Készült: 2020.08.03.19:18:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

94. ülésnap (2019.11.19.),  25-28. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 9:52


Felszólalások:   21-24   25-28   29      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Halász János képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport: „Aktuális ügyek” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Központi Statisztikai Hivatal múlt hét csütörtökön közölte, hogy július és szeptember között a nyers adatok alapján 5 százalékkal nőtt a bruttó megtermelt hazai össztermék, azaz a GDP az előző év azonos időszakához képest. Ez már önmagában is egy jó hír, főleg hogy a negyedéves GDP-adatok történetében csupán hatszor volt magasabb ennél az emelkedés. Derűlátásunkat növelheti, hogy az eddig közzétett adatok alapján Magyarország érte el a legnagyobb gazdasági növekedést Európában ebben az időszakban, és az előző negyedévekhez hasonlóan a teljes összesítésben is a legjobbak közé kerülhetünk. További optimizmusra adhat okot, hogy a jelenlegi növekedés nem privatizációra vagy hitelekre, hanem a gazdaság egészséges szerkezetére támaszkodik.

De leginkább azért lehetünk büszkék a gazdasági eredményeinkre, mert nem volt ez mindig így. Ne feledjük, hogy honnan indultunk: 2010-ben az ország a csőd szélére jutott a balliberális kormányok nyolcéves ámokfutásának végére. (Moraj a DK soraiban.) Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert ha visszaemlékezünk, hogy 2010-ben hol kellett ennek a kormánynak megkezdenie a munkát, milyen állapotban volt a magyar gazdaság akkor, akkor bizony elszomorító volt a helyzet, és kevesen remélhették, hogy 2019-ben a magyar az egyik legjobban teljesítő gazdaság lesz Európában.

A növekedés részben a gazdaságot befolyásoló kormányzati intézkedéseknek, az otthonteremtési támogatásnak, a versenyképességi programnak és az állami beruházásoknak köszönhető. Hozzájárult a bővüléshez a bérfelzárkóztatás és a munkaerőpiac alakulása is. Magyarországon már 4,5 milliónál is többen dolgoznak, a reálbérek idei növekedése pedig meghaladta a 7 százalékot augusztus végéig. Erősítik a növekedést az új exportkapacitások is, hiszen a szűkülő nemzetközi kereslet ellenére is 72 milliárd eurót ért el a magyar kivitel 2019 első nyolc hónapjában, ez 4 százalékkal meghaladja a tavalyi teljesítményt. Az uniósforrás-felhasználás is megjelent a növekedési adatokban, hiszen Magyarország a támogatásokat hatékonyan, túlnyomórészt a gazdaság fejlesztésére fordítja.

A kedvező gazdasági folyamatok kitarthatnak ezután is. Belföldön folytatódik a lakossági fogyasztás és a beruházások bővülése, a világgazdaság pedig a visszaesés ellenére elkerülheti a recessziót, így az éves magyar GDP-növekedés elérheti a 4,8 százalékot. Folytatódik a fegyelmezett költségvetési és államháztartási politika, tovább csökken az államadósság, és tartható marad a hiánycél. Az elmúlt években elvégzett munkának köszönhetően tehát Magyarország mára azzal az elvitathatatlan eredménnyel büszkélkedhet, hogy a gazdasági növekedése évek óta folyamatos és dinamikus.

(10.10)

Az elvégzett munkának köszönhetően 2010-hez képest így már közel 30 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, és mindemellett az adócsökkentések és adókedvezmények több száz milliárd forintot hagytak a gyermekes családoknál, a lakosságnál, a vállalkozásoknál. A versenyképességünk növekedését szolgálta az adórendszer elmúlt években történt átalakítása is. Egy olyan adórendszert alakítottunk ki, amely a családoknak a munkavállalást, a családokat és a leghátrányosabb munkaerőpiaci helyzetben lévőket támogatja.

Sajnos azonban van mitől tartanunk. Nagyon erős figyelmeztető jel, hogy az ellenzéket ma is ugyanazok a Gyurcsányék vezetik, akik egyszer már tönkretették a magyar gazdaságot, és ha tehetnék, újra tönkretennék. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Jaj, ne!) A balliberálisok a gazdaságpolitikában sem képviselték soha a nemzeti érdekeket, és kezdettől támadják a nemzeti kormány gazdaságpolitikáját. Ott gáncsoskodnak, ahol csak tudnak. (Zaj.  Az elnök csenget.) A kormánypártok azonban készek támogatni a parlament előtt lévő további gazdaságösztönző intézkedéseket, és továbbra is azt képviseljük, hogy a gazdasági eredményeket a gyermekes családokra, a fiatalokra, a nyugdíjasokra, a magyar falvak és városok fejlesztésére kell fordítani. Azt kérjük a kormánytól, hogy eszerint folytassa a munkáját. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt megadom a szót Bodó Sándor államtitkár úrnak válaszadásra, arra kérem beérkezett képviselőtársaimat, szíveskedjenek helyüket elfoglalni. Annyira erős a teremben az alapzaj, hogy nem lehet hallani a felszólalókat. Kérem, foglalják el helyüket, és a beszélgetéseket szíveskedjenek minimalizálni! Államtitkár úr, öné a szó, a kormány nevében ön válaszol. Parancsoljon!

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr, Országgyűlés, Képviselőtársaim! Valóban így van, ahogy a képviselő úr hozzászólásában jelezte, a kormányzati intézkedések eredményeként a magyar gazdaság 2013-ban bekövetkezett fordulata óta dinamikus növekedési pályán van, ami mögött látnunk kell, hogy a korábbiakhoz képest sokkal egészségesebb és kiegyensúlyozottabb szerkezet található. Ezt támasztják alá időről időre a bruttó hazai termék mértékére és összetételére vonatkozó statisztikai adatok, hiszen ellentétben a szocialista kormányzás országot eladósító politikájával, a bővülés napjainkban (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.) több lábon áll, amelyben szinte minden szektor érdemi részt vállal. Tehát bátran kijelenthetjük, hogy Magyarország jó úton jár, hiszen napjainkra a gazdasági növekedés hosszú távon is fenntarthatóvá vált.Az időben kicsit visszatekintve elmondható, hogy a 2017-es 4,3 százalékos bővülést követően tavaly jelentősen felgyorsult a növekedés. Az uniós és a világgazdasági környezetben tapasztalt folyamatok ellenére 2018 kiemelkedően jó éve a magyar gazdaságnak. Ez pedig főként annak köszönhető, hogy felpörögtek a belső növekedési motorok, ami legfőképp a 2016 novemberében a kormány kezdeményezésére megkötött bér- és adómegállapodás eredménye. Így tehát 2018-ban 5,1 százalékkal nőtt a hazai bruttó termék. Az idei év I-III. negyedévének ugyancsak kedvező adata pedig arra utal, hogy ez a folyamat 2019-ben is folytatódik. Ezt jelzi, hogy míg az első negyedévben 5,3 százalékkal, a második negyedévben 4,9 százalékkal, addig a harmadik negyedévben ismét 5 százalékkal bővült a hazai termék. Ezzel a rendelkezésre álló adatok szerint ismét első helyre került Magyarország az uniós tagállamok rangsorában, azoknak több mint 3,5-szeresét teljesítve.

A továbbra is kiugró ütemű növekedés mögött a következő tényezők állnak. Különféle kormányzati intézkedések, amelyek közül külön is kiemelném az adó- és bérmegállapodásokat, a „Program a versenyképesebb Magyarországért” kezdeményezést, az otthonteremtési támogatásokat, az állami beruházásokat. Kedvező a foglalkoztatás és a bérfelzárkóztatás által támogatott lakossági fogyasztás, az újonnan kiépült exportkapacitások szintén segítenek és az uniós források hatékony felhasználása is. 2019 első féléve során 19,3 százalékos bővülés eredményeként összesen 4088 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon, és ez nyilvánvalóan egy nagyon komoly, nagyon stabil gazdasági alap.

Az elmúlt időszak gazdasági teljesítménye alapján előretekintve is láthatjuk, hogy a növekedés folytatódása megalapozott, és három fő pillért mindenképpen megjegyezni kívánok. A meglévő munkaerő-tartalékok kiaknázása alapján szintén támogatható a további foglalkoztatásbővülés. Korlátozottan áll ugyan már rendelkezésre a humán tőke, de azért mindenképpen fontos ezeknek a felkutatása. Fontos a termelőkapacitásokat bővítő beruházások megvalósítása és a hatékonyságot javító technológiai fejlesztések is. Ez utóbbiak elősegítik a kohéziós alapokból finanszírozott, valamint az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatások révén megvalósuló projektek előrehaladását, és az Unió legalacsonyabb, 9 százalékos társaságiadó-kulcsa is segítség.

Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a már megjelent kimagasló növekedési adatok alapján az idei bővülés elérheti a 4,8 százalékot. Ennek fenntartása érdekében a kormány kiemelt figyelmet fordít az Európában és a világgazdaságban zajló folyamatokra, és hazai szinten nyilvánvalóan a gazdasági folyamatok nyomon követése is alapvető feladatunk. Ezekre adnak érdemi választ a gazdaságvédelmi akcióterv minap bejelentett adó- és adminisztrációcsökkentő intézkedései, a versenyképességet erősítő foglalkoztatáspolitikai intézkedések és a jövő tavasszal várható újabb gazdaságvédelmi akcióterv.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   21-24   25-28   29      Ülésnap adatai