Felszólalás adatai

GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Október 4-én tárgyalta a bizottságunk az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvény módosítási javaslatát.

Természetszerű, hogy egy ilyen törvénymódosítási javaslat tárgyalásakor egy picit visszatekintésre is sor kerül, és annak az elemzésére is, hogy mi történt az elmúlt két esztendőben. Örömmel nyugtázta a bizottság többsége, hogy erős a gazdaságunk, növekvő a gazdaságunk, az export- és a beruházásnövekedés is jellemzi a gazdaságot. Mindezek mellett a törvénymódosítás szelleme vonatkozásában is azokat a csomópontokat erősítette a bizottság többsége, amelyek ezt a fajta trendet még tovább tudják erősíteni, hiszen ennek a végpontja nyilván nem más, mint a foglalkoztatásbővülés. Egyébként pedig magában a törvénymódosítási javaslatban is gyakorlatilag a több munkahely és a jobb fizetés életre hívása húzódik meg, ilyen értelemben tehát törvényszerű, hogy ennek a támogatására sor került.

Melyek voltak a legfontosabb csomópontok a bizottság tárgyalása kapcsán? A bizottság, amikor a témát taglalta, elemezte azt a részét is a folyamatoknak, hogy gyakorlatilag újólag, mint a tavalyi esztendőben is, úgy történik a nettó jövedelmek növekedése - részben legalábbis -, hogy az a munkaadóknak többletjövedelmet, többletkiadást nem jelent, ilyen értelemben tehát a nettó jövedelemnövekedés bruttó növekedés nélkül következik be. A személyi jövedelemadó rendszerén keresztül pedig több mint 100 milliárd forint kerül olyan helyre, amely gyakorlatilag a rászorultság, a szükségszerűség elve alapján egyértelműen megfogalmazható.

Magyarra fordítva a szót, az átlag alatti vagy az átlagon jövedelmet szerzők adóterhelése csökken, jövedelemszerzési pozíciói pedig nőnek. Ilyen értelemben tehát nyugodtan ki lehet mondani azt, amit a bizottság többsége meg is állapított, hogy az adórendszer az igazságosság irányába törekszik, a minél igazságosabb lét megteremtését szolgálja, és gyakorlatilag a foglalkoztatási feltételek javítását hordozza magában. Teszi ezt akképpen is, hogy az élőmunkateher csökkentését kívánja életre hívni, mindamellett, hogy beruházás-, befektetésösztönzési politikát folytat, fenntartva azt a jó gyakorlatot, amely az elmúlt években honosodott meg, hogy az 50 százalékos mértékű gyorsított amortizációs kulcs alkalmazását a továbbiakban is fent kívánja tartani.

Az élőmunka terheinek a csökkentése több úton-módon történik meg, nyilván egyrészt a társasági adón keresztül, másrészt a járulékok rendszerének a kedvezményes biztosításán keresztül, vagy épp a helyi adózás, az iparűzési adózás rendszerén át. Csak a példa kedvéért említem, amely a bizottsági téma kapcsán a tárgyalás vonatkozásában is a fókuszba került, hogy a járulékok tekintetében igen mértékadónak és igen jónak tartja azt a logikát a bizottság többsége, ami a társadalombiztosítási járulékok 50 százalékos mértékű, 9 hónapon keresztüli visszaigénylésével párosulhat, a célcsoportok, a 25 év alattiak, gyesről, gyedről, gyetről, ápolási körökből visszakerültek esetében - akik közben munkahelyüket elveszítik - vagy éppen az 50 év feletti munkavállalók esetében.

Megint csak mértékadónak tartják azt az intézkedési sort, ami az egészségügyi hozzájárulás 1200 forinttal való csökkentését hordozza magában, főleg azért, mert ez az alacsony jövedelemmel bírók esetében egyfajta foglalkoztatási hajlandóság növelésével is párosul, hiszen az ő esetükben mértékeiben, százalékában nagyobb a teher, mint egy magasabb jövedelemszint esetén. Nagyon jó az a folyamat, ami végre felismeri, hogy a részmunkaidő tekintetében a járulékok vonatkozásában is a részarányosság érvényesítését kell megtenni. S nem akarok a részletekbe belemenni a társasági adónál a különféle támogatási feltételek megjelenítését érintően vagy éppen az iparűzési adó 25 százalékról 50 százalékra történő adózás előtti nyereségből való levonására vonatkozóan.

Összességében úgy szeretném a gondolatokat befejezni, ami a bizottság részéről is megállapításra került, hogy egy olyan törvénytervezet van előttünk, ami gyakorlatilag a gazdaság növekedését, az export és a beruházás tovább-bővülését és ezzel egyetemben a foglalkoztatás bővülését hordozhatja magában, éppen ezért a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta a törvénytervezetet.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)