Felszólalás adatai

ELNÖK: Az interpelláló képviselő nem fogadta el miniszter asszony válaszát, ezért kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 178 igen szavazattal, 144 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Szalay Ferenc, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez, “Vásárhelyi-terv - támogatás helyett bizonytalanság, avagy százéves mélyponton a tiszai árvízvédelem helyzeteö címmel. Szalay Ferenc képviselő urat illeti a szó.

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter úr! Pénz helyett eddig csak bizonytalanság jutott a Tisza mellett élőknek a Vásárhelyi-tervből. A 2000-es árvíz után a polgári kormány kezdte el kidolgozni a tervet annak érdekében, hogy a Tisza-parti településeknek oltalma legyen az áradásokkal szemben.

“2004-ben befejezzük a Tisza és mellékfolyói teljes körű árvízvédelmi rendszerének megépítését.ö - szólt az önök ígérete 2002-ben. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, de a gátak csak nem akartak maguktól megépülni. Hol is tartunk most?

2004-re holtpontjára jutott a Vásárhelyi-terv. Sok bába közt elvész a gyermek, tartja a közmondás, az önök kormányának szakértelme abban nyilvánul meg, hogy a minisztériumok egymásra mutogatnak a tervre szánt pénz, elsősorban a vidék- és településfejlesztésre szánt 65 milliárd forint kapcsán.

Egy nemrégiben megjelent kormányhatározat a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert nevezi meg felelősként, ám a hírek szerint neki semmi dolga sincs az üggyel kapcsolatban. A Miniszterelnöki Hivatal illetékesei is úgy vélik, nekik sincs hatáskörük az intézkedésre. A vízügyi tárca csupán az árvízi biztonságot szolgáló beruházásokban érzi magát illetékesnek.

Amíg a minisztériumok egymásra mutogatnak, elhatalmasodik a zűrzavar, húzódik a tározók és a gátak építése, a terv végrehajtása. Egy azonban biztos: a '99-es, 2000-es tiszai árvízi védekezés, majd helyreállítás 200 milliárd forintos költségéhez képest a Vásárhelyi-terv megvalósítására a programban jelölt mintegy 130 milliárd forintot nehezen fogják tudni 2007-ig biztosítani. Miközben a kormány állandóan fejlesztésekről, modernizációról beszél, terveket szövöget, semmi nem mozdul. Minden marad a régiben a Tisza partján.

A folyó mellett élő, családjukat, értékeiket féltő emberek még a munka előkészületeit sem látják. A Vásárhelyi-terv körül kialakult mizéria arra alkalmas, hogy feszültséget keltsen, de így egy kilométernyi gát, egy négyzetkilométernyi víztározó megépítésére sincs esély.

(15.10)

Sajnos, eddig nem történt meg a hullámterek rendezése sem a tiszai szakaszon. Mi szükségeltetik ahhoz, hogy a kormány végre rájöjjön: a megelőzés, a gátak építése sokkal kisebb ráfordítást igényel, mint a katasztrófa elhárítása és a károk enyhítése?

Tisztelt Miniszter Úr! Ön szerint ki a felelős a Vásárhelyi-terv árvízvédelmi, illetve vidékfejlesztési részeinek megvalósításáért?

Ki fogja elmondani a Tisza menti településeken élőknek, hogy a vidékfejlesztésre szánt pénzeket uniós pályázatokból 10-50 százalék körüli önerő biztosításával nyerhetik el? Kinek áll érdekében az, hogy ne jusson pénz az érintett önkormányzatokhoz? S végül: mikor fejezi be a kormány a Tisza és mellékfolyói árvízvédelmi rendszerének fejlesztését?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Az interpellációra Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter úr válaszol.

DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány 2003 novemberében a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére rendelte el a Vásárhelyi-terv első ütemének megvalósítását. E határozat szerint a program és az ágazati fejlesztési tervek kidolgozásának és megvalósításának vannak jól allokált felelősei: az árvízvédelem területén a környezetvédelmi és vízügyi, a vidékfejlesztésben a földművelésügyi és vidékfejlesztési, területfejlesztésben pedig az azért illetékes miniszter, valamint a belügyminiszter.

Ezek alapján végeztük idén az árvízvédelmi feladatok előkészítését, és ennek eredményeként indult el végre a Vásárhelyi-tervnek az a végső stádiuma, ami már ebben az esztendőben a kivitelezési munkákhoz vezet a közbeszerzési eljárás lezárulása után. Két árvízi tározónál kezdődhetnek meg a munkák, valamint a nagyvízi meder vízszállító-képességének javítását célzó beavatkozások számos helyszínen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a töltések fejlesztése ne folytatódna. Lássunk néhány példát!

Az idén fejeződött be a Szamos teljes hosszán az árvízvédelmi töltés előírt méretekre való kiépítése. Elkészült a Jánd-országhatár közötti szakaszon mindkét parton a megfelelő méretű töltés, amely a 2001. évihez hasonló árvizek ellen is megfelelő védettséget ad. Folytatódik a bodrogközi és a közép-Tisza-vidéki árvízvédelmi rendszer fejlesztése, ennek köszönhetően a Tokaj fölött a Tisza és Bodrog mentén élők és a Szolnok térségiek árvízi biztonsága is növekedett. Ezekre a kormány 2002-2004 között összesen 13 milliárd forintot fordít, ebben nincsenek benne a Vásárhelyi-tervre szánt források, de a jövő évi költségvetés tervezése szerint folytatódnak a kiemelt árvízvédelmi fejlesztések, ugyancsak a Felső-Tiszán, a Bodrogköz és a Közép-Tisza vidékén.

A Vásárhelyi-terv 2004-es feladatai között nem szerepeltek még vidékfejlesztési és területfejlesztési beruházások, eredendően sem volt ez a szándék, de az érintett települések infrastrukturális beruházásainak előkészítése az idén megkezdődött a KVM és a MeH forrásaiból, tehát a települések számíthatnak arra, hogy ebben is lesz előrehaladás. Ezek az infrastruktúra-fejlesztések különböző támogatási rendszerekben prioritást élveznek, az önkormányzati önrész várhatóan 20-25 százalék lesz.

Tisztelt Képviselő Úr! Az árvíz elleni védekezés kiemelt fontosságú ügy, kormányciklusokon átívelő. Ilyen tervezési dokumentum volt például a 2003/2002-es kormányhatározat még az előző ciklusban, tíz nappal azután, hogy a 2002-es költségvetés életbe lépett, amely viszont nem tartalmazta az ehhez szükséges költségeket. Ez a határozat is csak az országosan legsürgősebben fejlesztendő 552 kilométer töltés 2005 végére való megerősítését tűzte ki célul.

Félreértés ne legyen, a kormányprogramban nem szerepel a Tisza-völgy árvízmentesítésének 2004. év végére történő befejezése. Ez szakmailag nem is lehet reális, hiszen 150 esztendeje folyik, és biztos, hogy több évtizedre sok kormánynak ad még feladatot.

Tisztelt Képviselő Úr! Remélem, hogy az évek óta tervszerűen végzett árvízvédelmi fejlesztések meggyőzik önt arról, hogy a kormány nemcsak ígért, hanem tett - azokat, amiket felsoroltam - az árvízi biztonság növelése érdekében, és továbbra is fontosnak tartja a védelmi biztonság fokozását. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem Szalay Ferenc képviselő urat, elfogadja-e az interpellációra adott választ.

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Valóban bízom abban, hogy meg fognak győzni engem a fejlesztések és a beruházások, de talán sokkal fontosabb, hogy ne engem győzzenek meg erről, hanem azt a több százezer embert, aki a Tisza mentén él, és akik nem látják, hogy elindultak volna ezek a beruházások.

Ráadásul az az ígéret, ami arról szólt, hogy 2004 végéig a Tisza és mellékfolyói árvízvédelmi rendszereinek fejlesztése megtörténik - erre nyilván nem tetszik tudni válaszolni, mert 2004. év vége van, nehéz lesz ezt ebben az évben elvégezni.

A harmadik, hogy 65 milliárd forintról szól a területfejlesztési és vidékfejlesztési program, amit önök sem tudtak pontosan elmondani a térségben élőknek, hogy honnan származik majd ez a pénz, illetve azt mondták, hogy majd EU-forrásokból meg lehet szerezni, azokból a forrásokból, amelyekhez a vidéken élők nem tudják, hogyan lehet hozzájutni. Nem tudják, és az ott élő polgármesterek egyre kínosabb helyzetben vannak, hogy hogyan magyarázzák el az embereknek, hogy semmi nem történik úgy, ahogy önök ezt megígérték nekik annak idején.

Örülnék annak, ha a válaszát el tudnám fogadni, de nem tudom megtenni. Majd még megkérdezem ezt egyszer-kétszer menet közben, amikor is a munkafolyamatok talán elindulnak.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Az interpelláló képviselő nem fogadta el a miniszteri választ. Ezért megkérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e azt.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 179 igen szavazattal, 145 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Nagy Gábor Tamás, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: “Miniszterelnök úr, mi az oka annak, hogy négy hétre nevez ki külügyminisztert?ö címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából Bársony András államtitkár úr, a Külügyminisztérium politikai államtitkára válaszol.

Megadom a szót Nagy Gábor Tamás képviselő úrnak.