Felszólalás adatai

A főként a multicégeket sújtó reklámadó bevezetését az elmúlt években többször is javasolta a Jobbik, először 2010. október 25-én szavazta le azt az Országgyűlés. Mindezek után a nemzeti ellenzék üdvözölte a kormány másfél hónappal ezelőtti belátását, a reklámadó bevezetésének ígéretét, de fájó, hogy önök ezt csak az EU nyomására hajlandók meglépni, és az 1 millió magyar embert képviselő Jobbik javaslatát nem fontolták meg. Ugyanez történt a médiatörvénnyel is, 2011 márciusában olyan uniós módosításokat fogadtak el, amelyek egy részét korábban hiába nyújtotta be módosító javaslatként a Jobbik. S hány ilyen példát tudnánk még mondani!

A magyar nemzet kulturális szabadságharcának része a kereskedelmi médiumok, főként a két nagy tévétársaság megregulázása. Sajnos, a médiatörvény sem erről szólt, csak a saját hatalmuk bebetonozásáról, tehát a kormánypártok hatalmi érdekeit szolgálta. A két nagy kereskedelmi tévé hazánkból való kivonulása komoly eredmény volna, egyben utat nyitna a színvonalas televíziós szórakoztatás előtt. Többek közt a történelmi magyar játékfilmek, sorozatok gyártása lendülhetne fel, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy például a közmédiumoknál van akár 2 milliárd forint a nézhetetlen "Marslakók" című szappanopera gyártására, ugye, azonban arra már nincsen, hogy történelmi filmeket forgassanak. Pedig hány és hány dicső, mégis elfeledett történelmi esemény van a magyar történelmünkben, gondoljunk akár csak a Rongyos Gárda dicsőséges küzdelmeire, vagy a magyarság talán legnagyobb diadalára, a pozsonyi csatára, amelyekről nem lehet olvasni igazán a történelemtankönyvekben, nincsenek hivatalos állami megemlékezések. A Rongyos Gárdáról is csak a Jobbik Magyarországért Mozgalom fog talán megemlékezni idén is a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és néhány más civil szervezettel közösen, idén mondjuk, augusztus 28-án, és a nyugat-magyarországi szabadságharc kirobbanásának évfordulóján itt, Budapesten is a Farkasréti temetőben.

Ellenben azt látjuk, hogy például a III/III-as spicli Böröcz vezette Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, tehát a közmédiumok felett, a közmédiumok körülbelül 70 milliárdos költségvetése felett egy személyben bábáskodó III/III-as spicli, akit önök odahelyeztek, szabadon dönthet arról, hogy például az ilyen nézhetetlen szappanoperákra pénzeket fordítanak, ellenben azt látjuk, hogy történelmi filmek nem készülhetnek. Azért gondolom, hogy a két nagy tévétársaság hazánkból való kivonulása előrelépés volna e tekintetben is, hiszen a színvonalas szórakoztatást is előmozdíthatná.

Egyúttal a közmédia nézettségének növekedésével is járhatna a két nagy tévétársaság kivonulása, ezért sem lett volna szabad meghátrálnia a kormánynak a kereskedelmi médiumok riogatásától, pedig ez történt. Azt látjuk, hogy a korábbi ígéretekkel szemben nem nyújtották be a reklámadó tervezetét, pedig itt a meghosszabbított rendkívüli nyári ülésszak alatt lett volna erre még mód. Újabb adóbevételektől esik el Magyarország, és úgy tűnik, hogy ezzel a törvényjavaslattal akarják zsarolni az érintett kereskedelmi médiumokat, hogy még kormánybarátabbak legyenek. Az mindenesetre biztos, hogy ebben az évben már maximum egy negyedéves befizetés lesz csak. Bízunk benne, hogy a reklámadót azért előbb-utóbb tehát bevezetik, és nem csak a tv2-nek a Simicska Lajos, Nyerges Zsolt fémjelezte cégbirodalom általi felvásárlásáig lesz érvényben.

Ami az ellenzék balliberális szakadárjainak és maradványainak a reklámadó elleni tiltakozását illeti, szerintük, ugye, ismét inkább a tűrőképességük határán álló magyar embereken kéne folytatni a megszorításokat, a Jobbik viszont a korábbi javaslatához hűen csak annyi könnyítést adna a főként multicégeket sújtó reklámadó kapcsán, hogy a társadalmilag hasznos világképet sugárzó hirdetések mentesülnének az adó alól.

Az Országgyűlés ülésszakának utolsó felszólalójaként kívánok végül a hazaáruló képviselőknek őszinte bűnbánást (Kikapcsolják a mikrofonját.) a tisztességes magyar embereknek pedig szebb jövőt. (Taps a Jobbik soraiban.)