Felszólalás adatai

Ugyanakkor úgy láttam a heves vérmérsékletéből, hogy igencsak felpaprikázta önt ez a mondat, ez a kérdés. Ezek szerint egy fájó pontra tapintott, egy érzékeny pontra (Derültség a kormánypárti oldalon.), ami ilyesfajta indulatot szült önből. Ennek a hármas együttműködésnek egyébként még van továbblépési lehetősége öt hónap múlva egy négyes együttműködésre, amikor majd a Demokratikus Koalícióval együtt szervezheti a parlamenti bennülési rendjét a Jobbik. Nem gondoltuk volna, hogy idejutnak! Én úgy gondolom, hogy az egy több lett volna, mint a három az elmúlt héten a Jobbik számára, de ez az én privát véleményem.

Ki kivel működik együtt? Képviselő úr, ha már ön példákat hozott, én is hadd hozzak példákat: ön 71 alkalommal működött együtt szocialista és LMP-s képviselőtársaival. 60-szor szavazott együtt az MSZP-vel és az LMP-vel, így hármasban, és volt 11 olyan szavazás, ahol ön és az ön frakciója csak az MSZP-vel - az LMP-vel és velünk már nem is - szavazott együtt; 11 ilyen alkalom volt. Volt ebben adótörvény, volt ebben versenytörvény, volt ebben médiával kapcsolatos országgyűlési határozat, úgyhogy igen színes annak a palettája és igen széles is, hogy a Jobbik az elmúlt másfél évben hány tucatszor működött együtt a Magyar Szocialista Párttal itt a Házon belül.

Ameddig önök itt egymás között SMS-ben, e-mailben vagy a Facebookon szervezték, hogy éppen melyik ellenzéki képviselő után melyik másik következik, és hogyan adják át egymásnak a szót, aközben a Fidesz és a KDNP azzal foglalkozott, hogy minél szélesebb konszenzust hozzon létre a Parlament falain kívül is. Ma már kétszer is volt szó... (Nagy zaj.)

ELNÖK: Megkérem jobbikos képviselőtársaimat, hogy kellő méltósággal hallgassák az államtitkár urat, legalább olyan méltósággal, mint ahogy ő önöket hallgatta. Az se volt könnyű. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát igyekeztünk a parlamenten kívüli konszenzust is létrehozni, ezért állapodtunk meg mind a szakszervezetekkel, a munkavállalók képviselőivel, mind pedig a munkáltatók képviselőivel. Tudom, hogy ez önöknek bizonyára nagyon fáj, hiszen kiderítette, hogy önök mögött nincs igazi társadalmi támogatottság. Önök egy botránypolitizálásban voltak érdekeltek, amit most képviselő úr, frakcióvezető úr is folytatott, de valójában elfogyott emögül a társadalmi támogatottság, hiszen mindenki azokban a törvényekben, amelyekben önök úgy gondolták, hogy mindenképpen műsoridőt kell fogjanak majd reggeltől kezdve, nos azokban a témakörökben mind a munkáltatók, mind a munkavállalók a kormány pártjára álltak. Így igazából az a kérdés, hogy önök egymás mögött állnak, de ki áll önök mögött. Ez a kérdés az időközi választások után is.

Önök azonnali kormányváltást követelnek, miniszterek lemondását követelik, de hol van az a legitimáció a társadalomban, hol van az az elmozdulás akár a közvélemény-kutatási adatokban, akár az időközi választási adatokban, hogy meglátszódna az a többség vagy az a támogatásnövekedés, ami az ellenzéki pártok mögött állna. Úgy gondolom tehát, hogy abszolút valós és helytálló az, amit az ellenzék múlt heti nagykoalíciójáról mondtunk. Ez egyébként sajnálatos, hiszen egyszínűvé vált a sokszínű ellenzékiség Magyarországon.

Ami pedig az Európai Unióval kapcsolatos, Magyarországnak a jövő heteket meghatározó politikájával kapcsolatos egyik leglényegesebb kérdés lesz, azt holnap reggel 9-től az európai uniós nagybizottság ülésén miniszterelnök úr tájékoztatásában ön is és képviselőtársai is meghallgathatják, hiszen ezek valóban fontos kérdések Magyarország számára. Az országunk jövőjével kapcsolatos leglényegesebb gazdasági paraméterek és döntések fognak megszületni a következő hetekben nemzetközi szinten, ezért kérem önöket, hogy vegyenek részt ennek a munkájában, és ne obstrukcióval, hanem érdemi javaslataikkal próbáljanak emögé állni, és így keressenek a társadalomban is valamiféle támogatottságot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)