Felszólalás adatai

Nyilván pécsi képviselőként és önkormányzati képviselőként mindenképpen szerettem volna elmondani azt, hogy ehhez a beszámolóhoz hogyan tud hozzátenni, hogyan tudja színesíteni a képet egy helyi képviselő azokkal az információkkal, amik rendelkezésre állnak, és hogyan tudjuk mint önkormányzati szféra, szolgálni azt a célt, amit ez a törvény több ponton is megfogalmaz, hogy a nemzetiségek élő nyelvkultúráját és a kultúráját megpróbáljuk elősegíteni.

Pécsett tíz kisebbségi önkormányzat szerepel ebben a négyéves ciklusban, a bolgár, roma, görög, horvát, lengyel, német, örmény, ruszin, a szerb és az ukrán. Én három kisebbségi önkormányzatnak a helyzetével szeretnék foglalkozni. Annál is inkább, mert ezeknek az önkormányzatoknak, ezeknek a kisebbségeknek a szerepét Pécs vonatkozásában ez az anyag több alkalommal is említi, és talán jó lenne, hogyha ezek a megjegyzések, amiket itt most elmondok, talán ki is tudnák egészíteni a képviselőknek azt az információtartalmat, amit ez az anyag tud nyújtani.

Talán azt kell hogy mondjam, hogy az egyik legnagyobb példaértékű döntése a városnak a horvát önkormányzatot, illetve horvát kisebbséget érintette. Hiszen az anyag bár foglalkozik azzal, hogy a Pécs megyei jogú város önkormányzata a fenntartás vonatkozásában szerződést kötött az Országos Horvát Önkormányzattal, és ez alapján a szerződés alapján a Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon fenntartásának átadásáról döntött az önkormányzat. De amikor ezt a döntését meghozta, akkor, azt gondolom, hogy egy nagy horderejű döntést is hozott, méghozzá azt, hogy meg kellett vizsgálnunk azt, hogy hogyan és mi módon tudjuk nemcsak a fenntartói feladatokat, hanem a működtetői feladatokat és ezzel együtt a vagyont is átadni a Országos Horvát Önkormányzatnak.

Azt gondolom, hogy ez egy példaértékű döntés, hiszen a pécsi önkormányzat, azt kell hogy mondjam, illetve a pécsiek hosszú évtizedek óta nagyon jó viszonyt ápoltak a horvát kisebbséggel, a horvát nemzetiségi képviselőkkel, hiszen hosszú évtizedes tapasztalat volt a vonatkozásban, hogy hogyan lehet, mondjuk, egy horvát klubot fenntartani a városban, illetve hogyan lehet Eszék-Pécs város vonatkozásában egy működő testvérvárosi kapcsolatot kialakítani.

A város, minekutána megvizsgálta azt, hogy hogyan és mi módon tudná a vagyont átadni az Országos Horvát Önkormányzatnak, azzal szembesült, hogy törvényi hely nincsen arra vonatkozóan, hogy az ingyenes vagyonátadás megtörténhessék, ezért pécsi képviselők kezdeményezték azt, hogy törvénymódosítással lehessen ezt a kérdést megoldani. Ami meg is történt, hiszen a parlament 2012. június 25-én elfogadta azt a törvénymódosítást, ami VI. hó 27-től hatályos volt, és ily módon a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával a helyi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat megállapodása alapján köznevelési intézményt vagy kulturális intézmény feladatának ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon ingyenesen az országos nemzetiségi önkormányzat tulajdonába került, illetve kerülhet.

Ily módon a város két ingatlanról lemondott, az egyik egy 872 millió forintos ingatlan volt, a másik pedig egy 49 millió 200 ezer forintos ingatlan, ami egy 921 millió forintos ingatlancsomag átadását jelentette a horvát önkormányzatnak. Mi lett ennek a következménye? Ennek az lett a következménye, hogy az Országos Horvát Önkormányzat és nyilván a helyi kisebbségi önkormányzat is azon kezdett el gondolkodni, hogy hogyan lehetne egy teljesen integrált és egy telken elhelyezkedő, egy tömbben elhelyezkedő horvát képzési központot létrehozni. Egy hármas ingatlancserével egyébként a vagyonátadás után ezt sikerült is megoldani, hiszen a Baptista Szeretetszolgálat egyházi jogi személlyel, a várossal, illetve a horvát önkormányzattal megkötött szerződés alapján létrejön az az álom, ami egy több évtizedes álom, hogy a horvát közösség tulajdonképpen egy tömbben tudja az oktatást nyújtani Pécs városában nemcsak a pécsieknek, baranyaiaknak, hanem mindenkinek, aki horvát nyelven akarja a gyermekét óvodába, általános iskolába, középiskolába kollégiumi ellátással járatni.

(17.10)

Ezenfelül az Országos Horvát Önkormányzat a dél-dunántúli operatív programon keresztül 120 millió forintot nyert ahhoz, hogy tulajdonképpen ez az egységes oktatási rendszer létrejöhessen.

Fontosnak tartottuk azt is, hogy a pécsi horvátság további támogatást kapjon, és nagyon örülök annak, hogy a magyar-horvát kisebbségi vegyes bizottság 2012. évi ülésén megfogalmazta azt az igényt, hogy a horvát színházat fejleszteni, illetve bővíteni kellene. És annak is nagyon örültünk - és most egy kicsi átkötés a 2013-as évre -, hogy a Magyar Országgyűlés a 2014. évre vonatkozó költségvetését már úgy terjesztette be, hogy ebben szerepel egy sor a horvát-magyar kisebbségi vegyes bizottság ajánlása alapján, amivel egy 600 millió forintos fejlesztést tesz lehetővé a pécsi horvát színház vonatkozásában.

Mi, pécsiek azért is örülünk ennek, mert nemcsak a horvát kultúrának fontos az, hogy a gyermekprogramok, az ifjúsági programok és a kulturális programok Pécsen, Baranyában és a táji előadások vonatkozásában eljussanak az ország különböző területeire, illetve a határon túli területekre, hanem azért is, mert a horvát színház, a horvátok magyar kultúrát is közvetítenek, hiszen a horvát színház olyan szerepet is játszik a városban, hogy népszínház jelleggel a pécsi nyári játékokat is ők rendezik meg, ezzel gyakorlatilag az együttélésünket erősítik, hiszen a szabadtéri színpadon, korábban a Tettyén és az Anna-udvarban is olyan programokat jelenítenek meg, ami a pécsi kultúrát továbbviheti az országban, illetve az országhatárokon túl is.

És talán még egy dologról szeretnék beszélni, mert azt gondolom, hogy ha egy város példát mutat, akkor nem csak egyszer kell ezt a példát megmutatnia. Korábban, évekkel ezelőtt döntött szintén a pécsi önkormányzat arról, hogy a németek országos önkormányzatának a fenntartásába adja a volt Tiborc utcai iskolát, ahol is egy oktatási központ jött létre. Szintén a közelmúlt döntése az, hogy ennek az iskolaközpontnak az épületeit, illetve óvodaépületeket szintén tulajdonba adott a város. Azt gondolom, hogy ezzel a város példamutató módon járult ahhoz hozzá, hogy Pécsen, Baranyában a horvátok, illetve a németek az oktatás vonatkozásában fejlesztéseket hajthassanak végre. Ehhez nemcsak a város, hanem az ország is hozzájárult az uniós programokon keresztül, hiszen a Koch Valéria Iskolaközpont vonatkozásában most jelen pillanatban is több európai uniós program fut. Egy DDOP-s program keretében több mint félmilliárdos iskolabővítés zajlik éppen városunkban, és két TÁMOP-program vonatkozásában pedig azokat az oktatási programokat, amelyek mind helyi szinten, mind országos szinten tudnak használni, támogatja a mindenkori magyar kormányzat.

Végül, de nem utolsósorban annyit szeretnék elmondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy az a fejlesztési program, amit az anyagban olvashatnak, azok az európai uniós programok, amelyeket az anyagban olvashatnak, kiegészülnek egy önkormányzati támogatással, olyan eredményeket tudnak elérni, mint amit Pécs városa is e tekintetben el tudott érni. Azt gondolom, hogy nagyon jó döntés volt az, hogy ezeket a tulajdonjogokat átadtuk ezeknek az önkormányzatoknak, és nagyon fontos volt az is, hogy partnerként ehhez olyan európai uniós fejlesztési programokat is, pályázatokat is mellé tudott állítani az ország, ami mind a németeknél, mind a horvátoknál erősíti azt a kötődést, amit a magyarok tudnak nyújtani. Példaként is mutathatjuk ezeket a döntéseket az Európai Unió szomszédos országai vonatkozásában is, hogy mi, magyarok hogyan támogatjuk azokat a nemzetiségeket, amelyekkel hosszú évtizedek, évszázadok óta együtt tudunk élni itt Baranyában, itt az országban.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)