Felszólalás adatai

DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elnök úr megjegyzését köszönöm. Valóban azért kértem szót, mert az elmúlt két napban több olyan megjegyzés, hozzászólás volt az agrárium tekintetében, amely nem a valós képet vetítette elénk 2004 vonatkozásában. Szeretném röviden összefoglalni a 2004-es lehetőségeinket annak érdekében, hogy mindenki számba tudja venni a lehetőségeket és a nehézségeket is. Hiszen a köztársaság kormánya a jövő évre az építkezés évét hirdette meg; szeretnénk, ha egy munkás év lenne, amely megalapozza a jövőt, és több olyan program indulhasson el, amely valóban a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottságot is jelentős mértékben javítani fogja.

Ebben a megközelítésben az agráriumra talán jobban illene az a jelző, hogy az átépítés éve következik 2004-ben, hiszen az európai uniós csatlakozás egyetlen ágazatot sem érint olyan mélységben Magyarországon, a magyar nemzetgazdaságon belül, mint az agráriumot. Ez azért van, mert az Európai Unió az agrárium szabályozását közösen végzi el, közös agrárpolitika keretében, így tehát nekünk ezt az új feltételrendszert át kell vennünk. 2004-ben nincs szabad választásunk a tekintetben, hogy miképpen osztjuk be a pénzeinket, az Európai Unió is jelentős mértékben hozzájárul az agrárkiadásokhoz, az agrártámogatásokhoz, de természetesen ez azt is jelenti, hogy nekünk ezeket a közös játékszabályokat be kell tartani.

Ennek a következménye az, hogy nagyon jelentős mértékben át fog rendeződni a mezőgazdasági termelés feltételrendszere. Ezzel a gazdálkodóknak szembe kell nézniük, erre felhívtuk a figyelmüket már több előadás-sorozat keretében, több kiadványt készítettünk. Természetesen nehéz kiszámítani, hogy az új feltételrendszer mellett milyen hatások fogják a piacon érni a mezőgazdasági termelőket. Hiszen gondoljanak bele, képviselőtársaim, hogy az elmúlt száz esztendőben nem volt olyan változás, hogy a magyar áruk előtt megnyíljanak a piacok Európában, és 25 ország vonatkozásában, a mintegy 450 millió fogyasztót számláló piacon a magyar élelmiszertermékek akadálytalanul mozoghatnak, és természetesen azzal is szembe kell nézni, hogy a más országokban előállított termékek is szabadon mozoghatnak.

Egészen biztos, hogy ez egy értékrendi változást fog hozni az egyes ágazatokban előállított termékek tekintetében, és bizonyos értelemben az árrendszerben is. Úgy gondolom, hogy ennek a hatásai nagyon nehezen kiszámíthatók időben és mértékben egyaránt, ezért nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy az ellehetetlenülő ágazatokon segíteni tudjunk, hiszen nyilvánvaló, akinek jövedelemtöbbletei lesznek, az ezt nem fogja felajánlani, az ő fejlődési lehetősége javulni fog.

A változások másik területe a támogatási rendszer gyökeres megváltozása. A költségvetés ilyen módon szerkezetében is szükségszerűen átalakul. A jövő évben már az agrárium- és a vidékfejlesztésre fordítható pénzek több mint 40 százalékát az európai uniós alapokból kell megszereznünk. Ez azt jelenti, hogy a költségvetésünkön belül 137 milliárd forint európai uniós pénz lesz, és 156 milliárd forint nemzeti költségvetésből lesz finanszírozva. Ha ezt összeadják a képviselőtársaim, ez 293 milliárd forintos lehetőséget jelent az intézményi finanszírozásokon kívül. Ezt össze kell hogy hasonlítsuk természetesen az elmúlt időszakban felhasznált összegekkel. A 2000. évhez képest ez kétszeres forrásszerzési lehetőséget jelent, a 2002-es költségvetéshez, illetve a 2003-as költségvetéshez képest is egy jelentős növekmény. Az utóbbihoz képest ez 24 százalékos növekedés.

Természetesen a képviselőtársaim föltehetik a kérdést, mint ahogy az elmúlt napokban meg is fogalmazódott, hogy meg tudjuk-e szerezni ezeket a forrásokat. Itt kettőn áll a vásár, egyrészt a kormányzaton. Az intézményrendszer kiépítése, azon informatikai rendszerek működtetése elengedhetetlen, amelyek mentén az Európai Unió lehetővé teszi a forráshoz való hozzájutást. A másik természetesen a termelők hozzáállása, hiszen az Európai Unióból származó pénzek körülbelül 70 százalékát úgynevezett közvetlen kifizetések útján, tehát normatív módon lehet megszerezni. Ehhez természetesen regisztrált termelőnek kell lenni, ehhez megfelelő időben megfelelő bizonylatokat kell benyújtani mint támogatási kérelmeket. Ez alapján lehet a forráshoz hozzájutni. A másik részét, a 30 százalékát pedig pályázati úton lehet megszerezni, mégpedig többféle alapból lehet a pályázatok alapján hozzájutni a forrásokhoz.

Tehát nyilvánvalóan ennek a forrásszerzésnek van kockázata. Úgy gondolom, az agrárium az a terület, ahol az elmúlt években azért a pályáztatás és a forrásszerzés nagyon jelentős mértékben már megkövetelte ezt a készséget, ami a pályázatírás, a projektkészítés vonatkozásában a későbbiekben még magasabb szinten kell hogy megvalósuljon.

(9.40)

Példaként tudom idézni, hogy a nagyon sokat emlegetett SAPARD-programra, amelyre 2002 szeptemberében írtunk ki pályázatot, jelen ideig több mint 1600 pályázatot adtak be a mezőgazdasági termelők, a vidékfejlesztésben érdekeltek, az élelmiszer-feldolgozást végzők. Ez nagyon jelentős szám, képviselőtársaim. Ha megnézem azt az igényelt támogatási összeget, amit a pályázatok révén a termelők igényeltek, akkor önöknek azt tudom mondani, hogy ez meghaladja a 40 milliárd forintot - tehát ez egy év alatt történt, hisz szeptember az a múlt hónapban múlt el -, egy év alatt 1600 pályázat révén több mint 40 milliárd forint támogatást igényeltek a termelők. Ezen pályázatok elbírálása még folyamatban van, eddig mintegy 500 pályázat révén 13 milliárd forintról készítettek okiratot, született meg döntés a támogatásról - én úgy gondolom, hogy ez is jelentős előrelépés.

Nyilván itt képviselőtársaim különböző korábbi kifizetési adatokat idéztek az előbb. Olyan a támogatásnak a természete, hogy miután elbírálták a pályázatot, meg kell kezdeni a beruházást, és mivel az Európai Unió utófinanszírozásos rendszert működtet a SAPARD-program keretében is, csak megvalósult beruházás vagy szakaszolt beruházási részek ellenőrzése után történhet meg a kifizetés, tehát ez okozza azt, hogy a kifizetésekben van egy fáziskésés. De minden képviselőtársamat kérek, hogy a termelőket közösen világosítsuk fel arról, hogy ilyen mértékű fajlagos támogatást a későbbiekben sem tudunk adni, mint arra a több mint 30 milliárd forintra, ami még ilyen tekintetben a kasszában van.

A másik kérdés, amiről szólnom kell, ez a forráshoz jutás lehetősége. Azt sem tagadom természetesen, hogy a következő évi költségvetésünk nagyon feszes költségvetés, épp az átépítés okán. A korábbi támogatási szisztémából megmaradt terheket a jövő évben fel kell számolnunk jelentős részben, ezek az úgynevezett determinációk, amelyeket megítélt korábbi pályázatok alapján, többéves programok alapján akár a környezetkímélő gazdálkodásra, akár az adósságrendezésre - vagy bármely más példát tudnék hozni - ki kell fizetni, de ez a pénz, amely meg fogja haladni a 70 milliárd forintot, a jövő évben a gazdálkodók zsebében lesz a korábbi támogatási ígérvények betartása okán. Ez azért jelentős mértékben terheli a jövő évi költségvetést.

Mikor fizethetjük ki ezeket az összegeket? - hisz az elmúlt napokban e vonatkozást is többen érintették képviselőtársaim közül. Nem szabad a lehetőségünk, tehát a közvetlen támogatások 25 százaléka, ami az Európai Unióból jön, és az ahhoz kapcsolódó nemzeti kiegészítés összekapcsolódik egymással. Tehát amit fölvetettek, hogy akkor a nemzeti kiegészítést még a csatlakozás előttig, május 1-je előtt adjuk oda, ez nem valósítható meg, hisz az európai uniós rendeletek ezt nem teszik lehetővé, Magyarországnak be kell tartani ezeket a szabályokat. Ilyen értelemben a nemzeti társfinanszírozás - mint ahogy a nevében is benne van - az európai uniós közvetlen támogatáshoz fog kapcsolódni.

Ha számba vesszük azt, hogy az idei évben meg tudjuk valósítani az összes mezőgazdasági termelő regisztrációját, aki a jövő évben támogatást akar kapni, akkor figyelembe kell vennünk azt is, hogy a külön, egyes támogatási jogcímekre sokkal kevesebb lesz, mint az idén, és szeretném hangsúlyozni, hogy a támogatási rendszer átalakulásában nagyon markáns jegy lesz, hogy a termelőkhöz fog jutni a támogatások döntő többsége, és területhasználat alapján, tehát viszonylag egyszerűen leigényelhető, és egyszerűen leellenőrizhető, így egy nagyon pontos rendszert kell kialakítani. Ezen támogatási kérelmek beadására május 15-éig kell hogy sor kerüljön, ezt követően Magyarországnak ezt részben le kell ellenőrizni, részben összesíteni kell, és miután július 15-éig ezt Brüsszelbe megküldi, az ottani első ellenőrzési fázist követően kapunk zöld lámpát a tekintetben, hogy kiadhatjuk a támogatási okiratokat.

De azt is tudni kell, hogy az Európai Unió a közvetlen támogatások tekintetében is utófinanszírozású rendszert működtet. Ez azt jelenti, hogy december 1-jétől engedi meg a források normál kifizetését a nemzeti kasszából, majd a nemzeti kasszából kifizetett pénzt téríti meg az európai uniós büdzséből. Ez a kincstári egységes számlán fog szerepelni, ezért nincs benne a költségvetésünkben sem a 25 százalékos közvetlen támogatás 76 milliárdja, sem azok a források, amelyek piactámogatás okán mintegy 18 milliárd forint nagyságrendben fognak Magyarországra érkezni. Természetesen a piaci támogatások az esemény megtörténte után kerülnek kifizetésre.

Ilyen értelemben nekünk egy előfinanszírozási rendszert kell működtetnünk annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdasági termelők ezekhez a támogatásokhoz még 2004-ben nagyrészt hozzá tudjanak jutni. Az Európai Unió a mi közvetlen támogatásunkat is a 2005-ös költségvetésben szerepelteti, így a magyar költségvetésben is a 2005-ösben lesz benne a 30 százalék, de nyilvánvalóan olyan pénzügyi megoldást fogunk alkalmazni, amely az Európai Unió által engedett mértékig előfinanszírozza ezen támogatások kifizetését, tehát ez a forrás a termelőkhöz már szeptembertől el fog jutni.

Nyilvánvalóan nagyon fontos az agrárköltségvetésen belül az, hogy a nemzeti fejlesztéshez kapcsolódó agrár- és vidékfejlesztési operatív programban szereplő jogcímeket is megismerjük, és fel tudjuk ezeket a forrásokat használni. Nekünk az a nehézségünk, hogy mivel megkésett a SAPARD-források felhasználása, a hasonló jogcímű strukturális forrásokat csak akkor tudjuk megkezdeni felhasználni, ha az előfinanszírozásnál vagy lemondunk a további forrásokról, vagy teljes mértékben lekötöttük, tehát felhasználtuk ezeket a forrásokat. Ezért nagyon lényeges, hogy az első félévben a SAPARD-forrásokat fel tudjuk használni, azt követően lesz hozzáférési lehetőségünk az agrár- és vidékfejlesztési operatív programban foglalt tételek megpályázásához.

De szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy nyilvánvalóan öt operatív programja van ennek a nemzeti fejlesztési tervnek, akár a regionális programból, akár a versenyképességi programból ugyanúgy pályázhatnak agrárvállalkozók is. Ez nem olyan lesz, mint a Széchenyi-terv, amiből ki voltak zárva az agrárvállalkozók. (Glattfelder Béla: Nem igaz!) Hát igen, ezt majd még külön megbeszélhetjük Glattfelder úrral, de e felszólalás keretében erről most nem kívánok részletesebben szólni. (Glattfelder Béla: Akkor sem igaz! - Gőgös Zoltán: Sorold fel, ki kapta!)

Nyilvánvaló, hogy a jövő évi költségvetésben nagyon lényeges az is, amit a termelőknek nem kell befizetni a költségvetésbe, így befejezésül engedjék meg, képviselőtársaim, hogy az adórendszer változásáról is szóljak néhány szót a mezőgazdaság aspektusából.

Azok a megállapítások, miszerint a kistermelő őstermelők adózása a következő évben meg fog változni, teljesen tévesek. Ilyen értelemben történik változás, de a kedvezmények növekednek, és nem a kedvezmények megszűnnek, képviselőtársaim, a következő évben. Gondolom, az ellenzéki képviselőket nem kell emlékeztetnem arra, hogy az őstermelők, kistermelő őstermelők adóbevallási határa négy éven át nem változott, tehát 250 ezer forint volt, a Medgyessy-kormány a tavalyi költségvetés során 400 ezer forintra emelte, ez jövőre 600 ezer forintra fog emelkedni. Ez azt jelenti, hogy mi nem akarjuk sem papírmunkára kényszeríteni, sem adófizetésre kötelezni azokat a kistermelőket, akik egyébként a saját szükségletükön felül még hajlandók piacra vinni a feleslegeiket, és ilyen volumenben termelnek. Tehát még adóbevallást sem kell nekik adni.

A tavalyi évben egységesítettük a kedvezményrendszert, befejeztük a kirakatpolitikát, nemcsak 17 ezer családi gazdálkodónak adtunk 6 millió forintos kedvezményes adózási lehetőséget, hanem az összes őstermelőnek, ebből pedig Magyarországon több mint egymillió van. Tehát teljesen tévesek azok a megállapítások, melyek szerint itt akár a családi gazdálkodók, akár pedig a kistermelők bármilyen formában el lennének nyomva.

Az is teljesen hamis, aki azt mondta az elmúlt napon, hogy a családi gazdálkodók támogatását megvonták. Hölgyeim és Uraim! Egy olyan támogatási rendszer működik, amely nem különbözteti meg a termelőket aszerint, hogy ki milyen gazdálkodási formát választott, ki melyik megyében lakik, mindenki ugyanolyan mértékű támogatáshoz és adókedvezményhez tud hozzájutni - természetesen a végzett tevékenység alapján vannak megkülönböztetve ilyen értelemben a támogatások. Én úgy gondolom, hogy a következő esztendőben az egyéni termelőknek, a családi gazdálkodóknak - már aki regisztráltatja magát - jó esélye lesz, hogy hozzáférjen a költségvetés lehetőségeihez.

(9.50)

Mivel érzékeli a kormány a finanszírozásban ezt a fáziseltolódást, ami az európai uniós csatlakozás következtében megvalósul, ezért januártól olyan európai uniós csatlakozási hitelcsomagot, hitellehetőséget fogunk a termelőknek biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy a tavaszi munkáikat is zökkenőmentesen el tudják végezni. Ez egy kedvezményes hitel lesz, 5-10 éves futamidővel, 70 százalékos kamattámogatással tervezzük, és az önök kérésének megfelelően a kisebb gazdálkodóknak a garanciavállalás mértékét is növelni szeretnénk, éppen azért, hogy ezt a forrást fel tudjuk használni.

Összességében tehát elmondhatom azt, hogy a jövő évben adottak a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges feltételek, egy nagyon takarékos és feszes költségvetéssel sikeresen megvalósíthatjuk azt a programot, amelyet a Medgyessy-kormány a ciklus elején meghirdetett.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)