Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HENDE CSABA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hét esztendővel ezelőtt a magyar törvényhozás úgy döntött, hogy a korábbi házszabály több mérvadó rendelkezését törvényi szintre emeli. Ennek következtében hatályos joganyagunkban az Országgyűlés és annak bizottságai eljárási rendjét az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. számú országgyűlési határozat, a határozati házszabály szabályozza. A mögöttünk hagyott években az Országgyűlés a törvényi erőre emelt házszabályi rendelkezéseket jelentősebb mértékben 2014-ben módosította, a határozati házszabályban megfogalmazott új eljárási rendre tekintettel. Az elmúlt öt esztendőben felmerült alkalmazási tapasztalatok alapján levonható az a következtetés, hogy a szabályozás alapvetően jól biztosítja az Országgyűlés hatékony és demokratikus működésének alkotmányos követelményét. Tisztelt Ház! A hatályos szabályozás felülvizsgálata természetesen időről időre szükségessé válik. Ily módon kerül tehát a Ház asztalára a jelen javaslat, mely a részletszabályok szakmai alapú pontosítását, az eljárások zárt és koherens rendszerének megerősítését tűzte ki céljául. Ezzel együtt persze kisebb mértékben tartalmaz érdemi módosításokat is a benyújtott javaslat.

Az előttünk fekvő javaslatnak az Országgyűlés fegyelmi jogi szabályainak újrarendezését érintő pontja minősül az egyik leginkább hangsúlyozásra méltónak. A közelmúlt eseményeire, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága e tárgykörben hozott elvi jelentőségű megállapításaira figyelemmel vált indokolttá a fegyelmi jogi szabályok rendszerének módosítása, melynek prioritást élvező célja az Országgyűlés jogállami kritériumként is megkövetelt hatékony és zavartalan működésének biztosítása, továbbá az Országgyűlés tekintélyének és méltóságának megőrzése. Szeretném nyomatékosítani, hogy minden demokratikusan működő államban, így hazánkban is az Országgyűlés a közügyek megvitatásának legmagasabb szintű nyilvános fóruma. Éppen ezért nélkülözhetetlen az Országgyűlés hatékony működésének garantálása és az egyéni képviselői jogok érvényesülése közötti egyensúly megteremtése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném idézni az Alkotmánybíróság idevonatkozó határozatát, amely így hangzik: „Általánosságban véve a törvényhozó hatalmi ág észszerű, a tényleges jogalkotási tevékenységben megnyilvánuló működésének biztosításához fűződő alkotmányos érdek igazolhatóvá teheti egy adott parlament arra irányuló törekvését, hogy a többségi többség elve ne szenvedjen indokolatlanul hátrányt a tanácskozás demokratizmusának elve javára.” Az ominózus 2018. december 12-i ülésnapon történtekkel kapcsolatban pedig kimondta az Alkotmánybíróság, hogy „Az a magatartás, amely az Országgyűlés döntéshozatali eljárásának jogszerűtlen eszközökkel történő ellehetetlenítésére irányul, végső fokon az állam alkotmányos működését veszi célba. Az ilyen magatartás alaptörvény-ellenes.”

A Velencei Bizottság jelentése szerint pedig a politikai ellenzék alapvető kötelessége, hogy funkcióját a nemzeti alkotmány, a polgári és büntető jogszabályok, valamint a parlament eljárásrendje szerint lássa el. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája szintén kimondta, hogy túlnyomó közérdek fűződik a parlament hatékony működéséhez a demokratikus társadalmakban, miközben az tiszteletben tartja a szabad vitához fűződő igényeket. Mindezek fényében tehát a parlamentnek jogában áll cselekedni, amikor tagjai a törvényhozás szokásos működésének rendjét megzavaró magatartást tanúsítanak.

A javaslat értelmében az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése az ülést vezető elnök, valamint az ülés vezetésében közreműködő jegyzők feladata. A javaslat kiterjeszti a fegyelmi jogi szabályok személyi hatályát az ülésen részt vevő minden személyre, rájuk nézve jogkövetkezmény viszont csak korlátozott mértékben válik alkalmazhatóvá. Amennyiben a fegyelmi jogba ütköző magatartást tanúsító képviselő figyelmen kívül hagyja a levezető elnök rendreutasításait, úgy maga a törvény kötelezi a képviselőt az ülésterem elhagyására. A javaslat az egyes magatartások körében az alkalmazható szankció mértékét és fokát differenciáltan kívánja szabályozni, mégpedig mindezt a jogsértés súlyához igazítva.

A javaslat az Európai Parlament, a brit alsóház vagy éppen a Bundestag, a német parlament példáját követve bevezetni szándékozik a kizárás és a kitiltás jogkövetkezményét. A kizárt képviselő az üléstermet a vele szóban közölt döntést követően haladéktalanul köteles elhagyni, és amennyiben ennek nem tesz eleget, vele szemben kitiltás is alkalmazhatóvá válik. A kitiltás jogkövetkezménye a hatályos szabályozás szerinti képviselői jogok felfüggesztését váltja fel. A javaslat rendelkezik a megbízott útján történő szavazás intézményéről is, melynek értelmében a kitiltás időtartama alatti nyílt szavazás során a kitiltott képviselő helyett és annak nevében az általa megbízott képviselőtársa eljárhat.

(11.00)

Titkos szavazások esetén a személyes joggyakorlás lehetősége továbbra is fennáll és biztosított lesz.

Az előttünk fekvő javaslat új, kétfokú jogorvoslati rendszert vezet be az említett ügyekben. Első fokon jogorvoslati fórumként a Mentelmi bizottság, másodfokon pedig maga az Országgyűlés jár el.

Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő javaslat a vele párhuzamosan benyújtásra került határozati házszabály módosításával együtt részletes házszabályi rendelkezéseket alkot a képviselői távollét szabályozására, továbbá a távolmaradás bejelentésének, igazolásának rendjét és a képviselői tiszteletdíj ezen esetekben való csökkentése végrehajtási szabályait immár a Házbizottság hatásköréből házszabályi szintre emeli.

Az országgyűlési törvény 28. § (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a képviselőnek joga és egyben kötelessége az Országgyűlés ülésein való részvétel. A törvényben, illetve a javaslat szövegében szereplő előírás szerint a továbbiakban is tiszteletdíj-csökkentésnek van helye azokkal a képviselőkkel szemben, akik előzetes bejelentés nélkül maradtak távol az Országgyűlés vagy valamely olyan állandó bizottság üléséről, amelyen utóbb határozatképtelenség miatt nem kerülhetett sor döntéshozatalra.

E rendelkezések célja a képviselői jelenlét garantálásán túl az Országgyűlés és bizottságai feladat- és hatáskörei gyakorlásának elsődleges feltételét jelentő határozatképesség biztosítása. Tekintettel arra, hogy a távolmaradás előzetes bejelentésének elmaradása jogkövetkezmény alkalmazását vonhatja maga után, így a javaslat a bejelentési kötelezettséget külön is nevesíti az országgyűlési törvény szövegében.

A most tárgyalandó törvényjavaslat az országgyűlési törvénynek a képviselők jogállására vonatkozó rendelkezéseit is módosítja, mégpedig a már meglévő jogintézmények megfelelő alkalmazhatósága érdekében. Ily módon pontosítja a képviselői eskütétel fogalmát, hangsúlyozva azt, hogy az eskütétel folyamata mind az eskü szövegének szóbeli előadását, mind pedig az esküokmány aláírását magában foglalja.

A jogbiztonság jogállami követelményét szem előtt tartva a javaslat egyértelműen rögzíti, hogy az adott képviselő mely jogait nem gyakorolhatja érvényes eskütétel híján.

Tisztelt Országgyűlés! A jelképek használatához nyomós közérdek fűződik. Éppen ezen okból elengedhetetlen a használatukra vonatkozó megfelelő szabályozási környezet kialakítása. A javaslatban szereplő módosítás világosan elhatárolja egymástól a jelképhasználat két módját, vagyis a szabad felhasználáson, illetve az előzetes hozzájáruláson alapuló felhasználás, jelképhasználat módjait. Természetesen egyik felhasználási mód sem sértheti az Országgyűlés méltóságát. A javaslat igyekszik elősegíteni a jogalkalmazói gyakorlat egységesítését, ezért pontosítja a jelkép fogalmát, melynek értelmében az Országház képe, annak stilizált képe vagy sziluettje is védelem alá esik. A javaslat meghatározza a jogosulatlan használat eseteit, továbbá a jogorvoslatok esetében rögzíti, hogy az Országgyűlés Hivatala mikor perelhet, illetve ő maga mikor perelhető.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a kormány ellenőrzésére szolgáló parlamenti eszközök körében a még teljesebb képviselői joggyakorlást biztosítva intézményesíti a nemzetiségi tárgyú interpellációt.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Végezetül megemlítendő, hogy a javaslat, ugyan csak kismértékben, de tartalmaz módosításokat az Országgyűlés hivatali szervezetére és az Országgyűlési Őrségre vonatkozó működési részletszabályokban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés hatékony, zavartalan és demokratikus működésének (Derültség az ellenzék soraiban.), valamint a Ház méltóságának megóvása végett kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)