Felszólalás adatai

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz, hogy ezt a költségvetést tudjuk elemezni, hogy helyes úton jár-e, reális-e, a bennünket körbe vevő szituációnak megfelelően kezeli-e a helyzetet, mindenféleképpen vissza kell emlékezni arra az időszakra, amikor a Fidesz-kormány átadta a kormányzást 2002-ben, hogy akkor milyen állapotban volt Magyarország, és amikor újra átvehette, akkor milyen állapotban volt Magyarország. Hogy csak néhány adatot említsek: 2002-ben 52-53 százalék körüli volt Magyarország eladósodottsága, 2010-ben ez 80 százalék fölötti. A GDP növekedése akkor 3-5 százalék közötti volt, most egy-két éve mínuszos GDP-növekedéssel számolhatunk, azaz folyamatosan pénzhiánnyal, a pénz eltűnése miatt kell küszködni. Nehezen hihető, hogy azt a romhalmazt, amit a nyolcéves MSZP-SZDSZ-kormányzás hagyott maga után, egyetlenegy költségvetési évben helyre lehet majd állítani. Ehhez hihetetlenül nagy erőfeszítés kell.

Azt gondolom, az MSZP részéről az lenne az etikus magatartás, ha ehhez a kilábalást elősegítő költségvetéshez nem adnak be módosító indítványt, nem szólnak hozzá, hanem szépen csendben maradnak, és megfigyelik, vajon mi az a technika, mi az a módszer, amivel azt gondoljuk, hogy ezt a romhalmazt el kell takarítani, aztán új alapokra kell helyezni és majd felépíteni a jövő Magyarországát. Az eddig elmondottakból persze nem ezt lehetett hallani. Naiv én sem vagyok, és tudom, nehezen várható el a jobbító szándék azoktól, akik nyolc éven keresztül nem tudták bemutatni, hogy kell Magyarországot fejlődési pályára állítani. Most pedig alig néhány hónappal a kormányváltás után elmagyarázzák nekünk, hogy kellene egy helyes költségvetést benyújtani és a sarokszámokat helyre tenni.

(13.10)

Ne csodálkozzanak, ha ezt a nyolc év romba döntő költségvetési logikát, amit önök felénk üzennek, nem nagyon vesszük majd figyelembe.

A mezőgazdaság területén belülre lépve az egyik ágazathoz: sokan azt mondják, hogy a mezőgazdaság lett 2004-es csatlakozási évünk után a legnagyobb vesztese az uniós csatlakozásnak. Ez így önmagában nem igaz, mert velünk együtt csatlakozott nyolc másik ország, és ha megnézzük Szlovénia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia mezőgazdaságát, azt látjuk, hogy ott egész komoly fejlődések mentek végbe, miközben többek között Lengyelország, Szlovákia most több élelmiszert exportál ide, Magyarországra, mint mi oda. Ezt három év alatt érték el az uniós csatlakozásuk után. Ez ezer évig nem történhetett meg természetesen, mindig fordítva volt, Magyarország exportált ezen országok felé, három év alatt megfordították. Ugyanazokkal a nehézségekkel néztek szembe természetesen ezek az országok is a belépéskor, mint Magyarország. Akkor ebből logikusan adódik a kérdés: mi lehetett az oka annak, hogy a magyar mezőgazdaság romokban hever, az egyik legnagyobb vesztese az elmúlt időszaknak? Nyilvánvalóan az az agrárkormányzatbeli filozófiai különbség, amivel ők nem vették észre, hogyan kell az Unión belül megtalálni az agrárszektor növekedési pályára való állítását. Mindegyik más, velünk együtt csatlakozó ország ezt bizony észrevette.

Nyilvánvaló, hogy az egy tévút, amiben állandóan egy tsz-alapú tőkés nagybirtokrendszert szerettek volna felépíteni. Egyetlenegy uniós ország ilyet nem tesz, de ők változatlanul ezt tették. Szemben áll azzal a logikával, amit mi hirdetünk: a sokszereplős családi gazdaság, amely középbirtokon gazdálkodik, és a sok szereplő révén lefedi az ország egészét, ezzel munkahelyet teremt, ezzel biztosítja a környezetet, ezzel a vidék eltartóképességének legfőbb gondoskodója. Úgy látjuk, hogy ez a költségvetés ezt a célirányt fogja megvalósítani.

Ha csak a naturális számokat nézzük, ez is beszédes. A 2010-es mezőgazdasági fejezetet érintő összeg 463 milliárd forint. A jövő évi tervezetben ez, mindenki láthatja, 592 milliárd forint lesz. 130 milliárd forinttal magasabb lesz a jövő évi költségvetési támogatása a mezőgazdaságnak, mint a 2010-es évben volt.

Ezen belül, ha megnézzük, melyek azok a területek - három fő területet említek, ahol ez a növekedés látható. Egyik része egy automatizmus, ez az EU által közvetlenül térített támogatások növekedése. Közismert, hogy itt egy automatizmus van, mintegy 48 milliárd forintos többlet lesz. Ez minden évben így volt, a szocialista kormányzás időszaka alatt is. Azonban van egy másik terület, ami az EU-társfinanszírozással működő támogatások területe, itt már nagyon izgalmas, hogy további 70 milliárd forint növekedést tudunk beállítani a 134 milliárdos 2010-es évihez képest, 205 milliárd forintot tervezünk erre a területre. És pontosan tudjuk, hogy ez azért szükséges, mert nem szeretnénk, hogy a magyar költségvetésben nem lenne meg a nemzeti lába a költségvetésnek, és az EU által felajánlott pénzeket nem tudnánk ezen nemzeti láb hiánya miatt lehívni, mint ahogy ezt hat éven keresztül sajnos tapasztalhattuk. Külön figyelemre méltó az a majdnem 13 milliárdos növekmény, ami a nemzeti támogatások, az önnön erőnkből adható támogatások növekményi során áll.

Hogy egy-két részletet is mondjak, hogy mit jelentenek ezek a növekmények, mely területeken lesz ez érzékelhető: mondjuk, a vízi társulások, ahol a magángazdáknak többé nem kell január 1-je után fizetniük társulási tagdíjat, ezt az állam átvállalja. 800 millió forint többlet lesz parlagfű-mentesítésre. Soha ekkora léptékű támogatási növekedés nem volt. 500 millió forint az állat- és növénykártalanításra; 16,5 milliárd forint a vidékfejlesztési és a halászati programok növekményére. Így összesen 51 milliárd forintos lesz ez a keret, és ezzel 145 milliárd forint európai uniós pénzt tudunk lehívni. És mint említettem, a 12,8 milliárd forintos nemzeti támogatási sor növekedése.

Külön említést érdemel, hogy a Nemzeti Földalapot visszahoztuk abból az átláthatatlan dzsungelből, ahová önök előtte elhelyezték, és most már nyíltan a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozik, itt tölti be azt a feladatát, hogy a földeladással szeretnénk a fiatal gazdálkodókat és a családi gazdaságokat támogatni, de egyben a földbérleti jogokat újra szeretnénk vizsgálni, hiszen jelenleg van olyan tőkés nagyüzemi gazdálkodó, aki 100 forint/hektárért bérli az államtól a termőföldet. Azt hiszem, hogy ezek nem tarthatók fenn a későbbiekben, miközben 35-40 ezer forint minimum a hektáronkénti bérleti ár a szabadpiacon. De természetesen itt helyeztük el a földvásárlási lehetőséget az NFA részére, amelyben az állam az NFA-n keresztül élvezi és hajtja végre az elővásárlási jogát.

Vannak olyan területek, ahol mi is azt gondoljuk, hogy módosítani kell a költségvetést, úgy, ahogy a mezőgazdasági bizottság ülésén is, ellenzéki képviselők és kormányoldali képviselők is jelezték ezt. Ezért eltökélt szándékunk, hogy az agrárkutatásra, a génmegőrzésre, az osztatlan közös területre, és ha lesz elég erőnk és forrásunk, akkor az erdészeti tanácsadási szolgálatra, szakirányításra magunk nyújtunk be módosító indítványt, és ezzel szeretnénk stabilizálni ezt a helyzetet, hogy elérjük azt a célt, hogy családi gazdaságok sokasága fedje le Magyarországot, nagyon komoly munkaerőhelyet biztosítva ennek a társadalomnak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiból.)