Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a 2018. december 12-én a Magyar Országgyűlés által elfogadott, a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény egy EU-normáknak mindenben megfelelő, nagy jelentőségű törvény, a magyarországi jogalkalmazás elősegítésének vonatkozásában pedig rendkívül előremutató.Ezért nem kell csodálkozni, hogy ellene szirénhangok is megjelentek, azt súgva az emberek fülébe, hogy a közigazgatási bíróságoknak a magyar jogrendszerbe történő visszaállítása rossz irány lenne. Riogatnak, mert nem ismerik fel a közigazgatási bíráskodás helyreállításának történelmi szükségességét. Riogatnak, mert a magyar történelmi hagyományokon nyugvó magyar közigazgatási bíráskodást elutasítják annak ellenére, hogy azt 1949. évben orosz szuronyok verték szét, behozva egyidejűleg a szovjet mintájú és tartalmú kommunista alkotmányt, megvalósítva a kommunista diktatúrát és az arra alapuló nemzetellenes és keresztényellenes törvényeket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Velencei Bizottság Magyarország Kormánya felkérésére megvizsgálta a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvényt és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény rendelkezéseit.

Az alkotmányos párbeszéd jegyében, a bírói függetlenség és a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos rendszerünkben betöltött kiemelkedő jelentőségére tekintettel indokolt olyan további garanciák, pontosítások megfogalmazása, amelyek még inkább elősegítik, hogy a 2020. január 1-jével felálló közigazgatási bírósági szervezet betölthesse XXI. századi rendeltetését. Ez a törvényjavaslat ezeket a további garanciákat és pontosításokat tartalmazza.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A jelen törvényjavaslat elfogadása esetén Magyarország megfelel a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritériumoknak minden szempontból. A Velencei Bizottság 2019. március 15-i ülésén üdvözölte azt, hogy Magyarország Kormánya komolyan vette a bizottság előzetes véleményét, és módosító javaslatokkal pontosítja azokat a kérdéseket, amelyeket a bizottság véleménytervezetében a testület már korábban felvetett. Ezek alapján úgy véljük, hogy azokat a félelmeket, aggályokat, amelyek a közigazgatási bíróság függetlenségével kapcsolatban felmerültek, a jelen törvényjavaslattal végérvényesen és teljeskörűen sikerült eloszlatnunk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kifejezett törvényalkotói álláspontunk az, hogy a közigazgatási bíróság, bíráskodás nem választható el a jogállamiságtól. Nem választható el, ugyanis maga a jogállamiság a közhatalom joghoz kötöttségeként is leírható, vagyis az állami szervek joghatást kiváltó cselekményeit ellenőrző, független intézmények létét is feltételezi. A legfontosabb ilyen intézmény pedig az elkülönült közigazgatási bíróság. A közigazgatási jogviták elbírálása olyan különleges szakismeretet és sajátos bírói attitűdöt igényel, amely képes megvédeni az állampolgárt a szükségszerűen erőfölényben lévő hatósággal szemben. Ez nyilvánvalóan, tisztelt hölgyeim és uraim, emeli Magyarországon a jogvédelem szintjét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács  mint a bírói önigazgatás központi testülete  működésének függetlensége szempontjából további garanciát ad a törvényjavaslat arra az esetre, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja az OKBT tagjával szemben merülne fel, mert akkor az OKBT döntene a jelen módosítás alapján a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről.

Hasonlóképpen az OKBT döntene a módosítás értelmében a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja a miniszter által kinevezett közigazgatási bírósági vezetővel szemben merülne fel.

Az OKBT független működésének további biztosítékaként a módosítás a korábbi állandó meghívotti minőség helyett az igazságügyért felelős miniszter meghívását opcionálissá teszi az OKBT üléseire. A javaslat lehetővé teszi a közigazgatási bíró számára, hogy a közigazgatási felsőbíróság elnökének egyes igazgatási intézkedéseivel szemben szolgálati bírósághoz forduljon.

A módosítás a közigazgatási felsőbíróság elnökének megválasztási feltételeire figyelemmel pontosítja a közigazgatási felsőbíróság másodelnöke, a közigazgatási törvényszék elnöke és másodelnöke kinevezési feltételeit, meghatározva azokat a kiemelt, fontos bírói kvalitásokat, amelyeket a miniszter a meghallgatás során figyelembe kell hogy vegyen.

A bírói vezetői kinevezések további objektivitásának fokozása érdekében pedig a módosítás meghatározza, hogy a pályaműben, valamint a pályázó személyes meghallgatása során a hosszú távú tervek és azok megvalósításának ütemezésén túl milyen bírósági vezetői kompetenciákat kell elsődlegesen értékelni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végül, de nem utolsósorban engedjék meg, hogy Varga-Damm Andrea jobbikos vezérszónok azon kérdésére adjak választ, hogy miért nem az Igazságügyi Minisztérium nyújtotta be a jelen törvényjavaslatot. Tisztelt Képviselő Asszony! Azért nem az Igazságügyi Minisztérium nyújtotta be a T/5241. számú törvényjavaslatot, mert az közjogi érvénytelenséggel járt volna. (Dr. Varga-Damm Andrea: Micsoda?!)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(10.30)