Felszólalás adatai

SIMON GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítását több ok is szükségessé tette. Egyrészt annak rendelkezéseit összhangba kellett hozni más jogszabályok rendelkezéseivel, másrészt az egyes rendelkezések gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok is felvetették a módosítás igényét.

Végül, de nem utolsósorban a módosítás célja, hogy a foglalkoztatáspolitikában érintett intézményrendszer egyre hatékonyabban, a munkaerőpiac elvárásait figyelembe véve tudjon az adott körülmények között tevékenykedni.

A jogi környezettel való összhang megteremtését szolgálják azok a módosítások, amelyek a külföldiek magyarországi munkavállalására, az álláskereső személyek nyilvántartására vonatkozó szabályokat érintik, valamint a törvényjavaslatnak a rehabilitációs szakértőre vonatkozó rendelkezése.

Az Európai Unió jogszabályai alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket a foglalkoztatási törvény szabályai tekintetében is a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg. 2009. január 1-jétől kezdődően ez az elv a magyarországi munkavállalást érintően a gyakorlatban is érvényesül, mivel Magyarország ettől az időponttól egyoldalúan megnyitotta munkaerőpiacát valamennyi EU-tagállam állampolgára előtt.

A munkaerőpiac megnyitása következtében azonban szükségessé vált a foglalkoztatási törvénynek a külföldiek magyarországi foglalkoztatását szabályozó rendelkezéseinek a módosítása. Az a szabály ugyanis, hogy külföldi személy Magyarországon engedély alapján foglalkoztatható, a jövőben fő szabályként már csak a harmadik országbeli állampolgárokra lesz érvényes. Ez azt jelenti, hogy a jelen módosítással az Flt. egyértelmű külön szabályokat tartalmazna a harmadik országbeli állampolgárok, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek magyarországi munkavállalására.

Ezzel a módosítással a foglalkoztatási törvény szabályai igazodnak az idegenrendészeti szabályok által használt fogalmakhoz, így a két jogterület rendelkezései is összhangban állnak egymással. A hatályos szabályok szerint az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel egyes feltételeit, valamint a nyilvántartásból való törlés egyes eseteit egyrészt törvény, másrészt miniszteri rendelet szabályozza. Az adatvédelmi szabályokra figyelemmel szükséges, hogy ezek a kérdések egységes törvényi szinten kerüljenek szabályozásra.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió belső piaci szolgáltatásokról rendelkező jogszabályai szerint egyes szakértői tevékenységek bejelentése vagy engedélyezése csak abban az esetben tartható fenn, ha az adott szakértő kötelező igénybevételét jogszabály írja elő, vagy az adott szakértő igénybevételéhez jogszabály külön jogkövetelményt állapít meg.

A foglalkoztatási rehabilitációs szakértő tevékenységének szabályozására azért van szükség, mert az ilyen szakértői vélemény alapján lehet eldönteni azt, hogy a megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató munkáltatónál biztosítottak-e a foglalkoztatáshoz szükséges feltételek. Ezért rendkívül lényeges, hogy ezt a tevékenységet csak a megfelelő feltételekkel rendelkező személyek végezhessék. A jövőbeni törvény tartalmazza a rehabilitációs szakértői tevékenység folytatásának feltételeit, a feltételek ellenőrzésének legfontosabb szabályait, valamint az ellenőrzés céljából történő adatigénylésre, az eljáró hatóság adatkezelésére vonatkozó rendelkezéseket. Úgyszintén törvény rendelkezik a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről.

Tisztelt Országgyűlés! A törvény szabályainak gyakorlati alkalmazása tette szükségessé azt a módosítást, amely az álláskeresési járadék egy összegben történő felvételére vonatkozik. A hatályos szabályozás szerint, ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének lejártát megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének egy részét egy összegben ki lehet fizetni. A módosítás a visszaélés lehetőségét csökkenti oly módon, hogy erre nincs lehetőség abban az esetben, ha az álláskereső azzal a munkáltatóval létesít munkaviszonyt, amellyel utoljára munkaviszonyban állt.

Szintén a gyakorlati tapasztalatok hívták fel a figyelmet arra, hogy a nem hivatásos nevelőszülői tevékenységet végzőket a törvény egyes rendelkezései hátrányosan érintik. A jelenlegi szabályozás alapján ugyanis az úgynevezett hagyományos nevelőszülők, akik két vagy annál több gyermeket gondoznak, akkor is kereső tevékenységet folytatóknak minősülnek, ha a nevelőszülői jogviszonyuk mellett fennálló munkaviszonyuk megszűnik. Ilyen módon nem válnak jogosulttá az álláskeresőket megillető támogatásokra és szolgáltatásokra.

A hagyományos nevelőszülői jogviszony, szemben az úgynevezett hivatásos nevelőszülői jogviszonnyal, nem minősül speciális foglalkoztatási jogviszonynak, sem a foglalkoztatási törvény, sem pedig a társadalombiztosítási szabályok alapján, ezért méltánytalan a jelenlegi szabályozás, mivel a hagyományos nevelőszülő az e tevékenysége mellett fennálló munkaviszonya megszűnésekor azért nem minősülhet álláskeresőnek, mert két vagy annál több gyermek ellátásáról gondoskodik, és ezért kismértékű díjazásban részesül.

A gyakorlati tapasztalatok, valamint a gazdasági és társadalmi környezet változása tette szükségessé a törvény rendbírságra vonatkozó szabályainak módosítását. A foglalkoztatási törvény az általa, valamint más jogszabályokban meghatározott nyilvántartási, adatszolgáltatási, bejelentési és egyéb kötelezettséget megszegő munkaadó, valamint felszámoló részére kiszabható rendbírság mértékét 1000-100 000 forint közötti mértékben határozza meg.

(18.30)

A rendbírságnak ez a mértéke a gyakorlati tapasztalatok alapján nem ösztönzi a munkaadókat a törvényben előírt kötelezettségük megfelelő teljesítésére, illetőleg nem jelent visszatartó erőt a jogszabályok rendelkezéseinek megszegőivel szemben. Ezért a javaslat a rendbírságok mértékét felemeli, és 5 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő összegben határozza meg.

A módosítás pontosítja a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából a statisztikai állományi létszám számítására vonatkozó szabályokat. Figyelemmel arra, hogy a rehabilitációs hozzájárulás mértékének meghatározása során elsősorban költségvetési szempontok érvényesülnek, ezért a módosítás szerint a rehabilitációs hozzájárulás mértékét 2011. január 1-jétől kezdődően az adott naptári évre vonatkozó költségvetési törvény fogja meghatározni.

A legtöbb fejlett országban kétféle statisztikai kimutatás készül a munkanélküliek, illetve a nyilvántartott álláskeresők számáról. Az egyik egységes nemzetközi módszertani alapokon nyugvó rendszeres lakossági adatfelvétel, míg a másik a helyi társadalmi-gazdasági viszonyokhoz igazodó adminisztratív eljárás, amelynek során a nyilvántartás szabályait az egyes országok különböző módon határozzák meg.

Szükséges, hogy az adminisztratív nyilvántartás egységes rendszerét jogszabály határozza meg, ami kiterjed arra, hogy a statisztikai kimutatásokban az Állami Foglalkoztatási Szolgálat ügyfelei közül kit kell álláskeresőnek tekinteni. További lényeges szempont annak egységes jogi szabályozása is, hogy milyen esetekben minősül valaki tartós álláskeresőnek, ami alapvetően fontos jogosultsági feltételeket biztosít a támogatások igénybevételéhez és a különböző aktív programokban való részvételhez.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat rendelkezései közvetlenül kapcsolódnak a kormány programjában meghatározott célokhoz, miszerint ösztönözni kívánjuk a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők, valamint a válság miatt állásukat vesztett álláskeresők foglalkoztatását. A jövőben is fontos feladatnak tartjuk az alacsony iskolai végzettségű, szakképesítéssel nem rendelkezők foglalkoztatását elősegítő "Út a munkához" program folytatását.

A közfoglalkoztatás biztosítása mellett nagyobb hangsúlyt kívánunk fordítani arra, hogy minél több szociális ellátott kerüljön vissza az elsődleges munkaerőpiacra, és a versenyszférában helyezkedjen el. Mivel ezt az eddigi támogatási formák csak kismértékben segítették elő, szükséges olyan új megoldások bevezetése, amelyek hatékonyabban valósítják meg a kitűzött célt. Ilyen megoldás a jelenleg a programra fordított források korlátozott átjárhatóságának lehetővé tétele. A vállalkozások - meghatározott kivételektől eltekintve - nem lehetnek közfoglalkoztatók, ezért más, a piaci vállalkozások számára elérhető támogatásokkal kell ösztönözni a rendelkezésre állási támogatásokra jogosultak piaci szektorban történő foglalkoztatását.

A célcsoportra vonatkozóan a bővítés lehetőségét bérköltség-támogatás nyújtása segíti. A bővítés támogatásához szükséges forrás biztosítása érdekében a közcélú foglalkoztatásra igénybe vehető központi támogatás bértámogatás nyújtására történő konverziójának megteremtésére van szükség. Az egy fő 8 órás foglalkoztatásához nyújtható támogatás összege a jelenlegi rendelkezésre állási támogatás összegének megfelelően 28 500 forint lehet havonta, a támogatási célra átcsoportosítandó 500 millió forintos keretből közel 1500 rendszeres álláskeresési támogatásban részesülő személy legfeljebb 12 hónapos foglalkoztatása támogatható.

A rátban részesülő támogatott foglalkoztatása esetében nem kerülne kikötésre továbbfoglalkoztatási kötelezettség. A foglalkoztatók részére a támogatást a regionális munkaügyi központok biztosítják bértámogatás formájában. A foglalkoztatás támogatására vonatkozó kérelmeket a munkaügyi központok fogadják, a döntést követően hatósági szerződést kötnek a munkáltatóval. A támogatást havonta, utólag folyósítják a munkáltató részére a benyújtott igénylés alapján.

A célcsoporthoz tartozók támogatással történő foglalkoztatásához a vállalkozások, az önkormányzatok és a munkaügyi központok folyamatos és szervezett együttműködése szükséges. A megoldás előnye, hogy a helyi együttműködés keretében a közfoglalkoztatás helyett piaci vállalkozásoknál bővülhet a rátra jogosultak foglalkoztatása a passzív ellátás helyett.

Tisztelt Országgyűlés! A jelen válságidőszakban a foglalkoztatáspolitika elsődleges prioritása a munkahelyek mind nagyobb számú megőrzése annak érdekében, hogy az átmeneti időszak alatt a munkaerőpiacon tartsuk az embereket. De természetesen nem minden áron törekszünk a gazdálkodó szervezetek működőképességének a fenntartására, a munkahelyek ilyen módon való megőrzésére.

Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi gazdasági helyzettől függetlenül is az életképtelen vállalkozások fenntartása nem állhat szándékunkban. Ezekben az esetekben, amikor a vállalkozás nem konszolidálható, és a munkavállalók elveszítik állásukat, az egyéni támogatás kerül előtérbe. Ennek elősegítésére egy új, speciális bértámogatás nyújtásának a lehetőségét teremtjük meg a törvényben. Ösztönözni kívánjuk, hogy az érintettek a passzív ellátás helyett támogatott foglalkoztatással minél előbb ismételten aktív munkavállalókká válhassanak. Támogatásban részesülhet az a munkáltató, amely olyan álláskereső foglalkoztatását vállalja, aki a válság miatt veszítette el a munkahelyét, ezáltal a kifizetésre nem kerülő álláskeresési támogatás összegének egy része a foglalkoztatás elősegítését szolgálná.

A foglalkoztatási törvény, valamint végrehajtási rendelete meghatározza, hogy az álláskeresők, illetve a munkaügyi központokhoz forduló személyek milyen munkaerő-piaci szolgáltatásokat vehetnek igénybe jobb érvényesülés érdekében. A többéves együttműködés tapasztalatai a foglalkoztatási célú civil szervezetekkel, amelyek a szolgáltatások területén jelentenek segítséget, megerősítették annak az elképzelésnek a helyességét, hogy az állami foglalkoztatási szerv hiányzó kapacitásainak pótlása felkészült, szakmailag jól működő szolgáltatói háttéren alapuljon. Annak érdekében, hogy a szolgáltatások minden érintett részére azonos tartalommal, megfelelő körülmények között és szükséges kapacitással álljanak rendelkezésre, biztosítani kell a civil szervezetek és az általuk nyújtott szolgáltatások minősítését, és a követelményeknek megfelelés akkreditáció útján történő tanúsítását. Ezért a javaslat kiegészíti a törvényt egy olyan rendelkezéssel, amely felhatalmazza a kormányt az erre vonatkozó szabályok megalkotására.

A benyújtott törvényjavaslattal célunk a pályaválasztást elősegítő rendezvények hatékonyabb támogatása is. A pályaválasztás, illetve a továbbtanulás előtt álló tanulók munkaerő-piaci ismereteinek a bővítése, továbbtanulásának, pályaválasztásának megkönnyítése érdekében a munkaügyi központok gyakran tartanak olyan rendezvényeket, tájékoztatókat, amelyek segítséget nyújtanak a tanulóknak annak eldöntéséhez, hogy kiválasszák a munkaerő-piaci szempontból is legcélszerűbb továbbtanulási lehetőségeket. A módosítás lehetővé teszi ezeknek a rendezvényeknek a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált keretéből történő finanszírozását.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy az általam ismertetett törvényjavaslatot vitassák meg, és azt fogadják el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)