Készült: 2020.02.23.12:59:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

158. ülésnap (2016.05.30.), 317. felszólalás
Felszólaló Becsó Zsolt (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:56


Felszólalások:  Előző  317  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A panamai iratok napvilágra kerülésével, úgy tűnik, végeláthatatlan azon politikusok listája, akik érintettek az offshore botrányban.

(21.00)

Bár hosszú a sor, én csak a Nógrád megyei szállal, pontosabban a salgótarjáni szállal kívánok foglalkozni. Ugyanis Boldvai László, az egykori MSZP-kincstárnok, országgyűlési képviselő és megyei pártelnök feleségén keresztül szintén érintettje lett a történetnek. Kiderült, hogy a házastársnak tulajdona volt egy, a Szamoa szigetére bejegyzett, működése során jelentős összegeket megmozgató offshore cégben, és a szamoai céggel együtt hozzájutott egy bankszámlához is az egyik legpatinásabb svájci banknál, és pont a tulajdon szerzésének napján történtek intézkedések, hogy a cége megkaphasson egy nagyobb, közel 80 millió forintos összeget. A botrány következményeként Boldvai felfüggesztette párttagságát, de cseles módon nem vonult vissza, megyei közgyűlési mandátumát megtartotta. Harangozó úrnak még azt is szeretném elmondani, hogy továbbra is élvezi Boldvai úr Tóbiás elnök úr támogatását, bizalmát. Mélységi munkát is végez a városban, és úgy látszik, továbbra sincs béke az MSZP-n belül Nógrád megyében, Salgótarjánban.

Hogy kiderült a szocialista politikus érintettsége, nagy vihart nem kavart a nógrádi megyeszékhelyen, ugyanis sokan emlékeztek még Salgótarjánban egy 2004‑es történetre. Tizenkét évvel ezelőtt 864 millió forint vissza nem térítendő támogatást ígért a Medgyessy-kormány egy izraeli cég salgótarjáni beruházásához. A külföldi tulajdonú társaság egy gyémántcsiszoló üzemet létesített volna 4 milliárd forintból a privatizációra váró öblösüveggyártó bérelt területén.

Akkoriban többen tudni vélték, hogy az üzlet hátterében egy izraeli úriember állt. Ma már csak annyi látszik, hogy a cégadatok szerint a kérdéses időszakban a mára felszámolás alá került Duna Silver Kft. ügyvezetője valóban egy izraeli üzletember volt. Külön érdekessége az ügynek, hogy a céget a szokásos módszert követve minimális, 3 milliós törzstőkével jegyezték be, és a tulajdonosi szerkezete offshore cégekben végződött. Igaz, a gyémántcsiszoló ügyét akkoriban Boldvai László MSZP-s parlamenti képviselő erőltette, és a projektet támogatta Burány Sándor akkori munkaügyi miniszter is, de végül is a beruházás nem valósult meg, és az sem derült ki soha, hogy hova tűnt 864 millió forint.

Úgy gondolom, a régmúlt és közelmúlt botrányai is megerősítették, hogy fokozottabb nemzetközi együttműködésre van szükség. Nézzünk néhány tényt ennek keretében! Magyarország több olyan, a közelmúltban aláírt nemzetközi egyezménynek is részese, amelyek segítenek abban, hogy az adóhatóság naprakész információkkal rendelkezhessen arról, hogy külföldön magyar illetékességű személyek és vállalatok milyen összegeket tartanak. Magyarország adóügyi információcsere-partnereinek száma meghaladja a százat, 2017-től több mint 70 országból, köztük számos adóparadicsomból érkezhet Magyarországra automatikus információcsere keretében magyar illetőségű személyek pénzügyi számlainformációira vonatkozó adat. A várható hatalmas adatmennyiség hozzájárulhat az adóelkerülés elleni hatékony küzdelemhez is, és alátámasztja, hogy törekszünk az adóelkerülés minél szélesebb körű feltérképezésére.

Ami pedig a nemzetközi adóügyi információcsere kérdését illeti, Magyarország 2013. november 12-én írta alá az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezményt. Jelenleg az egyezménynek 94 állam részese, köztük számos adóparadicsomnak tekintett ország is. Az egyezmény lehetőséget teremt arra, hogy a magyar adóhatóság információcsere-megkereséssel forduljon a szintén aláíró joghatóságok felé, ami nagyban növeli az adóhatóság képességét az adóelkerülés felderítésére.

Az egyezmény a kérésre történő információcsere mellett az adóügyekben történő segítségnyújtás egyéb formáinak igénybevételét is lehetővé teszi, ezek az automatikus, valamint spontán információcsere, az egyidejű adóellenőrzések és a külföldön történő adóellenőrzések lefolytatása, adatok szolgáltatása, valamint segítségnyújtás az adókövetelések beszedésében. Még fontos információ: az OECD dolgozta ki a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodást, aminek keretében a részes joghatóságok információt cserélnek egymással a másik joghatóságban adóügyi illetőséggel rendelkező személyek számlainformációja vonatkozásában.

A megállapodást Magyarország 2014. október 29-én írta alá, amivel megnyílt a lehetőség, hogy Magyarország több mint száz országból kaphasson automatikus módon évente pénzügyi számlainformációkra vonatkozó adatokat. A megállapodás alapján az aláíró államok adóhatóságai és a magyar adóhatóság automatikus módon információt cserélnek a területükön bejegyzett pénz- és tőkepiaci szereplőknél vezetett, a partnerállamban belföldön illetőséggel bíró ügyfelek számlái vonatkozásában, feltéve, hogy mindkét állam megfelelő biztosítékokkal és infrastruktúrával rendelkezik a hatékony információcsere-kapcsolatra. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  317  Következő    Ülésnap adatai