Felszólalás adatai

Megkérdezem Bánki Erik képviselő urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Bánki Erik: Nem.) Képviselő úr jelezte, hogy nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk. Ennek során nem döntünk az első ajánlás 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13. és 19. pontjairól, mert ezek nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást. Az előterjesztő az első ajánlás 1., 2., 3., 5., 14., 15., 16., 17., 18., 20., 21. és 22. pontjait, valamint a második ajánlás 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. és 10. pontjait támogatja. Ezek elfogadása kizárja az első ajánlás 4. és 6. pontjait. A támogatott javaslatokról két részletben döntünk a sarkalatossági záradékra figyelemmel.

Először a második ajánlás 6. pontjáról szavazunk, amelynek elfogadása minősített többséget igényel.

Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 251 igen szavazattal, 39 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Mágoriné képviselő asszony gépe nem működött, ezért egy pluszszavazatot kérek majd hozzátenni.

Tisztelt Országgyűlés! Most az egyszerű többséget igénylő támogatott indítványokról döntünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egyszerű többséget igénylő támogatott módosító javaslatokat 249 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. A minősített többséget igénylő rendelkezésre figyelemmel erre is két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/5206. számú törvényjavaslat 88. § (3) bekezdését az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályai szerint a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslat minősített többséget igénylő rendelkezését 255 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 39 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most az egyszerű többséget igénylő rendelkezésekről döntünk az egységes javaslat imént módosított szövege szerint.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 250 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 39 tartózkodás mellett elfogadta.

Az előterjesztők indítványozták, hogy az Országgyűlés elnöke az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnök úrtól. Kérdezem önöket, hozzájárulnak-e ehhez. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a sürgős kihirdetési kérelmet 251 igen szavazattal, 38 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslatot az Országgyűlés név szerinti szavazással 287 igen szavazattal, 5 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztők indítványozták, hogy az Országgyűlés elnöke az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnök úrtól. Kérdezem önöket, hozzájárulnak-e ehhez. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a sürgős kihirdetési kérelmet 290 igen szavazattal, 3 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Soron következik az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Gulyás Gergely fideszes képviselőtársunk önálló indítványát T/4714. számon, az egységes javaslatot pedig T/4714/14. számon kapták kézhez képviselőtársaim. A benyújtott módosító javaslatokról az alkotmányügyi bizottság elkészítette ajánlását, amely T/4714/17. számon a hálózaton elérhető.

A módosító javaslatok közötti összefüggésekre tekintettel kezdeményezem, hogy a benyújtott indítványokat két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Felkérem Stágel Bence jegyző urat, hogy ismertesse a javaslatomat.

DR. STÁGEL BENCE jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő. Az első szakaszban a 3-19. pontok szerepeljenek, amelyek a normaszöveghez érkeztek. A második szakaszban a cím és a preambulum megvitatására kerüljön sor, az ajánlás 1. és 2. pontjai szerint.

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Látható többség.

Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Megnyitom a záróvita első szakaszát az ajánlás 3-19. pontjaira, és megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni 6 perces időkeretben. Igen, Szilágyi György képviselő úrnak adok szót, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nehéz helyzetben van az ember, hiszen ebben az évben ez lesz az utolsó törvényjavaslat, és ez egy olyan törvényjavaslat, amely alapján úgy gondoljuk, úgy kellene a Háznak működnie, mint ahogy ez a törvényjavaslat idekerült a Ház elé. Azért nehéz erről beszélni, főleg a mai nap után, mert azok a szavazások, amelyeket a Hit Gyülekezete esetében vagy az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításánál, vagy a Házszabály módosításánál tapasztalhattunk, vagy most a Házszabály és az alkotmány sajátos értelmezése után nehéz azt mondani, hogy valóban egy olyan törvény van most önök előtt, amelyen közösen dolgoztunk. Lehet, hogy ennek egyébként az is az oka, hogy ezt a törvényt október 19-én nyújtották be, tehát volt két hónap arra, hogy ezt a törvényt átdolgozzuk, megvitassuk, egyeztessünk és különböző módosító javaslatokkal jobbá tegyük. Ráadásul az előterjesztők úgy álltak hozzá ehhez a törvényhez, hogy a Jobbik módosító javaslatait nagymértékben figyelembe vették. El ugyan nem fogadták mint módosító javaslatokat, de utána az egységes javaslatban, majd pedig bizottsági módosítókba beleépítették, és benne van ebben a törvényben az is, amit a Jobbik szeretett volna, tehát egyértelműen a magunkénak is érezhetjük ezt a törvényt.

Egyébként a 11. és 18. ajánlási pontokról szeretnék most beszélni. Hogy milyen módosító javaslatokat fogadtak el önök, ami a közös munka eredménye: hát így került bele például a magyar jogszabályalkotás alapvető követelménye, hogy a tételes normaszöveget magyar nyelven fogalmazzuk meg, és a nemzetközi szerződések, más megállapodások, alapokmányok különösen angol nyelvű szövegét a jogszabály mellékletében lehet közzétenni. Ez így is szerepel a törvényben jelen pillanatban, tehát az elfogadás előtt.

(16.00)

A másik: jeleztük önöknek, hogy mivel a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmányának elfogadásáról szóló nemzetközi egyezménynek Magyarország közvetlenül nem részese, azt magyar jogszabály sohasem hirdette ki, a nürnbergi statútumot, illetve az arra épülő nemzetközi büntetőjogi normarendszert forrásmegjelöléssel eredeti nyelven, valamint hiteles magyar fordításban közzé kell tenni. Ugye, ennek oka az, hogy a nemzetközi büntetőjog által szabályozott egyes releváns bűncselekmények a részes államok által akkor is üldözendők, ha azok tényállása és büntethetősége nem része a belső jognak.

A másik módosító javaslatom - ami itt belekerült és elég jól látható is - pedig azokra a hivatkozásokra, azokra a nemzetközi szerződésekre és azokra a nemzetközi törvényerejű rendeletekre vonatkozik, amelyekkel pontosítottuk, hogy a nemzeti belső jogunk részévé vált az 1954. évi 32. törvényerejű rendelettel kihirdetett genfi egyezmény. Ezzel a módosítással ezeket próbáltuk meg beleépíteni, és valóban önök elfogadták, és bele is építettük.

Abban is megegyeztünk, és az is egyértelmű volt, hogy a célunk közös, ez a cél pedig az, hogy az elszámoltatás végre megkezdődhessen Magyarországon: azoknak, akik a nemzet ellen valóban vétettek, azoknak, akik bűnt követettek el a nemzet ellen, azoknak az elszámoltatása megkezdődjön. Ezzel igazságot teremthetünk az áldozatoknak, igazságot teremthetünk a családtagjaiknak, tehát nagyon fontos volt, és ezt a célt jelöltük meg. Ezért is szerettük volna azt, hogy egy olyan törvényt alkossunk, amely nemcsak szavakban, hanem gyakorlatban is lehetővé teszi a felelősök felelősségre vonását. Ezért nyújtottunk be egyébként zárószavazás előtti módosító javaslatokat, amelyeket sajnos a bizottság előtt önök leszavaztak. Véleményem szerint, ha lenne rá időnk, akkor önök is belátnák, hogy ezeket el kellene fogadni.

Két ilyen nagyon lényeges változtatást szeretnénk még. Az egyik az lenne, hogy a 6. § (3) bekezdésében önök azt írják, és azt mondják, hogy az (1), illetve (2) bekezdés alapján kommunista bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott büntetés korlátlanul enyhíthető, különös tekintettel a kommunista bűncselekmény elkövetésével vádolt személy egészségi állapotára vagy életkorára. Ha ez benne maradna - és ezt ki szerettük volna venni -, ezzel előre mentesítjük elvileg a büntetés alól azokat a bűnösöket, akiket valószínűség szerint a bíróság és az ügyészség a nyomozati szakban valóban bűnösnek talált. Miért kellene mentesíteni ezeket az embereket előre? Miért kellene előre azt mondani, hogy ugyan te kapsz büntetést, de azt lehet, hogy nem kell börtönben letöltened? Miért mentesítjük előre a büntetés alól azokat az embereket, akik ez ellen a nemzet ellen bizonyítottan vétettek, bizonyítottan ártottak ennek a nemzetnek? Mindenképpen szeretnénk, ha ez kikerülne.

A másik, ami még egy lényeges dolog, pedig az, hogy a kommunista bűncselekmény alapjául szolgáló bűncselekményi körnél szeretnénk, ha a felsorolásba belekerülnének - ugye, hat ilyen tétel van konkrétan felsorolva - a nemi erkölcs elleni bűncselekmények. Hogy miért lenne ez fontos? Azért lenne fontos, mert ebben az időszakban, a kommunista diktatúrában a nemi erkölcs elleni bűncselekmények általános kínzási és megalázási gyakorlatok voltak, tehát nők tízezrei eshettek áldozatul ennek. Véleményünk szerint szükséges lenne, hogy ezt megnevesítsük és betegyük, hiszen valóban nők tízezreit becstelenítették meg, kényszerítették őket és alázták meg ezekkel a cselekedetekkel, de beszélhetünk arról is, amikor a vörös horda átvonult Magyarországon. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Mindenképpen szeretnénk, ha belekerülne, és arra kérem önöket, hogy mind a két záró módosító javaslatunkat fontolják meg és támogassák.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. A Szilágyi György képviselőtársam által előterjesztett két zárószavazás előtti módosító javaslathoz szeretnék magam is hozzászólni, nagyon jó érveket mondott el. Én igazából az elsőt egészíteném még ki a következővel, tehát hogy miért biztosítjuk törvényi úton, miért tennénk azt, hogy törvényi úton korlátlan enyhítést biztosítanánk a bíró számára időskor vagy egészségi állapot miatt azok számára, akik adott esetben tényleg sortüzekkel vagy egyéb más emberiesség elleni bűntettekkel írták ki magukat a magyar történelemből, csakhogy nem kerültek megbüntetésre.

Előrebocsátom még egyszer, hogy valóban nagyon üdvözöljük és támogatjuk ezt a javaslatot, és sok tekintetben tényleg a módszertan is jó és üdvös, ahogy ezt elfogadásra végül is idehozták a Ház elé, és az előkészítésbe bevonták a Jobbikot, amely egyedüliként állt ki e mellett a következetesség mellett. Ha van nácivadászat, akkor miért nincs kommunistavadászat? Végre el kell jöjjön az ideje ennek, vegye fel a munkát majd az ügyészség is. Nagyon kíváncsian várom egyébként, hogy Falvai Zsolt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség élén majd mikor fogja az első vádiratát benyújtani Biszku Béla és társai ellen. Falvai Zsolt végigasszisztálta vádlóként a néhai Képíró Sándor elleni botrányos eljárást, amelyben nem volt biztosítva még az a lehetőség sem, hogy úgymond korlátlanul enyhítsék a szabályokat, de hát nem is volt bűnös, és első fokon fel is mentették Zétényi Zsolt kiváló védelmével megerősítve, aztán sajnos ebbe az eljárásba belehalt az idős, megbecsült hazafi.

Viszont ha valóban a korlátlan enyhítést belehelyeznénk, akkor rendkívül nagy butaságot követnénk el, egyszerűen a büntetődogmatikai szabályokkal ellentétesen járnánk el, ugyanis jelenleg a büntető törvénykönyv szabályozása az anyagi büntetéskiszabási szabályok körében, a büntetéskiszabási elvek körében biztosítja azt, hogy az elkövető életkorára és egyéb más körülményekre tekintettel lője be a büntetés mértékét az eljáró bíró. Tehát a jelenlegi szabályok szerint is az enyhítő körülmények között adott esetben az időskor felmerülhet, bár hozzáteszem, önhibáján kívüli enyhítő körülmény nem vehető figyelembe, tehát ha valaki azért idősödött meg, mert elmulasztották az előző rendszerekben felelősségre vonni, az nem róható az ő javára, tehát büntetődogmatikai értelemben sem lenne helyes, ha útilaput vagy menekülő útvonalat kapnának ezek az emberek. Másrészt pedig a bírói karban, elég nehéz nem észrevenni - tárgyaló ügyvédként ezt tapasztalom, meg sok más kollégám is -, van egyfajta ellenérzés a mostanában meghozott, az új időszakban, az elmúlt másfél évben meghozott jogszabályok végrehajtásával kapcsolatban.

Egy konkrét példát elmondva: a 2006 őszi elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 2011. évi XVI. törvény végrehajtását a bírói kar gyakorlatilag elszabotálta. Így lehetséges csak az, hogy például Dukán Dánielt, akire szabták tulajdonképpen a törvényt, két év és hat hónapra ítélték első fokon egy olyan cselekményért, amit nem követett el, állítólagos rendőrbántalmazásért. Ezzel kapcsolatban a mai napig nem született meg a döntés az ügyében, az Alkotmánybíróság elé vitte az eljáró bíró, először törvényellenesen, majd törvényesen. Most ugye megoldották a kérdést, mert az alkotmánybírósági beadványokat mind a kukába kell dobni, tehát január 1-jétől reményeink szerint végre ezek az emberek megkapják a mentesítést.

Csak azért figyelmeztetek, hogy a bírói karban van egy nagyon-nagyon zsigeri, nagyon erős ellenérzés a Ház által meghozott jogszabályokra. Tehát a kezükbe adunk egy ilyen menekülő útvonalat, egy ilyen szalmaszálat, hogy ők a mégoly annyira is tényállás alapján, bizonyítékok alapján bűnösnek nyilvánítható kommunista felelősökről szóló, elítélésről szóló ítéletben, úgy érzem, lehetőséget kapnak arra, hogy a lehető legenyhébb büntetést szabják ki, vagy akár semmilyen büntetést ne szabjanak ki. Ez pontosan ellentétes a törvény céljával, ellentétes az alaptörvénynek a Nemzeti hitvallásban foglalt alapelveivel, amelyben kimondja nagyon helyesen a Nemzeti hitvallás, hogy nem tekinthetők elévültnek a kommunista időszak bűnei, de ilyen lehetőséget ne biztosítsunk.

A második javaslat is szintén abba a körbe sorolható, ami, úgy gondolom, hogy teljesíthető, akceptálható, semmi olyat nem tartalmaz, ami ne lenne elfogadható, tehát pontosítja, kiegészíti egész pontosan azon bűncselekmények körét, amelyek miatt ez a speciális eljárás üdvös. Egyébként kiemelt eljárások közé fog tartozni, ezt is üdvözöljük, tehát kiemelt ügyek közé fog tartozni. Nagyon helyes, hogy az Alkotmánybíróság nemrégiben azért levágta azokat a vadhajtásokat, amelyekkel egyébként a büntetőeljárásra vonatkozó nemzetközi egyezményeket megsértette ez a kiemelt eljárási kategória, tehát helyes, hogy most már ez a kategória van, ebbe rakja bele a kommunista bűnösök felelősségre vonására vonatkozó javaslatot.

Így semmi akadálya most már nem lehet annak - ha ezt a két módosítót is elfogadják -, hogy meginduljon végre az igazságszolgáltatás, eljöjjön az igazság órája, és nemcsak belföldön, tehát a jelenlegi csonka ország területén elkövetett bűncselekmények tekintetében, hanem a délvidéki magyar honfitársak terhére elkövetett, emberiesség elleni bűncselekmények tekintetében is, hiszen ott a magyar államnak, a magyar ügyészségnek hivatalból kellene eljárásokat indítani, feljelentéseket tenni a közel 40 ezer délvidéki magyar testvérünk kiirtása miatt. Úgyhogy ennek szellemében kérem, hogy támogassák módosító javaslatainkat.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

(16.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Következő felszólaló Staudt Gábor képviselő úr a Jobbik-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak nagyon röviden szeretnék én is egy szempontrendszert behozni, hogy talán támogatásra bírjam önöket Szilágyi György képviselőtársam módosító javaslatával kapcsolatban, ami a képviselőtársaim által itt már elmondott korlátlan enyhítést és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények bevitelét jelenti.

A korlátlan enyhítésről csak egy kiegészítést szeretnék tenni. Gaudi képviselőtársam elmondta, hogy dogmatikailag miért helytelen itt megfogalmazni, és önöktől is számtalan esetben, akár az alkotmányügyi bizottságban, a minisztérium részéről is el szokott hangozni, hogy amit egy helyen már szabályoztunk, ugyanazt egy másik törvényhely miért szabályozza. Ebben az esetben is ezt önöknek gyakorlatilag meg kellene fontolniuk, annál is inkább, mert ezáltal egy dologról talán elfeledkeztek, hogy a társadalmi igazságérzet, ami egy nagyon fontos szempontrendszer a kommunista bűnösök megbüntetésében, mit fog szólni akkor, ha valamiféle büntetést ugyan kiszabnak ezekre a bűnelkövetőkre, akár emberiesség elleni vagy nagyon súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban, viszont a korlátlan enyhítéssel olyan nevetséges büntetéseket fognak kapni, ami tulajdonképpen a társadalom számára azt is kérdésessé teszi, hogy miért kezdtük el az igazságtételt, ha a mérleg másik serpenyője, a büntetés minimálisra lesz szabva, ráadásul a bírói mérlegelésnek is olyan nagy teret fogunk engedni, ami jelen esetben talán nem indokolt.

A korlátlan enyhítés azt jelenti, hogy bármilyen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén bármilyen enyhe, illetve a legenyhébb büntetés is kiszabható, olyan emberek viszonylatában, akik koruk vagy egészségi állapotuk folytán egyébként is mint kommunista bűnelkövetők, valószínűleg idősek, és sok esetben számos betegséget nyilván fel tudnak mutatni akár úgy, hogy koruk miatt valóban ezekkel küszködnek, vagy nagyon jól tudjuk, hogy Magyarországon számos betegség kimutatásához nem kell túl nagy ügyesség. Úgyhogy mi attól tartunk, hogy bár elindul ez a számonkérés, de ha el is jut a büntetés szakba, és a bíróságok ki fognak szabni büntetéseket, ezek olyan minimálisak lesznek, ami társadalmi közröhej tárgya lehet. Azt fogják mondani, hogy lám-lám, megint egy törvényt hoztunk, de annak betartatása és végül a büntetések kiszabása kapcsán nem mentünk előre vagy alig jutott előre a társadalmi igazságtétel, és az emberek megint azt fogják érezni, hogy az igazság és a jog egyre messzebb kerül egymástól. Természetesen bár ne így lenne, bár kellően súlyos ítéletek születnének a független magyar bíróságokon, de azáltal, hogy önök ezt a lehetőséget benne hagyják a törvényben, megteremtik a lehetőségét annak, ami egyébként is - és itt csatlakoznék Gaudi képviselőtársamhoz - sajnos él a bíróságok gyakorlatában, még akkor is, ha most nagyon sok bírót nyugdíjba küldenek, hogy nem fognak élni azokkal a kellően súlyos büntetésekkel, amelyekkel élniük kellene azoknak a bűncselekményeknek az üldözése kapcsán, amit önök egyébként nagyon helyesen ebben a törvénymódosításban büntetni rendelnek.

Nagyon kérem tehát önöket, fontolják meg, hogy Szilágyi György képviselőtársam javaslatát megszavazzák, és ha nem is tökéletessé, de tegyük így hatékonnyá és a bíróságok számára egyértelműen vagy egyértelműbben alkalmazhatóvá ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni e vitaszakaszban. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A záróvita első szakaszát lezárom.

Megnyitom a záróvita második szakaszát az ajánlás 1. és 2. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni ebben a szakaszban. (Nincs jelentkező.) Mivel többen felszólalásra nem jelentkeztek, a záróvita második szakaszát és ezzel a záróvita egészét lezárom.

Megkérdezem Gulyás Gergely képviselő urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Képviselő úr nem kíván válaszolni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, foglalják el a helyüket.

Most a módosító javaslatokról határozunk. Ezek közül az ajánlás 11. és 18. pontja nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást, de a Jobbik képviselőcsoportja szavazást kért ezekről. Annak érdekében, hogy e két javaslatról dönteni lehessen, a Jobbik képviselőcsoportja külön szavazást kért az előterjesztő által támogatott indítványok közül az ajánlás 10., valamint 17. pontjában szereplő indítványokról is.

Először a támogatott javaslatokról szavazunk a külön szavazásra kért indítványok kivételével. Kérdezem önöket, elfogadják-e az ajánlás 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 12., 13., 14,. 15., 16., 19. pontjai szerinti módosító javaslatokat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a támogatott módosító javaslatokat 290 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Most a külön szavazásra kért indítványokról és azok alternatívájáról döntünk.

Az ajánlás 10. pontjában az emberi jogi bizottság, 11. pontjában pedig Szilágyi György képviselő úr az egységes javaslatot alternatív tartalmú szakasszal kívánják kiegészíteni.

Szilágyi György képviselő úr módosító javaslata nem teremt lehetőséget a kommunista bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott büntetés enyhítésére. Először erről döntünk az ajánlás 11. pontja szerint. A Jobbik kérésére szavazunk.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 39 igen szavazattal, 249 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett elutasította. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Szégyen!)

Most az ajánlás 10. pontját teszem fel szavazásra az emberi jogi bizottság javaslata szerint. Az előterjesztő támogatja, de a Jobbik kérésére erről külön szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 252 igen szavazattal, 2 nem szavazattal és 35 tartózkodás mellett elfogadta.

Az ajánlás 17. pontjában az emberi jogi bizottság, az ajánlás 18. pontjában pedig Szilágyi György képviselő úr alternatív tartalommal határozzák meg a kommunista bűncselekmény alapjául szolgáló bűncselekményi kört.

Először a 18. pontról szavazunk a Jobbik kérésére. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 45 igen szavazattal, 243 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elutasította.

Most az ajánlás 17. pontjában az emberi jogi bizottság javaslatáról döntünk. Az előterjesztő támogatja, de a Jobbik kérésére külön szavazunk erről. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 286 igen szavazattal, 4 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most a zárószavazás következik. A határozathozatal előtt megkérdezem, hogy a kormány álláspontját kívánja-e valaki ismertetni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Bejelentem, hogy az iménti szavazás során az előterjesztés címe a következőkre változott: "Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről".

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/4714. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 290 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. (Taps a kormánypárti padsorokban, valamint a Jobbik padsoraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztő indítványozta, hogy az Országgyűlés elnöke az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnök úrtól. Kérdezem önöket, hozzájárulnak-e ehhez. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a sürgős kihirdetési kérelmet 291 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat zárószavazása. Lázár János és más képviselőtársaink önálló indítványát T/5315. számon kapták kézhez képviselőtársaim.

(16.20)

Mielőtt a zárószavazásra sor kerülne, bejelentem az ajánlás 42. pontjáról történt név szerinti szavazás eredményét. A javaslatot az Országgyűlés 42 igen szavazattal, 231 nem ellenében, 13 tartózkodás mellett elutasította. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szégyen!)

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Arra figyelemmel, hogy a határozathozatal után kialakult normaszöveg II-V. fejezeteinek, a 49. §-ának, valamint a mellékletének elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges, a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/5315. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit a kialakult szöveg szerint. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 256 igen szavazattal, 36 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/5315. számú törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit a kialakult normaszöveg szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 256 igen szavazattal, 36 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztők indítványozták, hogy az Országgyűlés elnöke az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnök úrtól. Kérdezem önöket, hozzájárulnak-e ehhez. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a sürgős kihirdetési kérelmet 253 igen szavazattal, 36 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most bizottsági tagcserére tett javaslatról döntünk. Az Országgyűlés elnöke személyi javaslatot terjesztett elő H/5541. számon. Ebben azt kezdeményezi, hogy a gazdasági és informatikai bizottságba Mengyi Roland helyett Bencsik János urat, a honvédelmi és rendészeti bizottságba a jobbikos Németh Zsolt képviselő úr helyett Jámbor Nándor urat, a külügyi bizottságba Braun Márton helyett Csóti György urat és Jámbor Nándor helyett pedig a jobbikos Németh Zsolt urat válassza meg bizottsági taggá az Országgyűlés.

Kérdezem önöket, elfogadják-e ezt a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a személyi javaslatot 287 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés és a magam nevében az új bizottsági tagoknak munkájukhoz sok sikert kívánok. (Taps.)

Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk.

Most a napirend utáni felszólalások következnek, de addig is, amíg erre sor kerülhet, két perc technikai szünetet tartunk, annak érdekében, hogy halaszthatatlan hivatali feladatuk ellátása miatt távozó képviselőtársaink a távozást zavartalanul meg tudják tenni. Mindazon képviselőtársainknak, akik most távoznak, boldog, békés, eredményekben gazdag új esztendőt kívánunk az elnök úr és a Ház vezetése nevében, Isten áldásával. (Számos képviselő távozik az ülésteremből. - Rövid szünet.) Megkérem képviselőtársaimat, maradjanak csendben, hogy el tudjuk kezdeni a napirend utáni felszólalásokat.

A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Schmidt Csaba képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót ötperces időkeretben: "Emlékezés az 1950. december 30-án a legnagyobb tatabányai bányaszerencsétlenségben elhunyt áldozatokra" címmel. Parancsoljon, képviselő úr!

Felszólalások:   103   103-111   111      Ülésnap adatai