Felszólalás adatai

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásomban a 2004. évi költségvetés és a kormány vállalkozásfejlesztési politikájának összefüggéseiről szeretnék beszélni, sok ponton kapcsolódva a Gaál Gyula államtitkár úr által elmondott gondolatokhoz.

A kormány vállalkozásfejlesztést érintő gazdaságpolitikája azt célozza, hogy minél több versenyképes, évtizedeken keresztül fennmaradni tudó, stabilan működőképes vállalkozás működjön, elégedett tulajdonosokkal és gyarapodó, elégedett alkalmazottakkal.

Az állami támogatási eszközök széles skáláját kínálja az a program, amit a Széchenyi-terv folytatásaként, de azt lényegesen kibővítő Széchenyi vállalkozásfejlesztési program néven 2003-2006-ra dolgozott ki a kormány. Ez az első olyan átfogó - hangsúlyozom, átfogó - kis- és középvállalkozás-fejlesztési program, amely segíti a magyar vállalkozásokat az Európai Unió egységes piacán való helytállásra és az uniós források fogadására.

A program feladatainak megvalósítása, a támogatási konstrukciók kialakítása a következő prioritások mentén halad. Első a teljesítményelv érvényesítése. Nem akarom most külön kritizálni a Széchenyi-terv üvegházhatását, de a piac szelektálása nélkül nem lehet eredményes vállalkozásfejlesztésről, eredményes vállalkozástámogatásról beszélni. A teljesítményelv érvényesítése eredményezheti, hogy a növekedésorientált kis- és középvállalkozások versenyképessége erősödjön, és fejlődésük elősegítése a foglalkoztatás bővítését eredményezze.

Hasonlóan fontos prioritás, hogy a kis- és középvállalkozások az európai csatlakozásra és az európai uniós források fogadására kellően felkészüljenek, a vállalkozók átfogó képet kapjanak az Unió működéséről, a belső piac szabályairól. Szintén prioritás az erőforrásokhoz való hozzáférés esélyének növelése, a hátrányos helyzetben levő vagy hátrányos térségben működő vállalkozások felzárkóztatása, egyenlő esélyek biztosítása, vállalkozóbarát szabályozási környezet megteremtése, az adó- és adminisztrációs terhek csökkentésével hosszú távra kiszámítható gazdasági környezet kialakítása a kis- és középvállalkozások számára.

A többször említett program továbblépett, az alapvetően egyetlen eszközre építő Széchenyi-tervhez viszonyítva három fő területet ölel magába. Folytatja a pályázati támogatásokat, ezen túlmenően a kis- és középvállalkozások forráshoz jutását segítő négylépcsős hitelprogramot biztosít, és széles európai uniós felkészítő programokat tartalmaz.

A cél - azzal szemben, hogy kevesen kapjanak kiemelten sokat - abban a szlogenben fogalmazható meg, hogy sokan sokféle támogatásban részesülhessenek. Ezek között a vissza nem térítendő támogatások érdekes összehasonlítást mutatnak 2002-höz képest 2003 viszonylatában. A vissza nem térítendő pályázati konstrukciók eredményét mutatja az az adat, hogy a 2003. évben kiírt pályázatokon október közepéig támogatást elnyert pályázatok száma közel 1800, már meghaladja a Széchenyi-terv keretében a 2000. évben meghirdetett pályázatokon nyertes vállalkozások számát, ami nem érte el az ezret.

A vállalkozásfejlesztési program keretében 2003-ban meghirdetett pályázati konstrukcióban megfogalmazott célok, a nemzeti fejlesztési terv, a gazdasági versenyképességi operatív program, a kkv-k fejlesztési prioritásában 2004-2006 között is folytatódni fognak a korábbi prioritások. 2003-ban a kkv-fejlesztési pályázatokra rendelkezésre álló mintegy 8 milliárd forinthoz képest az elkövetkező három évben a strukturális alapok társfinanszírozásában mintegy 43 milliárd forint lett előirányozva a kkv-szektor fejlesztésére. Ez 2004-re 10 milliárd forintot meghaladó kötelezettségvállalási lehetőséget jelent.

Néhány összefoglaló számot említenék a négylépcsős hitelprogram keretében biztosított források értékéről. A mikrohitelprogram keretében 2003-ban közel 3 milliárd forint hitelt vettek igénybe a nagyon kedvelt, az előbbiekben ismertetett Széchenyi-kártya program során, amelynek közel tízezer igénybe vevője van, eddig 11 milliárd forint forrás jutott a vállalkozókhoz. A midihitelprogram keretében ez év októberéig 4 milliárd forint fejlesztési hitel került biztosításra, és érdekes módon a legnagyobb forráslehetőséget biztosító Európa-hitel, annak ellenére, hogy a beadott közel 300 pályázatból 250 eredményes lett, jelenleg 12 milliárd körüli forrásbiztosításnál tart.

Áttérnék 2004-re, hogy mit mutatnak a költségvetési lehetőségek.

(12.50)

Továbbra is cél, hogy a kis- és középvállalkozások tőkepiaci helyzetének javítására kiemelt figyelem legyen biztosítva. Az ebben az évben elindított új pénzügyi konstrukciók támogatására 2004-re mintegy 4 milliárd forint áll rendelkezésre a kis- és középvállalkozói célelőirányzatból. Ennek a bontását röviden elmondanám. A Széchenyi-kártya hitelkonstrukció folytatására, folyamatos működésére, kamattámogatási célra mintegy 900 millió forint, a Lánchíd faktoring program folytatására, amelyet egyre növekvő érdeklődés kísér, szintén kamattámogatási célra mintegy 1 milliárd forint került betervezésre, a hitelgarancia-források biztosítására 340 millió forint. Ehhez társul még egy budapesti kezdeményezés, a Budapest kisvállalkozói hitelkonstrukció, melynek keretében 200 millió forintnyi hitel biztosítható.

Említeném még, bár lehet, hogy az esélyegyenlőségi miniszter asszony előadásához tartozna szorosabban, hogy 2003. október 17-én meghirdetésre került a hazai roma mikro- és kisvállalkozók piaci esélyeit javító, fejlesztések és beruházások támogatására szolgáló pályázati konstrukció. Ennek kötelezettségvállalása 200 millió forintot tesz ki. A midihitel, amelynek 10 millió forint a felső határa, 2004-ben 1,1 milliárd forint kamattámogatási forrással bír.

Összefoglalva, a mintegy 4 milliárdnyi fejlesztési ráfordítás, ami elsősorban kamattámogatást jelent, összességben több mint 60 milliárd forint fejlesztési forrásbevonást tesz lehetővé a vállalkozások számára.

A költségvetés biztosítja továbbá az európai integrációs felkészítő programok folytatását, kiszélesítését is. Erre közel 300 millió forintot tartalmaz a költségvetés. Folytatódik a nagy sikerű “Európa házhoz jönö című regionális ismeretterjesztő sorozat a vállalkozások Európai Unióról nyert ismereteinek a bővítésére. Erre mind a 150 magyarországi kistérségben megszervezésre kerül a továbbképzés, ennek költségfedezete 100 millió forint. Folytatódik a szakmaspecifikus kézikönyvek, kiadványok megjelentése, ez mintegy 180 millió forint költségfedezettel bír.

Összefoglalásként, úgy gondolom, megállapítható, hogy a Medgyessy-kormány a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program keretében a 2003-ban megkezdett programokat 2004-ben bővülő keretek között folytatja, sőt a vállalkozások által leginkább kedvelt vissza nem térítendő támogatási források rendelkezésre álló összege az európai strukturális alapok társfinanszírozásával jelentősen növekedni fog. Úgy gondolom, ideje azt a szlogent abbahagyni az ellenzék részéről, hogy a Medgyessy-kormány véget vetett a Széchenyi-tervnek, sokkal inkább helyénvaló belátni, hogy egy szélesebb, átfogó és növekvő támogatást biztosító új vállalkozásfejlesztési programot folytat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)