy az egyetemen a legversenyképesebb oktatói kar kerüljön kialakításra.

Szeretnék még kitérni röviden a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény felkészülő állományra vonatkozó módosításaira. Szükség volt arra, hogy a törvény végre pontosan rendezze a külszolgálatra felkészülő állomány tagjainak egyes jogosítványait, illetve kötelezettségeit, hiszen az állományban töltött idő akár a fél évet is elérheti és jelentős érdeksérelmet jelent, ha ilyen hosszú ideig bizonytalanságban van a felkészülő. Mindezek a pontosítások széles körben érintik a felkészülőt, hiszen konkretizálja juttatásait, kedvezményeit, a felkészülésének időtartamát, kihelyezésének, visszahelyezésének, foglalkoztatásának módját, felkészülési kötelezettsége teljesítésének igazolását, szabadságolásának mértékét. Ezeknek a módosításoknak köszönhetően a felkészülési állomány tagjai pontos rendelkezéseket kapnak fennálló jogviszonyuk tartamáról, így megszűnik a hónapokig tartó bizonytalan állapot.

Végül a törvényjavaslat teljessége érdekében szükséges megemlítenünk, hogy az előterjesztés módosítja magát a kormányzati igazgatásról szóló törvényt is, nagy részben technikai jellegű pontosításokkal, melyek érintik az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározásának szabályait, a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetőjének illetményére vonatkozó szabályokat, valamint a kormányhivatali és a járási hivatali vezetők és helyetteseik illetményére és pótszabadságára vonatkozó szabályokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, az előttünk fekvő javaslat mind a közérdeket, mind az állampolgárok egyéni érdekeit egyaránt szolgálja, ezért a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. június 13-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló T/5237. számú törvényjavaslatot. A bizottság az összegző jelentést 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat illeszkedik a kormány bürokráciacsökkentő cselekvési programjába, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az állampolgárok ügyei gyorsabb, olcsóbb, kényelmesebb módon és szakszerű körülmények között kerüljenek elintézésre. A törvény célját tekintve érdemes kiemelni, hogy ez nem egy egyszeri, ad hoc intézkedési csomag, hanem egy folyamatos, átgondolt és tervszerűen megvalósuló bürokráciacsökkentő koncepció egy része, melynek elfogadása esetén tovább nőhet az állampolgárok elégedettsége, valamint az ország versenyképessége.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzott célok tükrében kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Biztos Úr! Tisztelt Biztoshelyettes Asszony, Biztoshelyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága 2019. június 18-án tartott ülésén megtárgyalta az alapvető jogok biztosának, valamint helyetteseinek tevékenységéről szóló 2017. és 2018. évi beszámolókat, melyek elfogadását az előttünk fekvő határozati javaslatokban kívánja indítványozni a tisztelt plénum számára.Tisztelt Ház! Magyarország Alaptörvénye alkotmányos szinten rögzíti, hogy az alapvető jogok biztosa legfőbb feladataként alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárást pedig bármely, jogában sértett személy kezdeményezhet. Az ombudsman működéséről szóló sarkalatos törvény kimondja, hogy a biztos az alapvető jogokkal összefüggésben tudomására jutott viszszásságokat kivizsgálja, illetve kivizsgáltatja, a sérelmek orvoslása érdekében pedig általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezésére jogosult.

Az említett sarkalatos törvény külön hangsúlyt fektet egyes területekre, melyeken kiváltképp érvényesülnie kell az ombudsman alapjogvédő intézményének. Ilyen területeknek minősülnek a hatósági szervek eljárásai, a normakontroll kezdeményezésének lehetősége, a társadalom leginkább védtelen és veszélyeztetett rétegeinek jogai, a gyermekek jogai és a jövő nemzedékek érdekei, a fenntartható fejlődés, az önkényes diszkrimináció tilalma, valamint a hazánkban élő nemzetiségek jogainak védelme.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2017. és 2018. évi beszámoló is részletesen foglalkozik azzal, hogy az ombudsman a gyermekek jogait védő tevékenysége keretében több olyan témában is hivatalból kezdeményezett átfogó vizsgálatot, mint a gyermekjogi tárgyú ügyekben a mediáció és az alternatív konfliktuskezelés helyzete, a gyermekprostitúció elleni állami fellépés, a jogellenes gyermekelviteli eljárásokkal kapcsolatos jogi helyzet, valamint az ENSZ gyermekjogi egyezményében foglalt garanciák gyermekkorúakat érintő hatósági eljárásokban való érvényesülése.

A 2018. évi beszámoló rendelkezik arról is, hogy az ombudsman az alapjogvédelmi funkció erősítése és annak hatékonyabbá tétele céljából jogalkotási javaslattal élt, melyet megküldött a feladat- és hatáskörrel rendelkező szaktárcának. Szándéka csupán a jogértelmezési nehézségeket elkerülendő, az alapvető jogok biztosáról szóló sarkalatos törvény egyes rendelkezéseinek korrekciós jellegű módosítására irányul.

Mindkét tárgyalandó beszámoló foglalkozik az alapvető jogok biztosának és hivatalának nemzetközi vonatkozású tevékenységeivel is. Röviden szeretnék rávilágítani arra, hogy a hivatal folyamatos együttműködésben van az ENSZ intézményeivel. Példaként említendő, hogy a magyar ombudsman tagja a nemzeti emberi jogi intézmények globális szövetségének. A nemzetiségek védelmezője mint biztoshelyettes rendszeresen képviselteti magát az ENSZ kisebbségügyi fórumának ülésein, ahol olyan kiemelt témákkal foglalkoznak, mint például a kisebbségi gyermekek és fiatalok helyzete, lehetőségei a különböző társadalmi berendezkedésű államokban.

Tisztelt Ház! A 2017-es esztendő beszámolójának adatai alapján elmondható, hogy a panasszal élők között egyre nagyobb számú azok aránya, akik az alapvető jogok biztosához valamely elektronikus kommunikációt lehetővé tevő úton fordulnak. Nagyjából 2700 beadvány érkezett e-mailen, illetve a hivatal által biztosított, a közérdekű bejelentések fogadására létrehozott külön elektronikus rendszeren keresztül. A beadványok közül három a tárgyévtől használt hivatali kapun keresztül érkezett be, míg a 2018. évre ez a szám elérte a 48-at. Megfigyelhető, hogy a panaszosok száma a vizsgált tárgyévekben csökkent. Míg 2017-ben 6058 személy kereste fel panaszával az alapvető jogok biztosát, addig 2018-ban mindösszesen 4490-en éltek beadványtevési jogukkal. A befejezett ügyek aránya megközelítőleg megegyezik a vizsgált tárgyévekben, mely egy 80 százalék feletti hatékonysági rátát mutat.

Tisztelt Országgyűlés! A plénum elé terjesztett két beszámoló megfelel a törvény által megkívánt követelményeknek, ezért a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja a benyújtott határozati javaslat elfogadását támogatja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)