Felszólalás adatai

Orbán Balázs kapcsán szólnunk kell a kései '48-asokról, azokról, akik a szabadság eszményét éltetve igyekeztek a magyar törvényhozásban a független, szuverén Magyarország megteremtéséért cselekedni. Köztük volt Orbán Balázs is, aki ugyan a forradalom kitörésekor nem tartózkodott Magyarországon, de 1849-ben szabadcsapatot szervezett Konstantinápolyban a magyar szabadságharc megsegítésére. A világosi fegyverletétel után francia forradalmárok körében élt, jó barátságba került Victor Hugóval, aki áradozva nyilatkozott a nyakas székely forradalmárról. 1859-es hazatérése után függetlenségi programmal országgyűlési képviselő, a budapesti parlament nemzeti radikálisainak táborát erősítette. A demokrácia, a liberalizmus, a humanizmus és a béke elveiért szállt síkra beszédeiben, egyazon szenvedéllyel védelmezve Székelyföld, szülőföldje érdekeit, vagy ha úgy adódott, a naszódi románság iskolaalapját.

Az abszolutizmus éveit, az enyhülés időszakát egyúttal arra használja fel, hogy bejárja Székelyföldet. Eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz, szorgalmasan jegyzetelt, fényképezett. Munkája eredményeként 1868-1873 között hat kötetben kiadta fő művét, "A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból" címen. 1872-től élete végig tagja volt az országháznak, emellett szejkefürdői otthonában történelmi tanulmányokat és politikai cikkeket egyaránt írt. A Monarchia időszaka, bár boldog békeidőként emlegetjük, igen heves bel-, illetve nemzetpolitikai csatározások közepette zajlott, és ez a kiegyezés után sem változott.

De hogy is került a legnagyobb székely Bihar vármegye nyugati végeire? 1881-ben a székelyföldi, pontosabban a székelykeresztúri választókerületben a szabadelvűek szereztek többséget, így Orbán Balázs, aki akkor már emblematikus figurája volt a törvényhozásnak és a teljes közéletnek, a pártja által elnyert, de elődje alispáni tisztségének megtartása okán megüresedett mandátum révén tudott ismét képviselővé válni. Mondhatnánk, hogy párthatározat eredménye volt csupán, viszont ehhez kellett a helyi közösség befogadókészsége is. Ezt meg is hálálta. Az 1884-87-es országgyűlési ciklusban ismét a '48-asok szerezték meg a képviselői mandátumot Orbán Balázs személyében, és ezt 1890-ben bekövetkezett haláláig meg is őrizte.

Élete kalandos, romantikus, mintha egy Jókai-hős lenne. De ez a regény nem íródott meg, habár Jókai székely tárgyú regényei alaptörténetét tőle hallotta először. Ugyanakkor küzdelmes életének voltak árnyoldalai is. Az, hogy székelyei buktatták meg egy választáskor, arra utal, hogy a kortársak nem mindig értették meg a "Csontbárót". A tudományos módszertan kiforrásának időszakában, a XIX. század végén ugyan még mindig sokan bírálták tudományos eredményeit, mégis kénytelenek voltak elismerni, ha nem is szóval, de tettel. Éppen 125 éve, 1888 márciusában választották az Akadémia levelező tagjává.

Orbán Balázs születésének évfordulóját februárban ünnepeltük, halálára pedig áprilisban emlékeztünk. Ebben az évben pedig március 25-én volt éppen 125 éve, hogy a Magyar Tudományos Akadémián elmondhatta székfoglalóját, amelyben a következőképpen fogalmazott szülőföldjéről: "...ha Háromszék természeti szépségében ritkítja párját, ha tájfüzérének nagyszerűsége által kiemelkedik: erkölcsi becsben még inkább túlszárnyalja honunk minden más vidékét..." Ha valaki ebben a szellemben tudósként be tudta mutatni, politikusként pedig képviselni szülőföldjét, ezt követően pedig egy onnan távol eső bihari közösséget is, méltán válik egy vidék nagy alakjából a nemzeti egység emblematikus személyiségévé is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban és a Jobbik frakciójában.)