Felszólalás adatai

GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, bár egy kicsit későbbre számítottam, mert azt hittem, hogy vannak még előttem.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A pénzügyminiszter úr a költségvetési expozéjában úgy fogalmazott, hogy nem megszorító, hanem takarékos költségvetés lesz a 2003. évi költségvetés. Úgy gondolom, hogy ez vonatkozik az önkormányzatokra is, annak ellenére, hogy a kormány az önkormányzatoknak tett ígéreteit is maradéktalanul betartja itt, a költségvetésben, vagyis a gépjármű súlyadójának száz százaléka helyben marad az azt beszedő önkormányzatnál, és a helyben maradó személyi jövedelemadó-részesedése pedig 5 százalékról 10 százalékra emelkedik. Így - nem állom meg, hogy ne tegyek egy kis kitérőt Kósa Lajos képviselőtársamra reagálva - egy év alatt többet ad a Medgyessy-kormány, mint az Orbán-kormány tette ezt az elmúlt négy évben. Sajnálom, hogy a képviselő úr már nincs a teremben. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Kiment.)

A 2003. év nagyon feszített gazdálkodást vár el a költségvetés minden érintettjétől, így az önkormányzatoktól is. Ugyanakkor remény van arra, hogy 2004-től ez a szféra is jobb lehetőségekkel rendelkezik majd, hiszen az európai uniós csatlakozás több forrást biztosít majd a települések fejlesztéséhez, az infrastrukturális beruházásaikhoz. Természetesen erre fel kell készülni. Készen kell hogy legyenek azok a tervek, amelyekkel pályázhatnak a települések a különböző európai uniós alapokhoz.

Budapesti illetőségű képviselőként ugyanakkor szólnom kell egy olyan problémáról, amelynek megoldása túlmutat a fővároson két szempontból is. A Budapesti Közlekedési Vállalat Rt., illetve a főváros tömegközlekedése ugyanis nemcsak a budapestiek problémája, hiszen az évi 1,4 milliárd utas jó része nem fővárosi illetőségű. Másrészt a BKV helyzetét csak a Fővárosi Önkormányzat saját erejéből nem képes megoldani.

Miért szükséges a fővárosi tömegközlekedés állami támogatása? A helyi közlekedés költségei sajnos - kivéve az ott dolgozók bérét - lényegében európai szinten vannak, míg a tarifák nem érik és nem érhetik el ezt a szintet. A tarifa ugyanis - a legtöbb országhoz hasonlóan - nem képes a tömegközlekedést teljes mértékben finanszírozni. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a magyar jövedelemszint alacsonyabb az európai országok átlagánál, Magyarországon ez fokozottan igaz, a lakosság a költségarányos tarifákat nem lenne képes megfizetni. A Budapesti Közlekedési Vállalat az államtól évek óta nem részesül semmilyen támogatásban. A Fővárosi Önkormányzat forráslehetőségei pedig nem teszik lehetővé, hogy egyedül felvállalja a BKV támogatását, bár a fejlesztési támogatásokat is számításba véve szinte erején felül nyújt támogatást a városi tömegközlekedés fenntartásához.

Az elmúlt években a Pénzügyminisztérium által engedélyezett tarifaemelések rendre elmaradtak az inflációtól és a BKV költségeinek növekedésétől. Ennek következtében tovább nőtt az olló a helyi közlekedés költségei és bevételei között. A növekvő veszteség ellehetetleníti a BKV működését, és a tömegközlekedés háttérbe szorulásához vezet. Ez pedig megengedhetetlen, hiszen a város már ma is fuldoklik a közlekedési dugókban, ugyanakkor azt az arányt, az úgynevezett modal splitet, ami ma 63 százalék, feltétlenül szükséges lenne megtartani a fővárosban.

A helyi tömegközlekedés preferálását a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági érdekek ennek alapján egyaránt indokolják. A közforgalmi közlekedés működtetése így az önkormányzat és az állam együttes feladata kell hogy legyen. A helyi tömegközlekedést igénybe veszik a fővároson kívül élő lakosok is, nagyon jelentős az agglomeráció kérdése ebben a tekintetben is. Az ezzel kapcsolatos terheket a főváros költségvetése nem tudja egymaga vállalni. Ez éves szinten több mint 6,7 milliárd forint jelent, amit kifejezetten az agglomerációs településekre közlekedő vonalak, járatok fenntartása jelent.

Az Unióba való csatlakozásunkkal összhangban meg kell alkotni az évek óta előkészítés alatt lévő személyszállítási törvényt, és ebben követni kell azt az elvet, hogy a nem fedezett, indokolt költségeket a szolgáltató felé meg kell téríteni. A támogatási formáknak összhangban kell lennie az uniós szabályokkal, illetve az önkormányzati finanszírozás elveivel - többlet önkormányzati feladathoz többletfinanszírozás -, a támogatás feltétele pedig a szolgáltatás paramétereinek betartása. Ennek figyelembevételével, és számításba véve a BKV eladósodott helyzetét is, célszerű az adósság állam által történő átvállalása.

Ennek érdekében mi, MSZP-s budapesti parlamenti képviselők kezdeményeztük - és beadtunk egy módosító indítványt - a mintegy 34 milliárd forint értékű, egyrészt a Környezetvédelmi Alap célelőirányzata, másrészt pedig a központi költségvetés felé fennálló támogatás és hitel Országgyűlés általi elengedését. Kérem a kormányt, és kérem kedves képviselőtársaimat, hogy ezt a módosító indítványunkat támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)