Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Köszönöm, hogy felvetette ezt a témát itt az Országgyűlésben, hiszen valóban egy fontos kérdésről beszélünk, tekintettel arra, hogy Magyarország egy kicsi, de rendkívül nyitott gazdasággal rendelkező ország, így aztán a gazdasági teljesítményünket alapvetően határozzák meg a külső dimenziók, így alapvetően a külkereskedelmi és külgazdasági teljesítményünk. És amikor külkereskedelemről és külgazdaságról beszélünk, akkor arról is beszélnünk kell, hogy nemcsak a világpolitika, hanem a világgazdaság is elképesztő átalakulásokon megy keresztül. Azt gondolom, hogy semmiképpen sem túlzás arról beszélni, hogy egy új világrend jött létre, és ezen belül is egy teljesen új világgazdasági korszakban találjuk magunkat.Mivel a magyar gazdaság egyik legfontosabb mérőszáma az, hogy az exportunk és a GDP-nk aránya most már 86,5 százaléknál van, ezért teljesen egyértelmű, hogy számunkra az áruk gyors eljuttatása a külpiacokra kulcskérdés. Mint ahogy az is kulcskérdés, hogy Magyarország földrajzi helyzetét végre ki tudjuk használni, és a közép-európai elhelyezkedésünkből valóban hasznunk származzon.

Ami az ön konkrét kérdését illeti a két kikötő kapcsán: azt tudom önnek elmondani, hogy a trieszti és a pireuszi kikötők egyáltalán nem versenytársai vagy vetélytársai egymásnak, a pireuszi kikötő és a trieszti kikötő maximum egymás kiegészítőiként sorolhatók fel. Tekintettel arra, hogy a pireuszi kikötő a legnagyobb hajók fogadására alkalmas kikötő, olyan hajókat tudnak ott fogadni, amelyek így a Távol-Keletről, a Szuezi-csatornán megérkezve a legrövidebb útvonalon ide tudnak jönni nagy európai kikötőbe. Ilyen típusú hajókat Triesztben nem tudnak fogadni. Éppen ezért, ami Pireuszban, egy kínai többségi tulajdonban lévő kikötőben zajlik, az az, hogy az oda beérkezett árukat a nagy hajókról vagy szárazföldre rakják, és onnantól kezdve vonaton vagy adott esetben kamionokkal szállítják a kontinens belseje felé, vagy átrakják őket kisebb hajókra, és többek között a trieszti kikötőbe szállítják el. Tehát ilyen módon a két kikötő nem versenytársa egymásnak.

Hogy a pireuszi kikötő kihasználtsága hogy néz ki, arra azt szeretném önnek elmondani, hogy míg 2008-ban ez a kikötő 437 ezer konténernyi forgalmat bonyolított le, addig tavaly már 3,7 millió konténernyi forgalmat; ez 8,5-szeres növekedést jelent. S ahogy elnézzük az Európai Unió és Kína kereskedelmi forgalmát, ott azt látjuk, hogy tavaly már 604 milliárd eurónyi kereskedelmi forgalom bonyolódott le az Európai Unió és Kína között; ez egy 7,5 százalékos növekedés. S ahogy megnézzük, hogy a legnagyobb európai gazdaságok, a németek és a franciák milyen mértékben növelik a kereskedelmi forgalmukat Kínával 6, illetve 8 százalékos mértékben a tavalyi esztendőben, akkor azt látjuk, hogy igenis a pireuszi kikötő forgalma nem véletlenül és nem is rövid távon fog növekedni. Nekünk pedig kulcskérdés, hogy onnantól kezdve benevezzünk abba a versenybe, hogy az oda beérkező áruk melyik szárazföldi úton érik el Nyugat-Európát. És ebbe a versenybe többen is beneveztek. Beneveztünk mi is a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal felújításával, amelynek kapcsán a kivitelezési szerződés megköttetett, a hiteltárgyalások a kínai eximbank és a Pénzügyminisztérium között még zajlanak; a kivitelezési szerződések akkor emelkednek jogerőre, illetve lépnek hatályba, hogyha a hitelszerződés is megköttetik. Még egyszer szeretném aláhúzni: az erről szóló tárgyalások még zajlanak.

Összefoglalásként tehát azt tudom önnek mondani, tisztelt frakcióvezető úr, hogy kétségtelenül egy kifejezetten fontos témát érintett. A magyar külgazdasági teljesítmény szempontjából mind a pireuszi kikötőből Nyugat-Európába vezető útvonal, mind pedig a trieszti kikötő rendkívüli fontosságú most is és lesz az elkövetkezendő időszakban is. Tehát ez nem vagy-vagy kérdés, hanem mindkét területen nekünk jelen kell lennünk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)