Készült: 2024.05.18.06:51:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

155. ülésnap (2000.09.06.), 174. felszólalás
Felszólaló Lenártek András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:25


Felszólalások:  Előző  174  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LENÁRTEK ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó törvényjavaslat vizsgálata során talán az a legszembetűnőbb mindannyiunk számára, hogy a javaslat következetes.

A polgári kormány két éve hangoztatott alapelveivel összhangban lévő anyagot tanulmányozhatunk, ennek megvalósítását szolgálja a kétéves törvényjavaslat. Mi, fideszes képviselők akkor is és most is elsősorban azt szerettük volna elérni, hogy kiszámítható legyen az állam magatartása a családok és a vállalkozások számára is az őket érintő pénzügyi kérdéseket illetően.

 

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

A Fidesznek több éve hangoztatott célja, hogy ne kelljen sem a családnak, sem a vállalkozónak évente átszabni a saját büdzséjét, ne kelljen elképzeléseiket és ehhez az eszközrendszerüket minden évben átdolgozni. Az utóbbi két évben megfogalmazott célokkal - családok támogatása, vállalkozások lehetőségeinek fejlesztése - a jelen törvényjavaslat egybeesik, biztosítva a folyamatosságot. Logikus, egy irányba mutató elemei kiszámíthatóvá teszik a kormány törekvéseit.

Három rövid példát is mondanék erre elöljáróban. Egyrészt nő a családok támogatása az adókedvezmény folyamatos évenkénti növelésével, emelkedhet szegényebb polgártársaink életszínvonala például a minimálbér emelésével, csökkennek a vállalkozások terhei a tb-járulék nagyarányú, négy év alatt 12 százalékos csökkenésével. Tehát mint a Fidesz országgyűlési képviselője, azért is tudom támogatni ezt az adópolitikát, mert nem mond ellent annak, amit a választások idején és azóta is megfogalmaztunk, elmondtunk.

Hozzászólásom további részében azt szeretném kifejteni, hogy a kis- és középvállalkozások szemszögéből nézve mit jelenthet a javaslat. Több ellenzéki képviselőtársam felvetette már a héten - de ha jól emlékszem, az elmúlt évben is volt rá példa -, hogy nem szerencsés egy csomagban tárgyalni a törvényt. Ezzel én nem értek egyet. Kétségtelen, hogy ebben a formájában ez így egy bővebb, sok rendelkezést tartalmazó anyag, de ennek ellenére áttekinthető, jobban követhetőek az egyes adóváltozások egymásra gyakorolt, egymással összefüggő hatásai.

Meggyőződésem, hogy nemcsak az én képviselői munkám szempontjából jobb ez a megoldás, hanem például a vállalkozók is jobban, praktikusabban át tudják tekinteni az egy-, illetve kétéves gazdálkodásukra vonatkozó hatásokat. Tudnak tehát kalkulálni egy hosszabb idő vonatkozásában, és az egyes gazdasági események pénzügyi hatását is megtalálják; és természetesen tudnak több évre tervezni, nemcsak a piaci, hanem már a pénzügyi szempontokat is figyelembe véve.

Szocialista képviselőtársaim közül páran jelezték a vitában, hogy sok gondolattal, javaslattal egyetértenek. Azt gondolom, hogy ezt az ítéletüket szakmai szempontjaik mondatták, vagyis a javaslatnak sok elemét jónak tartják. Ők azt nehezményezik, hogy ez egy csomagban lesz tárgyalva, mert így nem tudják támogatni majd a pozitív elemeket; hozzáteszem, valószínűleg azért, mert a végszavazásnál nemmel kell majd szavazniuk. Úgy gondolom, ezt viszont politikai szempontjaik diktálják így. A következtetés leszűrhető: egy ellenzéki képviselő üléspontja határozza meg az álláspontját. Mivel egységes szerkezetű a javaslat, így nekem is könnyebben áll módomban az egész csomagot a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatás szerint vizsgálni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kis- és középvállalkozások megerősítése fontos eleme a kormányprogramnak, a Fidesz politikájának és e törvényjavaslatnak is. Ha a kilencvenes évek elején valaki elbeszélgetett a vállalkozókkal, azt hallotta tőlük, hogy őket a legsúlyosabban érintő teher, a legnagyobb elvonás a megfizetendő magas tb-járulék. Sokan azért jelentettek csődöt, mert már nem tudták fizetni a késedelmi kamatokkal terhelt tb-tartozásokat. Ezért azt gondolom, hogy a törvényjavaslat egyik legfontosabb őket érintő eleme a tb-kulcsok további csökkenése. Következetes az a módszer tehát, hogy az elmúlt két év 6 százalékpontos csökkenése mellett újabb 6 százalékkal csökken a tb-járulék a következő két évben. Ez a csökkenés még az inflációt követő egészségügyi hozzájárulás emelkedésével együtt is jelentős megtakarítást jelent.

Engedjék meg, hogy a járulékcsökkenés hatását jellemzően egy kisvállalkozási példán keresztül mutassam be. Magyarországon a bruttó átlagkereset a KSH szerint 86 ezer forint/fő. Tudjuk, hogy a versenyszférában ez az összeg magasabb, a közalkalmazottiban alacsonyabb. Az is igaz viszont, hogy a versenyszférán belül a kisvállalkozásoknál alacsonyabb, mint a multiknál. Azt gondolom ezért, hogy egy 80 ezer forintos átlagkeresettel rendelkező négyfős cég esetében már megvizsgálhatók a javaslat hatásai. Ennél a cégnél a 3 százalékos tb-járulékcsökkenés a 2000. évben 2400 forint megtakarítást jelent alkalmazottanként; ha ebből levonjuk a 300 forintos egészségügyi hozzájárulás-növekedést, akkor egy főnél évi 25 200 forint, négy fő alkalmazottnál pedig több mint 100 ezer forint megtakarítás jelentkezik a 2000. évben. A 2001. évben további 100 ezer, azaz összesen 200 ezer forint/év megtakarítással számolhatnak, amellyel gazdálkodásuk fejleszthetőbb, de mindenképpen stabilabbá válhat.

Láthatóan nagy horderejű lett az a bejelentés is, hogy 10 millió forint adóalapig a kis- és középvállalkozások beruházásukhoz kapcsolódóan kedvezményben részesülhetnek. Szeretnék ez úton is mindenkit megnyugtatni, aki e javaslatot szeretné támogatni, hogy ez házszabályszerűen lesz benyújtva; ha valaki kérdezi, hogyan, akkor el tudom mondani, hogy hogyan. (Dr. Kis Zoltán közbeszólása.)

 

 

(14.10)

 

Azért is kérjük ebben képviselőink támogatását, mert a családi vállalkozásoknak ezentúl több év alatt lehetőségük van a cégük feltőkésítésére, piaci pozícióik javítására, s természetesen a fejlesztésükre, az ezzel kapcsolatos munkahelyteremtésre is.

Másik hatása, hogy nem kell december-január-február hónapokban az energiáikat arra fordítaniuk a vállalkozóknak, hogy ügyeskedve minél kevesebb nyereséget mutassanak ki és néha olyan adminisztrációt folytassanak, amely mögött nincs valódi gazdasági teljesítmény. Ez pozitívan hathat az úgynevezett szürkegazdaságban zajló eseményekre is. Bíznunk kell a vállalkozókban, hogy teljesítik társadalommal szembeni kötelezettségeiket. A javaslat ezen is próbál így segíteni.

Az egyéni vállalkozók veszteségelhatárolásának három évről négy évre történő lehetősége csak részben tartalmaz pozitív elemeket megítélésem szerint. A vállalkozók ugyanis, bár örülni fognak a szabálynak, de véleményem szerint négyéves veszteséges vagy életképtelen vállalkozás - vagy csak papíron veszteséges vállalkozás - semmiképpen nem örömteli.

A személyi jövedelemadó- és társaságiadó-módosítások között több, az egyéni vállalkozók számára kedvező javaslat szerepel. Ezek egyike a jelenlegi harmincezer forint alatti tárgyi eszközök egyösszegű költségkénti elszámolásának ötvenezer forint értékhatárra történő emelése, valamint azon eszközök körének bővítése, amelyeknél az adóalapnál is a számviteli szabályok szerint meghatározott terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthető. Ez leginkább az egyéni, illetve mikrovállalkozásoknál érvényesíti kedvező hatását, mivel ők alacsonyabb értékű beruházásokat hajtanak végre, így a bevételhez képest a költségek jobban érvényesíthetők.

További jelentős hatású kedvezmény, hogy a készletek, befektetések esetében jelentkező kimutatott értékvesztés teljes egészében érvényesíthető lesz az adóalap megállapítása során. A vállalkozásoknál jelentős az elfekvő készlet, mely egyrészt már eleve azért is veszteség, mert ezen készletek piaci értéke csökken, másrészt gond az is, hogy eladhatatlanságuk miatt jelentős tőkét leköt.

A javaslat szerint a 2001-ig felhalmozódott, de még az adóalapnál nem érvényesített értékvesztés elszámolható. Ez a számítások szerint a kkv-szektorban 2,3 milliárd forint összegű társasági adó alóli mentességet fog jelenteni.

A javaslat egyik igen pozitív eleme, hogy a vállalkozások a beruházási hitel után fizetett kamatuk 20 százalékát adókedvezmény formájában érvényesíthetik. Külön kiemelendő, hogy az elmaradt térségek esetében ez 40 százalékig terjedhet. Ez is jelentősen javíthat tőkehelyzetükön, csökkenti beruházásaik költségigényét, és javítja a fejlesztések megtérülését.

Különösen szükség van ilyen eszközökre olyan térségekben, mint például Borsod megye, ahol a fejlődés egyik nagy gátja a pénztelenség, melyet a magas kamatok miatt hitelből is képtelenek a vállalkozók pótolni. Ezért további átgondolásra javaslom a minisztériumnak, hogy ennek az igen fontos kedvezménynek a bevezetését már a 2000. január 1-je után felvett hitelekre is igénybe lehessen venni.

A havi adóelőleg-fizetés is jelentős teher lehet elsősorban a kisebb vállalkozásoknál. Ezért támogatandó az, hogy 3 millió forint helyet 5 millió forint előző évi adó után lesz köteles az adózó a havonta történő előlegfizetésre.

A tervezet nem tartalmaz változást a december 20-i előlegfeltöltési kötelezettséggel kapcsolatban. Indokolt lenne ezt a kötelezettséget januárra eltolni, mert addigra a vállalkozások már majdnem teljeskörűen rendelkeznének adatokkal, s így végezhetnék el a korrekciót.

Elsősorban az egyéni vállalkozók esetében gond a túlzott adminisztráció. Ezen több ponton segít a javaslat. Konkrét, anyagilag is érezhető része: az úgynevezett átalányadózás esetében a főfoglalkozásúaknál 35-ről 40 százalékra, a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozóknál 17-ről 25 százalékra emelkedne a vélelmezett költséghányad.

Ezzel vélhetően többen fogják ezt a módszert választani, mely mentesíti őket a túlzott adminisztráció alól, mivel nem szükséges külön a számviteli szabályok szerinti költségeiket kimutatni.

Véleményem szerint a költséghányad további emelése is indokolt lehet, mivel fontos lenne, hogy ezt a formát még többen válasszák.

Ezzel összefüggő változás, hogy az átalányadózók egyszerűsített módon fizethetik a helyi adót. Nemcsak az előbb említett jövedelemadó-számításnál nem kell tehát a költségeikről tételes kigyűjtést és összegzést végezniük, hanem ezzel logikusan összefüggésben a helyi adónál sem. Ez a kettős hatás jelentősen csökkentheti az adminisztrációjukat.

A helyi adónál történt kedvező változás az is, hogy a kezdő vállalkozásoknak az első évben nem kell fizetniük a helyi adót.

Szintén könnyítés az egyéni vállalkozóknál, hogy a dokumentumokkal alátámasztott selejtezést nem kell bejelenteni, és nem lesz APEH-jelenlétre szükség. Az általános forgalmi adóban választási lehetőség nyílik a kisvállalkozó előtt, akinek a bevétele a 8 millió forintot nem éri el, hogy a következő évtől negyedévente készítse el bevallását. Így nagyobb beruházások esetében negyedévente lehetősége lesz az áfa-visszaigénylésre.

Sok helyen történik változás az uniós jogharmonizáció vagy a számviteli törvénnyel való konzisztencia megteremtése okán. A javaslatok jó része a végrehajtási és ellenőrzési tapasztalatok alapján épült be. Találkoztam például olyan esettel, amikor a vállalkozó a későn megkapott számlát a következő hónapban, azaz a második hónapban a visszaigénylései között szerepeltette, az APEH ebben az esetben hibát állapított meg és még fél éve is vitatott, hogy kiszab vagy kiszabhat-e büntetést. Ezért pozitív, hogy a törvény szövegében kerül rögzítésre, hogy a későn kapott számlákat a következő bevallási időszakban már lehet szerepeltetni.

Nő az adótanácsadó, az adószakértő felelőssége is, ami egyrészt védi a vállalkozót is, de védi a minőségi munkát végző tanácsadókat is, csökkentve a zugtanácsadók lehetőségeit.

Növeli a vállalkozó és a hatóság közötti bizalmat az a javaslat, amelyben a bírság- és a pótléktartozás méltányosságból történő mérséklése közé bekerül az a lehetőség, hogy kérhet méltányosságot akkor, ha igazolni tudja, hogy a kifizetés kapcsán a vállalkozása ellehetetlenül. Nem érdeke ugyanis egyik félnek sem, hogy a vállalkozás tönkremenjen. A végrehajtók szerepébe ugyanis beleillik az is, hogy partnere legyen az adózónak.

Újrafogalmazódhat a kutatás-fejlesztési tevékenység dimenzionálása a vállalkozók számára. Az ez irányú költségeiket a javaslat szerint kétszer is elszámolhatják, egyrészt költségként, másrészt az adóalapnál.

Tisztelt Képviselőtársaim! Közel 15 percet beszéltem. Az előbbi szocialista képviselő azzal bírálta a javaslatot, hogy a kis- és középvállalkozások számára nem tartalmaz semmilyen pozitív elemet. Még volna egy oldal, de a többi frakciótársam is valószínűleg hozzá akar szólni, ezért befejezném. Én azt hiszem, hogy elég sok volt, amit elmondtam.

Azt gondolom, hogy a terhek csökkenése a legjobb üzenet a vállalkozások számára, hogy továbbra is fejlődjenek és bízzanak a jogalkotókban. A Fidesz-Magyar Polgári Párt számára pedig ezzel egy igen fontos kitűzött cél érvényesülhet.

Remélem azt, hogy az elmondottak alapján a vállalkozások iránt aggódó képviselőtársaim az ésszerű módosító javaslatok beépítését követően elfogadják a törvénytervezetet, függetlenül attól, hogy kormánypártiak vagy ellenzékiek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az FKGP, a Fidesz padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  174  Következő    Ülésnap adatai