Felszólalás adatai

MÉCS IMRE (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Földes Gábor Budapesten született polgári családban. A keszthelyi premontrei gimnáziumban érettségizett. Elvégezve a Színművészeti Főiskolát, előbb rendező-színész a néphadsereg színházában, majd a győri Kisfaludy Színház főrendezője lett. Az ország öt legjobb rendezője között emlegették, elsők között kapta meg a Jászai Mari díjat.

1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, majd az egyesülés után tagja lett az MDP-nek is. 1953-ban csatlakozott Nagy Imre irányvonalához. A reformpolitikához a miniszterelnök eltávolítása után is ragaszkodott. 1956. október 6-án jelen volt Rajk László újratemetésén, részt vett a Petőfi Kör több vitáján. Ennek mintájára hozta létre társaival a győri Petőfi Kört, amelynek ő lett az elnöke.

Október 24-én részt vett a budapesti eseményekkel szimpatizáló győri tüntetésen, és szónoklatával elítélte a szovjet beavatkozást, majd a tömeggel a börtönhöz vonultak és kiszabadították a foglyokat. A tömeg indulata elől ő mentette meg a börtönőröket.

1956. október 25-én tüntetés zajlott Győrött. Javaslatára a színház több dolgozója a NÉKOSZ-indulót énekelve csatlakozott a felvonulókhoz, jelszavaikkal a pártvezetés hibáit bírálták. Beszédében hitet tett Nagy Imre és politikája mellett, követelte Magyarország szuverenitásának helyreállítását. Miután a megyei börtön előtt rálőttek a tömegre, mindent elkövetett a további vérontás megakadályozására.

26-án részt vett a Győri Nemzeti Tanács megalakításában, ő lett az értelmiségi tanács elnöke. Délután Szigethy Attila, a Nemzeti Tanács elnöke megbízta, hogy Mosonmagyaróváron teremtsen rendet, vegye elejét a további vérontásnak. Miközben a laktanyában a katonákkal tárgyalt, a tömeg beözönlött a kapun. Hiába próbált több helyről is erősítést szerezni. Letartóztatta a parancsnok politikai helyettesét, akit a városházán átadott a Nemzeti Tanácsnak, két másik ávós tisztet pedig azok kérésére vitt el gépkocsijával Győrbe. Ott tudta meg, hogy Magyaróvárott a tömeg két ávóst meglincselt, egy pedig félelmében öngyilkos lett.

Október 27-én megbízták a győri rádió adásainak politikai ellenőrzésével, délután a Nemzeti Tanács ülésén felszólalt a dunántúli ellenkormány terve ellen, hangsúlyozva, hogy a legfőbb feladat Nagy Imre és a nemzeti kormány mögé felsorakoztatni a demokratikus elemeket. Október 28-án egy szélsőséges tüntetés hatására Szigethy Attila átmenetileg lemondatta pozíciójáról. November 3-a után tért vissza a politikai életbe, felvette a kapcsolatot a Hazánk című lap szerkesztőivel, és részt vett az újság szerkesztésében. Színházi és egyéb kulturális rendezvényeken próbálta meg ébren tartani '56 szellemét, sikerült kiharcolnia, hogy a színház első premierje a Bánk bán című tragédia legyen.

1957. május 3-án tartóztatták le. Első fokon '57. június 10-én nyilvános tárgyaláson szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával hatodmagával halálra ítélték. A Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumának különtanácsa '57. december 21-én felmentette ugyan a gyilkosság vádja alól, de jogerőre emelte az első fokon kiszabott halálos ítéletet. Kegyelmi kérvényét felterjesztették az Elnöki Tanácshoz. Major Tamás, Simon Zsuzsa személyesen keresték fel Kádárt a Parlamentben, aki megígérte: "Földes Gábor életét garantálom." Nem ez volt az első ígéret, amit megszegett. Bár az Elnöki Tanács ülésén Szabó Pál is, Rusznyák professzor is az élete mellett érvelt, az ülés közben egy cédulát adtak át az elnöklő Nonn Györgynek, aki ezután úgy irányította a szavazást, hogy a többség a kegyelmet elutasította.

Földes Gábort 1958. január 15-én 35 éves korában kivégezték; utolsó szavaival a független szocialista Magyarországot éltette. Gábor édesanyjának versével fejezem be: "Gáborom, Te nagy igazságkereső, Te szent, Te drága, Elköltöztél tőlünk egy másországba. A megalázottság, a rabság ott már nem éget, Sír utánad a világ, Sír utánad néped. Ott nincsen hazugság, Ott nincsen ármány, Felszálltál lelkem Az angyalok szárnyán, Gyermeked, szüleid Itt maradtak árván."

Köszönöm, elnök úr. (Taps.)