Készült: 2024.04.28.19:53:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

265. ülésnap (2017.12.11.), 234. felszólalás
Felszólaló Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Önálló indítvány indokolása
Videó/Felszólalás ideje 5:18


Felszólalások:  Előző  234  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Talán már megszámolni sem tudjuk, hogy hanyadjára akarjuk napirendre vetetni az isztambuli egyezmény ratifikálását, hogy egyáltalán vitatkozni tudnánk érdemben e Ház falai között, hogy miért is szükséges az isztambuli egyezmény ratifikálása. Néhány hónappal ezelőtt talán még reményt is láttunk volna arra, hogy a kormánypárti politikusok pozitívan állhatnak ehhez a témához, de az elmúlt hetekben már kinyilvánították, hogy amíg a Fidesz-KDNP kormányon van, igaz, hogy 2014-ben a csatlakozást aláírták, de nem fogják ratifikálni az isztambuli egyezményt.

Ez azért sajnálatos, mert a statisztikai adatokból tudjuk, hogy hetente egy nő, havonta egy gyermek hal bele a családon belüli erőszak következményeibe, s itt ki kell emelni, hogy a legtöbbször, a legtöbb esetben vagy a saját férje, volt férje, élettársa, rokona a bűnelkövető, az, aki agyonveri a feleségét vagy a saját gyermekét. Statisztikai adatokból tudjuk, hogy egy bántalmazott nő körülbelül 35-ször tűri el a bántalmazást, mire segítséget kér. Hozzáteszem, minden feltárt esetre 25 feltáratlan, látatlan eset jut. Magyarországon minden negyedik-ötödik nő kénytelen elviselni a családon belüli erőszakot.

Ahogy most a kormánypárti politikusok hozzáállnak ehhez a témához, tudjuk nagyon jól, hogy a legutóbbi bizottsági ülésen Vas Imre képviselőtársam azt mondta ‑ szó szerint fogom idézni ‑, hogy „azonban arra felhívom a figyelmet, hogy az az isztambuli egyezmény támadja a hagyományos családmodellt, ha ezt a nemzetközi szerződést valaki ismeri és elolvassa, ezt látja, a másik pedig az, hogy az egyezmény törvényerőre emelné a genderfilozófiát”.

(16.00)

Képviselőtársam! Nagyon jól látszik, hogy még soha nem olvasta el ezt az egyezményt, mert akkor ilyeneket nem mondana. Hozzáteszem, ha önök azt mondják, hogy az isztambuli egyezmény ratifikálásával a hagyományos családmodellt támadnánk, akkor bevallják őszintén, hogy önöknek teljesen rendben van, hogy ma verhetnek egy nőt, kizsákmányolhatják anyagilag, akár fizikálisan bántalmazhatják, megerőszakolhatják, gyerekeket bántalmazhatnak, nyugdíjasokat, és minden eszköz elfogadott akár egy hagyományos családmodell kapcsán.

Tudják, amikor a világ tele van ezekkel a fajta bűncselekményekkel, és Magyarországon is egyre többször kapunk híradásokat ilyen bántalmazásokról, akkor nem tudom, hogy minek kellene még történnie, hogy beavatkozzanak. Tudom, el fog hangzani az, hogy önök már mekkora lépést tettek a 12 éven aluli gyermekek szexuális vagy akár bűncselekmények… ‑ teljesen rendben van, hogy törvényeket alkotunk, meg próbálunk szigorítani, csak felhívnám a figyelmet arra, hogy a 13 éves gyermek is gyermek, a 14 éves gyermek is gyermek, sőt nekem még a 17 éves gyermek is gyermek.

Hozzáteszem, ez az isztambuli egyezmény komp­letten kezelné az egész ügyet. Forrásokat kellene biztosítani, és az egész jelzőrendszer megerősítéséről beszélünk. Mert amikor olyan adatokat közlök, hogy egy megismert esetre 25 feltáratlan eset jut, akkor azt gondolom, kimondhatjuk Magyarországon, hogy ebben az ügyben nem tudtunk sikereket elérni. Statisztikai adatokkal be tudjuk bizonyítani, hogy hiába szigorítottuk a törvényeket, nem lesz kevesebb halálos áldozat, nem lesz kevesebb áldozata a családon belüli erőszaknak. Akkor valami csak nincs rendben.

Arra szeretnénk felhívni az egyezmény kapcsán a figyelmet, hogy nagyon nagy szükség lenne a közmédiára, hogy hogyan kellene ma Magyarországon megjelennie ennek az ügynek, hogyan kellene a szakembereknek, hogy egyáltalán az oktatási intézetekben a pszichológusok megvannak-e, kellőképpen fel tudják‑e az oktatási szakemberek ismerni vagy a gyermekorvos, vagy a védőnő, hogy a gyermekkel probléma van, vagy a családdal probléma van. A bíróság, a rendőrség millió esetben… ‑ én saját környezetemből tudok olyan esetet hozni, ahol a rendőrség nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy iskolán belül hittanórán gyerekeket molesztált a helyi református pap.

Hát, milyen országban élünk, ha maga a rendőrség próbálja megakadályozni, hogy ez felszínre kerüljön?! Azt gondolom, hogy nagyon sok dolgunk van, és kormánypárti politikustársaimat kérem, hogy pozitívan álljanak már az isztambuli egyezményhez. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  234  Következő    Ülésnap adatai