Felszólalás adatai

A termőföld hazánk egyik legfontosabb, mással nem pótolható természeti erőforrása, amelynek megőrzése, illetve sokoldalú funkcióképességének fenntartása jelentős nemzetgazdasági érdek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan 4 ezer hektár termőföld került végleges kivonásra a mezőgazdasági művelés alól, különböző beruházások megvalósítása miatt. Szükséges ezért a meglevő termőföldek eddiginél szigorúbb védelme, amelynek hatékonyabb korlátozása különösen a zöldmezős beruházásokat érinti. A Darányi Ignác-terv a kiemelt jogalkotási feladatok közé sorolta a földvédelmi szabályok szigorítását, stratégiai irányként és teendőként jelölte meg a termőföldvédelem törvényi garanciájának erősítését.

Az alapvető jogok biztosa a kavicsbányászat, valamint a termőföldvédelem és a vízvédelem konfliktusának helyzetét értékelő jelentésében megállapította, hogy a termőföldvédelem garanciális eszközei általánosságban nem kielégítőek, valamint a bányatelek, a homok- és kavicsbányászat speciális problémája külön átfogó szabályozást igényel.

A termőföld védelméről szóló törvényjavaslat a következő főbb szabályozási területeket határozza meg: a termőföld más célú hasznosításának megszüntetését, illetve szüneteltetését követően a földrészlet vagy annak egy részének újrahasznosítására vonatkozó részletszabályok kialakítása, a zártkerti ingatlanok hasznosításának elmulasztására vonatkozó sajátos szabályok kidolgozása, a termőföld időleges, illetőleg végleges más célú hasznosításával összefüggő szabályok szigorítása, a termőföldet érintő elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség okozta káreseménnyel kapcsolatos földvédelmi szabályozás megalkotása, a célkitermelőhely és a javaslatban meghatározott külfejtéses bányászati tevékenység létesítésére vonatkozó külön földvédelmi szabályok megalkotása, az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld esetén új eljárási szabályok kialakítása, a földvédelmi eljárásért fizetendő igazgatási, szolgáltatási díj mértékének módosítása, illetőleg az újrahasznosítási, valamint földminősítési eljárás díjköteles eljárásának kialakítása, és legvégül a földvédelmi járulék és bírság mértékére, valamint megfizetésére vonatkozó szabályok módosítása.

A termőföld hasznosítása minden földhasználó törvényi kötelezettsége. A zártkerti ingatlanok elmúlt időszakban kialakult műveletlensége és ennek a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatása szükségessé tette a zártkerti ingatlanok tekintetében a hasznosítási kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok kidolgozását.

(9.50)

A hasznosítatlan terület gyomforrásként, fertőzési gócként viselkedik. A zártkerti földrészletek egy tömbben vannak, viszonylag kis területen sok ingatlan helyezkedik el.

Mindezek alapján olyan megoldás kidolgozása vált szükségessé, amellyel biztosítható ezen területek folyamatos művelése vagy legalábbis gyommentes állapotban tartása; a javaslat alapján az önkormányzat dönthet a hasznosítatlan zártkerti ingatlanok szociális földprogram, illetve közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából történő kijelöléséről. A zártkerti ingatlanok szociális földprogram céljára történő kijelölésével a mezőgazdasági termelésre alkalmas, de hasznosítatlan zártkerti ingatlanoknak a környezetben élő, azonban mezőgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem vagy nem elégséges mértékben rendelkező és azt hatékonyan kihasználni nem tudó, szociálisan hátrányos helyzetű családok megélhetésének elősegítése és a célcsoport életminőségének javítása, valamint önálló egzisztenciateremtés esélyének növelése a cél. A javaslat alapján ilyen megoldásra csak a tulajdonos hasznosítási kötelezettségének súlyos megszegése esetén, azaz eredménytelen bírságolást és felszólást követően kerülhet sor és csak időleges jelleggel.

A hatályos szabályozás rendelkezik a felhagyott, művelés alól kivont területek rekultivációjával, azonban nem kellő részletességgel. Annak érdekében, hogy minél hatékonyabban növeljük a termőföldvagyonunkat, a javaslat meghatározza az újrahasznosítási eljárást, a bejelentés tartalmi elemeit, az ingatlanügyi hatóság feladatait. A fejlesztéseknek áldozatul eső termőföldeket a hasznosítatlan területek művelésbe vonásával kívánjuk kompenzálni.

A vörösiszap-katasztrófa, illetve az idei dunai árvíz is rámutatott a jelenlegi szabályozás hiányosságaira, a javaslat ezért külön szabályokat fogalmaz meg a káreseményekkel érintett termőföldre, illetőleg a havária okozta károk elhárításának megszüntetésére. A módosítás megkülönbözteti a természeti, illetve az ipari eredetű káreseményt. Ipari szerencsétlenség esetén a termőföld eredeti állapotának helyreállítása vagy újrahasznosításra alkalmassá tétele a károkozó kötelessége.

A javaslat kiegészíti a termőföldek belterületbe vonásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat is. Egyrészt szigorítja a belterületbe vonás feltételeit, másrészt a valójában lakó-, illetve üdülőfunkciót ellátó, már beépített zártkerti területek belterületbe vonását megkönnyíti. Az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai szükségessé tették a termőföld engedély nélküli, más célú hasznosítására vonatkozó szabályozás újragondolását is.

A javaslat részletes szabályokat állapít meg, illetve egyértelműsíti azokat az eseteket, amikor az ingatlanügyi hatóságnak mindenképpen az eredeti állapot helyreállításáról kell döntenie. Megoldást kívánunk adni azokra az élethelyzetekre, amelyeket a hatályos szabályozás nem vagy nem teljeskörűen határoz meg.

A legfontosabb változás az, hogy az eredeti állapot helyreállítása során a talajvédelmi terv csatolása szükséges, és az elfogadásáról az ingatlanügyi hatóság, a talajvédelmi hatóság, valamint a szakhatóság bevonásával közös helyszíni szemle után döntenek. Az ingatlanügyi hatóság valamennyi földvédelmi eljárásban helyszíni szemle alapján dönt. Az eljárás tárgya több földrészletet, illetve több helyszíni szemlét is jelenthet, mivel a földvédelmi szempontot földrészletenként kell megállapítani, ezért indokolt az eljárással érintett földrészletek számához kötni a díj mértékét.

A földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díja a földvédelmi törvény hatálybalépése óta változatlan, a díj növelésének indokoltságát a hatásvizsgálati adatok támasztják alá.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hatályos földvédelmi törvény nem rendelkezik az újrahasznosítási és földminősítési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról, holott a földvédelmi eljáráshoz hasonlóan, ezekben az esetekben szintén helyszíni szemle kerül lefolytatásra, ezért a javaslat ezen eljárások esetén is díjfizetést ír elő. Pontosításra, illetve kiegészítésre kerültek a földvédelmi járulék, a bírság befizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályok egyes részei. A földvédelmi járulék és a bírságok befizetésével és nyilvántartásával kapcsolatban a javaslat külön nyilvántartás vezetését írja elő az ingatlanügyi hatóság részére.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett törvényjavaslat hosszas előkészítési folyamat eredménye. Összességében a föld mennyiségi védelmét szolgálja, továbbá a szabályozási hiányosságok pótlására, az egyes jogszabályi rendelkezések pontosítására, illetve kiterjesztésére irányul, kiemelt figyelmet fordítva a termőföld megőrzésére.

Kérem ezek alapján a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja, majd ezt követően fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)