Felszólalás adatai

KIS PÉTER, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az állattenyésztési törvény módosítása T/18208. szám alatt került a tisztelt Ház elé. Az állattenyésztés törvényi szintű szabályozását az 1993. évi CXIV. törvény teremtette meg, mely új alapokra helyezve határozta meg az állattenyésztés szervezeti struktúráját. A törvény legutóbbi módosítására 2004 első felében került sor az európai uniós jogharmonizációs folyamat részeként.

Az állattenyésztési törvény jelenlegi felülvizsgálatát és módosítását az EU-s jogszabályok változása miatt kell végrehajtani. A jelenlegi, rövidnek mondható törvénymódosítás három fő csoportra osztható. Az egyik az államigazgatás eljárásainak új szabályozásáról szóló közigazgatási eljárási törvény előírásaihoz való igazodás. Ez részben a határidők, részben pedig a tevékenységek megosztását és megváltoztatását jelenti. A második csoportba tartoznak az európai uniós harmonizációs célú módosítások, melyek végül is egy közösségi intézkedés átvételét jelentik. A harmadik csoportba a pontosító jellegű módosítások tartoznak, amelyek egyrészről az előző évi módosításokból fakadnak, másrészről pedig a végrehajtási rendeletekben előírt kérdések törvénybe való átvezetése, valamint a civil szervezetek feladataival kapcsolatos előírások és bővítések tartoznak ide.

A 2005-ben elfogadott, 2005/24. EK tanácsi rendelet irányelve egységes szabályozást valósít meg a spermatároló központokra és azok engedélyezési eljárására vonatkozóan. Az új jogszabályok alkalmazását csak 2007 márciusától követeli meg az Unió. A módosítás az ebből adódó jogharmonizációs kötelezettségünknek tesz eleget, és beépíti a normaszövegbe a spermatároló központ fogalmát, illetve szabályozást tartalmaz azok engedélyezési eljárására vonatkozóan, tehát a módosítás csak tájékoztatási funkcióval bír.

Tisztelt Ház! A bizottsági ülésen a törvény módosításának szükségességét a hozzászóló képviselők nem vitatták. Ugyanakkor kiemelten került szóba az őshonos állatfajták genetikai védelmével kapcsolatos törvényrész. A vita során megfogalmazták, hogy az állattenyésztési törvénynek ez egy, a világon szinte egyedülálló passzusa, miszerint Magyarország állami feladattá tette az őshonos állatfajták védelmét 1993-ban.

(14.50)

Most a kiegészítés csak annyi változást hoz, hogy a tenyésztő szervezetek feladatát törvényi szintre emeli, és nem egy megbízásos technikával próbálja megoldani az állatok védelmét. A törvény elfogadását követi a rendeleti szabályozás, amely az őshonossá nyilvánítás szakmai és jogi feltételeiben kíván rendet teremteni.

Tisztelt Parlament! A mezőgazdasági bizottság 2005. november 17-i ülésén a törvényjavaslatot 13 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm a figyelmet.