Felszólalás adatai

DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A költségvetés beterjesztése óta folyik a vita a kormánypártok és az ellenzék között arról, hogy miként minősíthető a 2004. évi költségvetés tervezete. Mi, kormánypártiak állítjuk, hogy ez az építés, míg az ellenzék állítja, hogy ez a leépítés költségvetése.

Önkormányzati vezetőként állítom, hogy ez a költségvetés az önkormányzatok szempontjából a fejlesztés költségvetése, hisz a fejlesztésekre fordítható központi források az előző évihez képest jelentős mértékben növekednek. A címzett és céltámogatások többlete 8 milliárd forint lesz; 9,5 milliárd forint jut a közigazgatás korszerűsítésére, elsősorban kistérségekre; 10 milliárdos alap áll rendelkezésre az uniós források elnyeréséhez, míg az ágazati források közül a közúti közlekedés fejlesztésének növekménye szembetűnő. Nem hiszem, hogy van olyan önkormányzat, amely a költségvetésnek ezt a törekvését ne ismerné el. Ugyanakkor az önkormányzatok legnagyobb gondját minden évben a működési költségek alakulása jelenti.

(14.40)

Az önkormányzatok biztonságos működéséért lobbizott minden önkormányzati érdekszövetség a mostani költségvetés összeállításánál is. Pozitívumként kell értékelnünk, hogy a kormány 25 milliárd forintos működési többlettámogatás beépítését jelentette be, amelyből mintegy 10 milliárd forint a normatívák emelését jelenti, amely megalapozhatja azt, hogy az önkormányzatok képesek lesznek ellátni a rájuk háruló feladataikat. Ez - a költségvetés más lehetőségeit is figyelembe véve - azt eredményezheti, hogy a rendelkezésre álló források és az önkormányzatok feladatai közötti feszültség nem fog nőni 2004-ben, ugyanakkor az is természetes, hogy az önkormányzati szféra többéves lemaradását ez a költségvetés sem tudja orvosolni.

Tisztelt Ház! A továbbiakban a megyei önkormányzatok költségvetési helyzetével kívánok foglalkozni. Ha megvizsgáljuk a megyék bevételi lehetőségeit, látjuk, hogy az egyetlen jelentős saját forrást az illetékbevételek jelentik. Ezek várhatóan inflációarányosan növekednek majd a jövő évben. Így a megyék működési költségeinek mozgásterét alapvetően a normatív állami hozzájárulások határozzák meg. Mi elsősorban olyan intézményeket tartunk fenn, amelyek a társadalom perifériájára szorult, hátrányos helyzetű emberek vagy a fogyatékkal élők ellátását biztosítják.

A megyei önkormányzatok 184 szociális intézményben több mint 30 ezer rászorulót látnak el, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben 25 ezer gyermeket gondoznak. Az általunk fenntartott intézmények száma 1990 óta folyamatosan emelkedik, jelenleg ezek száma 706. Ezért nem lehet közömbös, hogyan alakulnak azok a speciális normatívák, amelyek az intézményfenntartás elsődleges forrásai a megyéknél.

Gondot okoz számunkra az ágazati jogszabályokban előírt feltételek megvalósítása. Az elmúlt években született jogszabályok olyan feltételek biztosítását írják elő, amelyek egy részének megvalósítására nincs pénz. Van olyan becslés, amely szerint ezek teljesítése 120 milliárd forintba kerülne. Ha ez a pénz nem biztosítható, akkor indokolt lenne az ilyen jellegű jogszabályi kötöttségek felülvizsgálata, és ott, ahol lehetséges, a végrehajtás időbeli elhalasztása, hogy ne kerüljünk mulasztásos törvénysértésbe például a létszámelőírások teljesítése vagy a minimumfeltételek biztosítása terén.

Szeretnék néhány szót szólni az úgynevezett önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatási rendszerének működéséről. Enélkül az önkormányzatok jelentős része nem tudna működni, ugyanakkor a hozzájutás feltételei évről évre szigorodnak. Indokolt lenne az önhiki igénybenyújtási és pályázatelbírálási rendszerét úgy átalakítani, hogy az jobban igazodjon az önkormányzatok tényleges pénzügyi helyzetéhez, hiszen az elmúlt évben csupán három megye tudta igénybe venni az önhikit, holott mindegyik forráshiányos volt.

Végezetül még egy problémáról: a dologi kiadásokra évek óta nincs pénz. Ez a tény már önmagában lerontja az egyébként jó szakembergárdával dolgozó intézményeink teljesítményét, működési biztonságát. A következő évben a közüzemi díjak emelésével is számolnunk kell. A biztonságos működéshez szükségünk lenne arra, hogy az állam árkompenzációs rendszer bevezetésével ellentételezze ezt. Reményt ad a kompenzáció megvalósulására az a tény, hogy a 2003. évi gázáremelés ellentételezését a zárszámadási törvény megoldja. Bízom abban egyrészt, hogy a költségvetési törvényhez benyújtandó módosító indítványok ezt az önkormányzatok számára fontos problémát megoldják, másrészt fontos az is, hogy az önkormányzatok működéséhez a költségvetés további támogatást nyújtson, alapvetően a normatívák növelésével.

Tisztelt Ház! A mindenkori költségvetés lehetőségei és az általunk elérendőnek tartott célok között mindig is feszültek ellentmondások; nincs ez másként most sem. Az önkormányzatok 13 éves működése felszínre hozott olyan problémákat, amelyek csak egy átfogó reformmal kezelhetők. Addig marad a vita, hogy az éppen aktuális költségvetés az önkormányzatok melyik problémáját hagyja megoldatlanul. Ez a mostani költségvetés kétségtelenül hosszú távú fejlesztések előtt nyitja meg a lehetőségeket. Bízom abban, hogy a megnövelt működési források összességében biztosítani fogják az önkormányzatok feladatainak teljesítését, amelyhez kétségtelenül egy racionálisabb gazdálkodásnak is párosulnia kell az önkormányzatok részéről.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP, szórványos taps a Fidesz soraiban.)