Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

PÁNCZÉL KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a szót. Az Országgyűlés 2010-ben határozott a Bethlen Gábor Alap létrehozásáról, mely a Szülőföld Alap jogutódjaként támogatja a határainkon kívül élő magyarság szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulását, előmozdítja a Magyarországgal fennálló kapcsolatok ápolását, fejlesztését, valamint erősíti a magyar nemzeti azonosságtudat kialakulását.

A Bethlen Gábor Alap elkülönített állami pénzalapként működik, segítve a határon túli magyarság anyagi és szellemi gyarapodását, kultúrájának, nyelvének megőrzését, valamint az anyaországgal fenntartott sokoldalú kapcsolatok ápolását. Az alap nyújt továbbá fedezetet a Magyarság Háza működéséhez is, amely a nemzetpolitikai kutatások eredményeinek első számú bemutatótere. Az alap és a négyfős bizottság munkáját és tevékenységét a MÁÉRT, illetve annak szakbizottságai elvi iránymutatásai szerint látja el.

(9.30)

A Bethlen Gábor Alap bizottságának munkáját megkönnyítendő létrejött egy kilencfős kollégium, amelynek tagjait és elnökét a bizottság választja meg. Mindezek mellett a Bethlen Gábor Alapkezelő felel az alap döntéseinek, így a bizottság döntéseinek végrehajtásáért, a támogatások kihelyezéséért, a döntés-előkészítésért, a végrehajtásért és az esetlegesen jogtalanul felhasznált támogatások visszaköveteléséért. Az alapkezelő egy kizárólagos állami tulajdonban lévő, nonprofit gazdasági társasági formában működő társaság.

A Bethlen Gábor Alap 2013. évi működéséről és tevékenységéről szóló tájékoztatót a nemzetpolitikáért felelős miniszter szabályszerűen elkészítette, amelynek alapján a kormány előterjesztést nyújtott be az Országgyűléshez. A 2013. évi költségvetési törvényben mind a bevételi, mind a kiadási előirányzata az alapnak 11 milliárd 572,8 millió forint volt. A kiadási előirányzatoknál nevesítve volt az oktatási-nevelési támogatás kerete 4 milliárd 820 millió forint értékben, valamint a Határtalanul!-program támogatása több mint 465 millió forint értékben. Ekkor még a program kezelése a BGA előirányzata alá tartozott.

Meg kell említenünk a „Magyarság Háza” program támogatását, ami a költségvetési év elején 216 millió forint volt az alapban, ugyanakkor év közben 723 millió forint érkezett még rendkívüli kormányzati intézkedésként a KIM részéről. Ez egy konkrét kiállítás létrehozására irányult. Külön meg kell említenem a „Magyarság Háza” programnál, hogy egy olyan többfunkciós intézmény, amely az egységes magyar nemzet bemutatását, megismertetését tűzte ki céljául. Az intézmény gyűjti és feldolgozza a világban élő magyar közösségekről, személyekről, teljesítményekről szóló ismereteket, másrészt tudásközpontként is működik. Feladata korszerű módon bemutatni a magyarság értékeit. A nemzetünk sajátosságait, csak rá jellemző értékeit, hagyományait bemutató kiállítás azóta már létrejött, ahogy államtitkár úr is említette expozéjában. A „Mi, magyarok” című kiállítás 2014 őszén elindult, és azóta is nagy sikerrel látogatott.

Meg kell továbbá említenünk a Bethlen Gábor Alap működésénél a nemzeti jelentőségű intézmények támogatását, amelyre 3,8 milliárd forintot szánt a 2013. évi költségvetés, 1,5 milliárd forintot egyéb támogatásokra különítettek el, ide kell érteni a pályázati keretek között kihelyezett forrásokat, valamint a nemzeti jelentőségű intézménynek nem minősülő, de támogatásra érdemes szervezeteket is. Az alapkezelő költségei 810 millió forintot tettek ki, hasonlóan az azt megelőző bázisévhez. Ez nem érte el akkoriban a 7 százalékot. Ugye, a jogszabály itt 10 százalékot tenne lehetővé.

A költségvetési törvényhez képest a 2013-as évben három főbb szempont befolyásolta lényegesen az alap bevételeit. Először is a KIM nemzetpolitikai tevékenység támogatására szolgáló előirányzatából összesen több mint 3,8 milliárd forint érkezett az alapba. A minisztériumtól minden esetben kormányhatározat által került át összeg a Bethlen Gábor Alaphoz. Abban az évben kilenc ilyen eset fordult elő; kiemelendő a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozása közel 1,4 milliárd forint értékben, a II. Rákóczi Ferenc Főiskola infrastruktúrájának fejlesztése félmilliárd forint értékben, a Bodrogközi Magyar Közösség Háza első ütemének megépítése 352 millió forint értékben, valamint a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács programjainak finanszírozása 365 millió forint értékben.

Másodsorban a BGA szerződés által vett át forrást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól, a 150 milliós pályázaton beérkező összegből finanszírozták a digitális műsorszórásra történő átállás gördülékeny lebonyolítását a határon túli régiókban. A pénzösszeg kihelyezése határon túli partnerek segítségével történt. A sikeres programot követően az alap természetesen elszámolt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felé.

Harmadrészt érkezett 40 millió forint a rendkívüli kormányzati intézkedések finanszírozására szolgáló keretből a BGA-hoz. Ez a forrás nem a KIM-en keresztül érkezett, és a határon túli regionális civil központok finanszírozását szolgálta.

A fent említett bevételek megváltoztatták tehát a bevételi előirányzatot, így a kiinduláskori 11,5 milliárd forintos előirányzat közel 16 milliárd forintra változott.

A kiadások tekintetében sor került egy 310 millió forintos maradvány felhasználására, így növekedett az összeg, az éves költségvetés összege 16 milliárd forint fölé. Kiadási megtakarításként az alap 650 millió forintot könyvelhetett el, ennek legjelentősebb része, 95 százaléka, amiről államtitkár úr is szólt, a 2013. május 13-án közzétett, a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat, amelyben az alap tekintetében a kormány 500 millió forintos egyenlegjavulást írt elő. Később ez a kormányhatározat visszavonásra került, így viszont november végén már nem volt lehetőség arra, hogy erre az összegre vonatkozóan kötelezettségvállalásra kerüljön sor.

Meg kell említenünk a nevelési-oktatási támogatás pozitívumait, amelynek keretében 250 ezer fő támogatására került sor. További területeknél megemlítendő a „Magyar kultúráért és oktatásért” felhívás, amelyre 600 millió forint állt rendelkezésre, illetve a Határtalanul!-program, amelynek kezelése ebben az évben volt utoljára a Bethlen Gábor Alapnál, és mint már korábban elmondtam, az erre fordított összeg, 465,3 millió forint volt, amelyből 30 millió forint a Rákóczi Szövetséghez került átutalásra, szintén határokon átívelő diákutaztatás céljaira. A program sikeresen zárult, hiszen 2013-ban közel 400 iskola volt a nyertes pályázók között, több mint 17 ezer diák utazhatott, és 2 ezer kísérőtanár.

A Határtalanul!-programnál, azt gondolom, meg kell említenünk, hogy 2010-ben tekintette át a kormány a szomszédos országokba irányuló iskolai tanulmányi kirándulásokat, cseretáborozásokat, a testvériskolák együttműködését, és a tapasztalatok alapján indította el a Határtalanul!-programot. A cél az, hogy a magyar társadalom magáénak érezze a külhoni magyarságot, velük egy egységes nemzet keretei között azonosulni tudjon. Ebben a legfogékonyabb célcsoport maguk a diákok. Itt elsősorban a 7. évfolyamos diákokra koncentrál a Határtalanul!-program, és a pozitív tapasztalatok így eljutnak a diáktól a szülőig, nagyszülőig. A célunk az, hogy valamennyi magyar fiatal legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszéd ország magyarlakta területeire, megéljék és megértsék a nemzeti összetartozást. Feladatunk az a Határtalanul!-programban, hogy ebben a parlamenti ciklusban, a ciklus végére egy teljes évfolyam diáksága lehetőséget kapjon az utazásra. Nyilvánvalóan a 2016-os költségvetés tervezésénél a jelenlegi összeg emelésére van szükség mindehhez.

Tisztelt Ház! A Bethlen Gábor Alap bonyolította le a tárgyévben a Nemzetpolitikai Államtitkárság sikeres tematikus programját, a magyar kisiskolások évét is, amelyre 100 millió forint állt rendelkezésre. Ez, ugye, a külhoni magyar óvodások évét követte, és egy központi motívuma volt a programnak a közösségépítés, illetve ezen a közösségépítésen keresztül az arra való figyelemfelhívás, hogy érdemes a szülőknek a gyermekeiket az óvoda utáni időszakban magyar nyelvű iskolákba íratni. A gyermekek, szülők, pedagógusok közötti közösségépítésre fókuszált a program, hogy növelje az elkötelezettséget a magyar iskolaválasztás mellett.

(9.40)

Lezajlott a programban 2013-ban egy Kárpát-medencei körút is, mintegy 22 helyszínen. A nemzetpolitikával foglalkozó munkatársak, az államtitkárság munkatársai, a programban dolgozók mintegy 5 ezer kisiskoláshoz, valamint szülőkhöz és pedagógusokhoz jutottak el. Volt két nagy központi továbbképzés pedagógusoknak, módszertani csomag készült pedagógusok számára, és ezt eljuttatta a program minden iskolába. Volt egy kisiskolások számára megrendezett vetélkedősorozat is, amelynek keretében 51 iskolába százezer forint értékben egy csodasarok került eljuttatásra, mintegy jutalomként a vetélkedőn való részvételért.

És ami nagyon fontos: ki találkozik sokszor kisgyermekes szülőkkel? A gyermekorvos. Kárpát-medencei gyermekorvos-találkozó is lett szervezve ebben az évben. Nyilvánvalóan az orvosok is személyes beszélgetés útján tudnak hatni a családokra, a szülőkre, hogy érdemes a határon túli területeken is magyar nyelvű iskolákba íratni a gyermekeiket.

Tisztelt Ház! Szintén eredményesnek mondható a Szász Pál tanulmányi ösztöndíjpályázat, amelynek segítségével a többségi nyelven jogot hallgató külhoni magyar diákok a magyar közösség céljait szolgálva szülőföldjükön segíthetik a diploma megszerzését követően a magyar közösség boldogulását. Ennek összege 50 ezer forint/fő/hó volt a 2013. esztendőben.

Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy nemzetpolitikai céljainkat a Bethlen Gábor Alap megfelelően szolgálta a 2013. évben. Javaslom a határozati javaslat, a beszámoló elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)