Felszólalás adatai

Felszólalások:   23-26   27-30   31-33      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A mai utolsó napirend előtti felszólalást Halász János képviselő úr, a Fidesz részéről fogja elmondani: „Európa migrációs politikája” címmel. A képviselő úré a szó.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A múlt héten fontos európai uniós csúcs zajlott Brüsszelben, a migráció volt most is a téma, és ahogy hallottuk, értelemszerűen itt a Házban is többször szóba került már ez a dolog. Tudjuk, hogy Magyarország véleménye következetes a migrációt illetően, és ezt a véleményt egyre többen vallják magukénak. A migrációban az idő bennünket igazolt, és Nyugat-Európa is végre kezd felébredni, fenyegetett ugyanis az a veszély, hogy a létrehozandó menekülttáborokból az európai országokba szétosztják a migránsokat. Ezt a javaslatot sikerült visszavernünk, és a saját javaslatunkat pedig elfogadtatnunk, amely világosan kimondja, hogy az ezután létrehozandó menekülttáborokból senkit sem lehet áthelyezni másik országba az adott ország beleegyezése nélkül, így Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország, megmarad Magyarországnak.

De nem lehetünk maradéktalanul elégedettek: bár a „kötelező kvóta” kifejezés kétségkívül lekerült a napirendről, a probléma még egyáltalán nem oldódott meg, több millió migráns érkezett Európába az elmúlt években, és újabb milliók szeretnének jönni. A balkáni útvonal él, és Afrikából is özönlenének Európába a migránsok, ráadásul a következő költségvetési ciklus mostani tárgyalása is azt bizonyítja, hogy a migráció támogatása továbbra is fontos cél Brüsszelben.

Az emberek azonban már nemcsak Magyarországon, nemcsak Közép-Európában, nemcsak Olaszországban vagy Ausztriában, hanem egész Európában azt akarják, hogy védjük meg a határokat. Az emberek azt akarják, hogy védjük meg a határokat, és ezzel védjük meg az emberek biztonságát. Azt akarják, hogy akik már bent vannak, azokkal szemben folytassuk le az eljárásokat, és vigyük őket haza. De az európai vezetők nem azt teszik, amit az emberek akarnak és elvárnak tőlük. A Fidesz szerint ebben a kérdésben az adhat felhatalmazást, ha megvárjuk a jövő évi európai parlamenti választásokat, hogy az emberek ott is elmondhassák a véleményüket. Teljesen egyértelmű, hogy Brüsszelnek továbbra sem célja a migráció megakadályozása, azt mindig újabb és újabb eszközökkel próbálják segíteni. A brüsszeli politikai vezetés rendre fellép azokkal az országokkal szemben, akik nem nyitottak az európai egyesült államok eszméje és a bevándorlás támogatása mellett.

Erre volt példa a már itt is említett másik, múlt heti európai uniós esemény, az úgynevezett Sargentini-jelentés elfogadása, ebben megint támadják hazánkat. A Sargentini-jelentés amellett, hogy nyilvánvaló hazugságokat tartalmaz, már lefolytatott vitákat elevenít fel, és tagállami hatáskörbe tartozó kérdésekben kritizálja hazánkat. Brüsszelben koncepciós eljárás zajlott Magyarországgal szemben, és ezt egy politikai ítélettel zárták le: nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, hogy változtassuk meg álláspontunkat a bevándorlás kérdésében, de miután a magyar választók ezt a kérdést eldöntötték, erről nincs mit beszélni.

Brüsszelben Soros György kottájából játszanak, a migrációt és az európainépesség-cserét tekintik értéknek. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Ezzel szemben mi a biztonságot, a család, a keresztény kultúra védelmét és a munka megbecsülését tekintjük olyan európai értékeknek, amelyeket követni, képviselni és védeni kell. Mi a magyar emberek érdekeit nézzük, nem fogjuk engedni, hogy egyetlenegy illegális bevándorló is betegye a lábát Magyarországra. A Soros-hálózat és a vele szövetséges brüsszeli politikusok persze egyre erőszakosabban akarják másokra kényszeríteni saját bevándorláspárti politikájukat.

Láthatjuk, Soros emberei mindenütt ott vannak: a jelentést készítő Judith Sargentini maga sem tagadta, hogy a milliárdos embere, ahogy a magyar baloldal képviselői is mindig a hazájuk ellen, a migráció mellett foglaltak állást, és támogatták a jelentést. Ennek tökéletes példája, hogy a Demokratikus Koalíció képviselője, Niedermüller Péter a jelentés vitája során Magyarországra nézve hátrányos tartalmú módosító indítványt nyújtott be a dokumentumhoz. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!  Dr. Vadai Ágnes: A magyar kormányra! Nem ugyanaz!)

Tisztelt Ház! Brüsszel és a Soros-hálózat akárhányszor is fenyegeti meg Magyarországot, a Fidesz és a KDNP szövetsége ki fog tartani a magyar nemzeti érdekek védelme mellett. Mi a magyar emberek akaratát érvényesítjük, a magyarok pedig világossá tették a választáson, hogy nem kérnek a tömeges bevándorlásból.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.  Dr. Völner Pál: Úgy van!)

ELNÖK: Ismét Dömötör Csabát illeti a szó. Parancsoljon, államtitkár úr!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. A múlt heti uniós csúcs valóban nagy jelentőségű volt, az volt a tét, hogy sikerül-e véglegesíteni a betelepítési rendszert. Komoly eredmény, hogy a visegrádi országok együttműködésével sikerült ezt megakadályoznunk, azaz sikerült időt nyernünk. De az, hogy most nem tudták elfogadtatni a betelepítési kvótát, nem jelenti azt, hogy a szándék is megszűnt arra vonatkozóan, hogy ezt a jövőben megtegyék.Egy dolgot itt a Házban is érdemes tisztázni, mégpedig azt, hogy egyes külföldön fogant álhírekkel ellentétben semmilyen döntés nem született arról, hogy tizennégy ország befogadná azokat a bevándorlókat, akiket Németországból kiutasítanak, ezt a kacsát a visegrádi országok is cáfolták. Nem tudjuk, hogy mi az oka az ilyen álhíreknek, talán a német belpolitikai válsággal lehetnek összefüggésben, de a lényegen ez nem változtat. (Zaj.)

Szóval, Brüsszelben komoly politikai csatát nyertünk, de ez csak egy csata a sok közül, a bevándorlással kapcsolatos vita még egyáltalán nem dőlt el; egyrészt azért nem, mert a migrációs válság tartósan velünk marad, és a következményei is egyre súlyosabbak, másrészt pedig azért, mert a bevándorláspárti erők egyáltalán nem tették le a fegyvert, és egyáltalán nem lettek gyengébbek, mint korábban. Még most is nagyon komoly erőforrásokat mozgósítanak annak érdekében, hogy megváltoztassák a dolgok folyását, és komoly erőforrásokat mozgatnak meg azok, akik szerint a bevándorlás nem kockázat, hanem lehetőség, sőt egyenesen törvényszerűség. Ezek közé tartozik például a külügyi főmegbízott, aki ahelyett, hogy egységes álláspontot képviselne ebben a kérdésben (Az elnök csenget.), kijelenti azt, hogy a bevándorlás életbevágóan fontos Európa számára, mert egyes gazdasági szektorok leállnának.

Most alapvetően három kockázattípusra kell figyelnünk a bevándorláspolitikában. Ez a három kockázat: a kvótakockázat, a pénzügyi kockázat és a menekültügyi eljárások kockázata, és ezek a kockázatok egyértelműen kiolvashatóak a csúcs előtt közzétett európai bizottsági állásfoglalásból.

Ami a betelepítési programot illeti, annak a megindítását a visegrádi országok most megakadályozták, de az a helyzet, hogy a csúcs kapcsán adott nyilatkozatokból egyértelmű, hogy a javaslatot még egyáltalán nem vonták vissza. Van egy jogszabály-előterjesztés, azt nem vonták vissza, és ez azt jelenti, hogy bármikor újra nekifuthatnak, hogy tető alá hozzák a megállapodást, és egyébként még olyan nyugati országok is támogatják a kötelező elosztást, akik a határvédelem ügyében ugyanazt gondolják, mint mi. Aztán másodjára a menekültügyi eljárások kockázata. Az Európai Bizottság feljegyzésében, amit a csúcs előtt tettek közzé, egyértelműen benne van, hogy harmonizálni akarják a menekültügyi eljárásokat. Jól tudjuk, hogy ez mit jelent: ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy kiveszik a kezünkből annak meghatározásának jogát, hogy kit tekintünk menekültnek és kit gazdasági bevándorlónak. Harmadsorban pedig nagyon figyelnünk kell a pénzügyi kockázatokra. Az Európai Bizottság a mostani 6,8 milliárd helyett 10,4 milliárd eurót költene a bevándorlásra a következő hétéves költségvetési ciklusban, ez több mint 3000 milliárd forintnak megfelelő összeg, és mindezt úgy, hogy a britek kilépése miatt az uniós kassza kisebb lesz, ezért a meglévő programokból vennének el. Ez így, ebben a formában nagyon-nagyon nincsen rendben.

Ezek a brüsszeli döntéshozatallal kapcsolatos kockázatok, és még akkor arról nem is beszéltünk, hogy változatlanul tízmilliók készülnek arra, hogy Európa irányába induljanak.

(14.20)

A nemzetközi hatóságok és elemző intézetek becslései szerint csak Törökországban 3,6 millió ember, Líbiában pedig 1 millió bevándorló vár arra, hogy Európa felé vegye az irányt. Ez önmagában is elég bizonyíték arra, hogy azt mondjuk, hogy nem pár hónapos válságról van szó. Jó lenne, ha végre az ellenzéki pártok is rájönnének arra, hogy ez tartós jelenség, mert még mindig az az érzésünk, hogy a tartós valóságtagadás állapotában vannak, abból pedig nem sok jó származik. Azt javasoljuk nekik, hogy nézzék meg bármelyik nagy nyugat-európai országot, és ott azt fogják látni, hogy mindenhol a migráció, a nemzeti identitás és a keresztény értékek védelme lett az első számú politikai téma. És ez azt is jelenti, hogy nem volt még olyan fontos európai parlamenti választás, mint a 2019-es  az dönti majd el, hogy Európa milyen utat választ magának. A jelenlegi brüsszeli út téves, ezt sokszor elmondjuk, és ha kell, akkor ezután is el fogjuk mondani, mert szakadék tátong a bevándorlás kérdésében az elitek és a nép között.

A mi álláspontunk nem változott: az illegális bevándorlás ellen fel kell lépni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a határokat meg kell védeni, és azokat, akik illegálisan jöttek, vissza kell vinni  ez lesz az iránytű a jövőbeni cselekvéshez. Köszönöm a türelmet, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   23-26   27-30   31-33      Ülésnap adatai