Készült: 2024.09.23.12:07:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

71. ülésnap (2011.03.01.), 124. felszólalás
Felszólaló Bányai Gábor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:58


Felszólalások:  Előző  124  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Harangozó Gábor javaslatával, illetve hozzászólásával kapcsolatban pár dolgot szeretnék tisztázni. A törvénymódosítás célja mindösszesen az, hogy előzzük meg azt, ami Magyarországon eddig folyt, nevezetesen, hogy a nagy árvizek vagy belvizek miatt bármikor el tud bennünket önteni egy jelentősebb csapadékos időszak vagy egy árvíz. Az elmúlt évtizedekben nem volt erre kellő hangsúly fektetve. Mi elsősorban a vízkárelhárítással szeretnénk foglalkozni.

Kell-e ehhez a törvényhez társadalmi támogatottság? Persze, hogy kell. De ha megkérdeznénk valakit a Kossuth téren, vagy valamelyik Duna menti város polgárát, hogy mit támogat elsősorban a nagyvízi mederben, a gazdálkodást, a mindenfajta életmód fenntartását, vagy pedig azt, hogy az árvíz, illetve a jég elvezetésére szolgáljon ez a meder, s ettől kezdve minden másodlagos, akkor száz emberből kilencvennyolc azt mondaná, hogy inkább az árvíz elvezetésére használjuk ezt az amúgy jelentős területi egységet jelentő nagyvízi medret. Éppen ezért fontos kimondanunk, hogy nem szabad tovább várakozni - államtitkár úr azt mondta, hogy totojázni -, mert ha a 2000-es árvizek előtt néhány évvel a Vásárhelyi-terv megszületett volna, és azok a tározók, amelyek 2009-2010-ben megépültek, már akkor megépültek volna, akkor azok az árvizek nem okoztak volna akkora katasztrófát sem a Beregben, sem a Közép-Tisza vidékén, mint amiket okoztak.

Magyarország hosszú-hosszú éveket, évtizedeket elfecsérelt azért, mert nem tett meg hasonló lépéseket. Mi azt akarjuk elérni, hogy gyorsuljon fel az a folyamat, amely a Tiszán láthatóan hatásos volt a tiszaroffi és a kőteleki tározók megnyitásával a nyáron, mert megmentette a Tisza középső vidékén élő polgárokat és azok vagyonait. Jelenleg csak a Vásárhelyi-terv szabályozza azt, hogy miként lehet tározókat építeni, de a Vásárhelyi-terv területi lehatárolása csak a Tisza mentére érvényes. Ezt terjesztjük most ki.

Igaza van képviselő úrnak abban, hogy kártalanítási alapra szükség van. Az önök kormányának volt egy jó kezdeményezése, a kárenyhítési alap az agráriumban. Az jó volt. Én a magam részéről beléptem abba és fizettem is, de mivel nem volt jól előkészítve és menedzselve, nem igazán voltak fogékonyak iránta a termelők, és ennek megvan az eredménye, mert rengeteg embernek úszott el millió- vagy milliárdszámra - kinek mekkora mértékben - az akkori termése, és a későbbi termése is így fog járni, ha nem lesznek ilyen alapok.

Ha a törvény jogerőre emelkedik, akkor össze kell fognunk, hogy meggyőzzük mindazokat, akik a nagyvízi mederben dolgoznak, gazdálkodnak és azokat, akiknek ingatlanuk van ott, hogy fogjanak össze. Lehet, hogy ez több tízezer embert érint, mert nem kis területről van szó. El kell érni, hogy az ezen a területen élők, gazdálkodók próbálják meg összerakni, ha kell, a kormányzattal együtt, ha kell, más alapok segítségével azt a kárenyhítési alapot, amelynek akkor lesz fontos szerepe, amikor a kár bekövetkezik. Ekkor életbe lép a szolidaritás elve, és aki belépett, azt megsegítjük ebből az alapból. Ennek a létrehozása része lehetne ennek a törvénynek, de felesleges, mert ezt sokkal nagyobb területre kellene kihegyezni, nemcsak erre a törvénymódosításra, mert nem csak vízkár és belvízkár éri az ország lakóit, nem csak ilyen bajok szoktak ránk törni. A Wesselényi Alap jó lehetőség lenne, mert az már meg is van. Ennek a feltöltését részben állami forrásból lehetne fedezni - persze csak ha majd lesz rá pénz -, de akik érdekeltek abban, hogy ha baj éri őket, akkor ne vigye el az árvíz után senki - se a víz, se a hitelező - a házukat vagy a vagyonukat a fejük fölül, nekik kell összefogni, mert elsősorban nekik fontos az árvíz elvezetése, hogy megmenthessék a vagyonukat.

Varga képviselő úrnak a Jobbik részéről vannak jó javaslatai, de a törvény más formában rendezi az ő kéréseit. Ezért nem látjuk szükségesnek azt, hogy a nagyvízi mederrel kapcsolatban a Vidékfejlesztési Minisztériumon és annak szervein túl bárki olyan jogosítvánnyal rendelkezzen - mivel az elsődleges cél és feladat az árvizek elvezetése -, hogy nem létező szerveket létrehozva beleszólhasson egy tájgazdálkodási terv készítésébe. Ezt helyben, az ott élő gazdák összefogásával meg lehet oldani, illetve egy más típusú jogalkotási tematikával, például rendeletalkotással el lehet érni, hogy a kormány aktuális minisztériuma, államtitkársága előkészítve az anyagot létrehozza az ilyenfajta társaságok alapját képező jogszabályt. Ennek semmi akadálya, de ez nem lehet része ennek a törvénynek, mert sietnünk kell, nincs időnk vacakolni, hiszen a víz most is jön, és tényleg a víz az úr. Tegnap a késő éjszakai órákban is elmondtam, hogy Magyarország, illetve a Kárpát-medence nálunk lévő része úgy néz ki, mint száztíz évvel ezelőtt, mert veszi vissza a víz azokat a részeket, ahol az elmúlt húsz-harminc-ötven-hatvan esztendőben nem is láttak vizet az őseink.

(14.30)

Magyarul: mi azt kérjük a tisztelt Háztól, miután itt tényleg nincs idő vacakolni, nincs idő azon gondolkodni, most legyen-e társadalmi, legyen-e szakmai vita. A szakmai szervezetek, amelyekkel tárgyaltunk, a javaslatokat támogatták, támogatják az általam ismert mezőgazdasági és vízügyi szakemberek. Az más kérdés, hogy miért, miért ezt a törvényt, miért most, ez a kérdés este felvetődött. Azért, mert elértünk arra a pontra, hogy most van időnk erre a törvényjavaslatra.

A lényeg, hogy önöket még egyszer megerősítsem abban, hogy ez a törvény a vízkárelhárításról szól, ezt kell könnyebbé tenni, semmi más nincs mögötte, csak az, hogy ami baj ért eddig bennünket ár- és belvíz okán, ezt a későbbiekben, az elkövetkező 5-10 esztendőben ne kelljen újra elszenvednie az ország népének.

Csak egy példa: a nyáron Tiszakécskén védekeztünk a nagy árvíz ellen. Ha a tiszaroffi tározó nem lett volna készen, és sajnos csak két tározó készült el az elmúlt 8-9 esztendőben, ha az nincs, akkor Tiszakécske és az alsó szakaszok elúsznak. Tehát még egyszer mondom: lényegében a Vásárhelyi-terv elrendezte a Tisza felső, középső szakaszát, de az ország többi részén ma nincs lehetőség tározók építésére. Mi ezt szeretnénk megkönnyíteni, és segíteni azokat a honfitársainkat, akik a vizek mentén, akár folyók, akár árvizek mentén vannak, vagy éppen bármiféle belvizes területeken élhetnek, mentsük meg a vagyonukat és az életüket. Ezt a célt szolgálja ez a gyorsított javaslat.

Köszönöm szépen mindenkinek a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  124  Következő    Ülésnap adatai