Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Stop Soros I.-et követte a Stop Soros II., azt is mondhatnám, hogy „van másik”, vagy Stop Soros újratöltve. Valójában nincs másról szó, mint egy Btk.-módosításról. Azt is mondhatnám, hogy sok hűhó viszonylag kevés céllal. Természetesen a Stop Soros II. az I.-hez képest jobb, látszik, hogy a Belügyminisztérium próbálkozott némi jó szándékkal, azonban ez sok sikerre nem vezetett.De nézzük, hogy mit vontak vissza, hiszen néhány mondatot megér, hogy februárban benyújtottak egy olyan javaslatot, amelyik köszönőviszonyban sincsen a Stop Soros II.-vel. Egyébként nagyon helyes, hogy visszavonták. De miről is szólt az első javaslat a kampányban, ami, ugye, a Fidesz kommunikációjának központját jelentette: a menekültet támogató szervezetek engedélyhez kötése, aztán illetékkötelezettség, végül idegenrendészeti távolságtartás, némi 50-es évekbeli hangulattal. Ezek voltak a Fidesz kampányának hangsúlyos elemei.

Ehhez képest 2018. május 29-én szépen csendben, egyébként nagyon helyesen, visszavonták ezt a javaslatot. Keveset beszélünk arról, hogy önök nyilvánvalóan megtévesztették a választóikat, hiszen akkor és ott azt ígérték, hogy azt a Stop Soros I.-et fogják átvinni. Ehhez képest beszélünk most egy teljesen más történetről. (Balla György: Ez szigorúbb.) Ez nem szigorúbb, képviselő úr, ebben némi pici szakmaiság látszata azért van. Azt is kérdezhetnénk, hogy miért vonták vissza, de ez nem számít, mert egyébként helyes, hogy visszavonták.

A támogathatóság kérdése. Nyilvánvalóan ebben a formában ez nem más, mint egy Btk.-módosítás, hiszen a rendőrségi törvény jelenleg is feladatául adja a rendőrségnek a közrendvédelmet és a határ biztosítását. Tehát abban semmi új nincs. A menekültügyi eljárásban pedig, azt kell mondjam, hogy a jelenlegi európai uniós és magyar szabályozás szerint is a biztonságos harmadik országból érkezők számára meg lehet tagadni az ilyen típusú menekültügyi eljárást, amennyiben ez így van. Tehát itt sincsen újdonság.

Újdonság egy helyütt van, pontosabban két Btk.-módosításban. Az egyik elem az, amelynek a célja támogatható. Azt kell mondjam, a jogellenes bevándorlás elősegítése, amely egy társadalomra veszélyes cselekményről beszél, az embercsempészet enyhébb megítéléséről, büntetőjogi nyelven azt is mondhatnánk, hogy privilegizált esete az embercsempészetnek. Ennek a célja támogatható, azonban az eszköze nem sikerült, hiszen két olyan, jogdogmatikailag pontatlan fogalmat vezet be, az egyik a szervezőtevékenység, a másik a hálózat működtetése, amelyek a magyar büntetőjogban idegen módon, nagyon elnagyoltan vannak meghatározva. De mondhatnánk a Visinszkij-féle határozatlan jogfogalom elemét, amelyik a bírói jogalkalmazásra próbálja terhelni ennek a felelősségét. Ez nem helyes.

Az pedig, hogy különösen meghatároz törvényi tényállásokat, akkor tisztelettel kérdezem, hogy a nem különösen szervezőtevékenység mit jelent. Mert ha tudjuk, hogy mi számít különösen annak, akkor nyilván a nem különösen is számít. Ezért azt mondom, hogy sokkal szabatosabban kell majd meghatározni az embercsempészet enyhébb megítélése alá eső jogellenes bevándorlás elősegítését, mert ebben a formában ez túl tág, és a bíróságok számára alkalmazhatatlanná fog válni.

A határbiztosítási távoltartás elfogadhatatlan, a jogállamisággal összeegyeztethetetlen, még a célja sem igazából érthető. Ez a 8 kilométeres schengeni sáv esetében, aki ellen büntetőeljárás meghatározott esetben folyamatban van, az ártatlanság vélelmébe ütközik elsőként, aztán az arányosságba, hiszen aránytalan egy enyhébb fokú bűncselekmény esetén valakinek a mozgási, helyváltoztatási szabadságát elvenni. Ez aránytalan jogsérelem, alapvető jogokat korlátoz, ezért ez elfogadhatatlan. Itt is azt mondanám, hogy a vasfüggöny korszakát idézi ez a határbiztosítási távoltartás.

Visszatérve, amennyiben a büntető törvénykönyvben szabatosabban sikerülne a szervezőtevékenységet és a hálózat működtetését megfogalmazni, akkor el lehetne gondolkodni, hogy azon a társadalomra veszélyes tevékenységen, ami az embercsempészetnek egy előkészületi magatartását jelenti, és összefüggésben van nyilván azzal, hogy a hatóságok számára könnyebb bizonyítani ezt a bűncselekményt, mint az embercsempészetet, ami célzatos bűncselekmény és vagyoni haszonszerzéshez van kötve, ebben az esetben ezen a törvényi tényálláson érdemes lenne elgondolkodni. De akkor viszont szó nincs Stop Soros csomagról, akkor egyszerűen arról beszélünk, hogy egy társadalomra veszélyes, jogellenes cselekedetet enyhébb fokban büntetni rendelné a büntető törvénykönyv. Ez helyes lehetne, de sajnos itt még nem tartunk, itt még általános politikai kommunikációs célok pufogtatásával találkozunk.

Ismétlem, a menekültügyi eljárással kapcsolatosan nyilvánvaló az a célzat, hogy a Szerbia felől érkezők esetében ne kelljen lefolytatni az eljárást. Ehhez nincs szükség jogszabály-módosításra, hiszen a jelenlegi uniós és magyar jogszabályok ezt lehetővé teszik.

Tehát ez kommunikációs célokat szolgál. Ugyanez igaz a rendőrségi törvény módosítására, hiszen nehéz elgondolni, hogy a közrendet és az államhatár védelmét ne szolgálnák a rendőrségi törvény jelenlegi paragrafusai. Nincs új a nap alatt. Véleményünk szerint nincs szükség ennek módosítására. A hatályos törvények alapján bőven a rendőrség feladatai közé tartozik a határ biztosítása és a közrend védelme, ezért amennyiben a jogellenes bevándorlás megakadályozása bekerül a büntető törvénykönyvbe, ennek a biztosítása a rendőrségnek most is feladata. Nincs szükség ilyen típusú változtatására.

Tehát ezt kérem, azt javasoljuk, hogy ennek a törvényi tényállásnak a pontosítása az a minimum, hogy ez a paragrafus támogatható legyen, az összes többi politikai kommunikációs célokat szolgál, nincs rájuk szükség. Vagy azért nincs rájuk szükség, mert az 50-es éveket idézik, vagy azért nincs rájuk szükség, mert a jelenlegi rendőrségi törvény és a menekültügyi eljárásról szóló különböző törvények jelenleg is ugyanezt a célt szolgálják.

Zárásképpen, tisztelettel. A Magyar Szocialista Párt nem támogatja, csak azért mondom el, hogy ne kelljen majd erre reagálni, nem támogatja a kerítés lebontását jelen biztonsági körülmények között, és semmilyen módon nem támogat kötelező betelepítési kvótát. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, mert ezek a nemzeti szuverenitás részei. Viszont elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Fidesz-KDNP a kampányban megtévesztette a magyar embereket a Stop Soros I. csomaggal. Elfogadhatatlannak tartjuk azokat a vádaskodásokat, amelyek a baloldalt, köztük a Magyar Szocialista Pártot érintik a nemzeti szuverenitással vagy akár a határvédelemmel kapcsolatosan. És elfogadhatatlannak tartjuk, hogy állandóan kommunikációs és pártpropaganda-kérdéseket csinálnak olyan ügyekből, amelyek alapvetően biztonsági kérdéseket érintenek. Ebben egyébként a kormánynak nem szakpolitikusai élen járnak ebben a tekintetben. Kérném szépen nagy tisztelettel a Belügyminisztériumot, hogy segítsen abban, hogy visszatérjünk a szakmaisághoz. Pontosítsák azt a törvényi tényállást, a többit pedig vegyék ki, hiszen szükségtelen, elfogadhatatlan. Arra kérem tisztelettel, hogy ne a Fidesz kommunikációs gépezete mondja meg a szakmának, hogy mi történjen, hanem fordítva, a szakmaiság előzze meg a pártpolitikai célokat.

Ha dönteni kell, változatlan formában nem lehet támogatni, a rendőrségi törvény és a menekültügyi eljárás módosítására nincs szükség. A két Btk.-paragrafus közül az egyik pontosítása esetén juthatunk el oda, hogy akár támogatható legyen. Minden másra nincs szükség, minden más a Fidesz pártpolitikai céljait szolgálja. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)