Felszólalás adatai

KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tulajdonképpen még a cím sem takarja a szolgálatiidő-pótlékot, a módosító indítványok többsége mégis a szolgálatiidő-pótlékhoz csatlakozik, erről is szeretnék néhány szót szólni. Mindenekelőtt azért, mert a korábbi időszakban létezett ez a fajta intézmény a Magyar Honvédségnél, ami azt jelenti, hogy 2001-ig, ameddig nem vált külön a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak jogállásáról szóló törvény és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak jogállásáról szóló törvény, addig általánosságban valamennyi szervezetre, tehát a honvédségre, rendőrségre, határőrségre, és sorolhatnám, kiterjedt ez a fajta meghatározás, hogy szolgálatiidő-pótlék.

Azt tartom rendkívül komoly és jelentős dolognak, hogy ez a törvényjavaslat kiterjeszti ezt a jogkört és lehetőséget, és a honvédségnél szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonák számára is visszavezeti, visszahozza a szolgálatiidő-pótlék intézményét. Mint említettem, a módosító indítványok döntő többsége ezzel foglalkozik. A honvédelmi és rendészeti bizottság szavazása alapján, amely igazodott értelemszerűen a kormány javaslataihoz, megmaradt az eredeti elképzelés. Én mégis, ha megengedik, egy mondattal kiegészítve azt mondanám, hogy mivel olvasható volt benne Szabóné Müller Timea frakciótársamnak egy módosító indítványa, amely átveszi a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak jogállásából eredő beosztást évekre és százalékokra, ezt a bizottság elutasította, nem támogatta még egyharmad sem. Ennek ellenére én magam benyújtottam egy kapcsolódó módosító indítványt, erről szeretnék néhány mondatot mondani.

A dolog lényege, hogy az eredeti törvénymódosítás a minisztert hatalmazza fel arra, hogy állapítsa meg a szolgálatiidő-pótlék mértékét és azokat a szolgálatiidő-határokat, amelyekhez köthető. Azt gondolom, hogy egy ilyen nem túl jelentős, de mégiscsak anyagi elismerést jelentő, illetményszerű kifizetésnek kell legyen olyan feladata is, hogy megpróbálja itt tartani az állományt, épp ezért az eredeti elképzelés szerint 10 év szolgálati idő felett kapnának csak ilyen pótlékot a szerződéses katonák. Én meg azt gondolom, hogy szükséges lenne ezt a kort lejjebb vinni, és már 5 év szolgálati idő után adni ilyen pótlékot, azon egyszerű oknál fogva, mert ma a hadseregben a szerződéses katonák átlag szolgálati ideje 4,8 év, ami talán azt jelentené, hogy ennek a pótléknak a bevezetése révén jobban lehetne kötni. Hiszen az egy érték, amilyen kiképzést a hadsereg beléjük öl, forintban is kifejezve. Vagyis az ő megtartásuk a hadsereg számára jelentős kedvezményt jelentene.

Ugyanakkor beadott egy módosító indítványt Rába képviselőtársam is, ami hasonló módon elvenné a miniszter jogkörét az önálló döntéstől, és törvényben szabályozná. Azt gondolom, a holnapi kormányülésnek kell elfogadnia azt a konstrukciót, amit támogatni tud, és a következő zárószavazásnál pedig a parlamentnek kell erre vonatkozóan dönteni. Azt hiszem, ez a természetes.

Befejezésül azt a gondolatot szeretném elmondani, hogy ma beszéltem a Honvéd Szakszervezet vezetőjével, aki azt is jelezte, hogy ők nagyobb összegű szolgálatiidő-pótlékot vártak, az illetményalapnak megfelelően számítva. A jelenlegi törvényjavaslat maximum 25 százalékban gondolkozik. Ők nagyobbra számítottak, és elmondásuk szerint a tárcánál, ők legalábbis úgy tudják, rendelkezésükre áll ez az összeg. Én pedig az itteni államtitkár asszonyi expozéból, illetve korábban még a honvédelmi miniszter sürgősségi indítványkor elmondott beszédéből arra emlékszem, hogy ők ennek az összegnek a fedezetét látják a jelenlegi költségvetésben. Tehát azt gondolom, helyes az az értékelés, amit a Honvéd Szakszervezet vezetői mondtak, hogy a szolgálatiidő-pótléknak ez a fajta visszaállítása jelentős dolog, de azt kérem tőlük, hogy a jelenlegi lehetőségeknél a 25 százalékkal elégedjenek meg.

Köszönöm a figyelmüket.