Felszólalás adatai

ELNÖK: A képviselő úr elfogadta a választ, így a következő interpellációra térünk rá.

Scheiring Gábor, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszternek: "Átgondolatlan és felesleges presztízsberuházás PPP-konstrukcióban kormányzati támogatással Pécsett, avagy mi szükség van a pécsi magasház tervezett újjáépítésére?" címmel. Scheiring Gábor képviselő urat illeti a szó.

SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A 20 éve használhatatlan magasház helyén a pécsi közigazgatási szolgáltató központot építené fel Pécs fideszes városvezetése. A terv ezer sebből vérzik. A legeladósodottabb, a megszorításoktól és intézménybezárásoktól hangos Pécs városában, a haverok kedvéért kivételesen támogatott PPP-konstrukcióban, pénzügyileg teljesen irracionálisan és ellenőrizetlen módon költenének el milliárdokat. A tervezett központba kerülne az összes olyan önkormányzati és állami hivatal, ahol az állampolgári ügyeket intézik. A beruházáshoz a város a központi kormányzat támogatására is számít, amennyiben az új irodaházban bérelne az állam hivatalainak helyiségeket.

A megoldás olyan PPP-jellegű konstrukció, amelyet az Orbán-kormány hevesen támad, és amelyek sorát állította le tavaly év végén. Ráadásul az ügyletben érintett a Grupo Milton, amelyről már több alkalommal bizonyosodott be, hogy igen bensőséges viszonyt ápol a legmagasabb kormányzati körökkel, amely Sávolyon építette volna a Balaton-ringet, Pátyon pedig golfpályát és lakóparkot. Tavaly év végén két autópályát, egy sportcsarnokot, 31 uszodát és tornatermet, az MTV új székházát, két börtönt, egyetemeket és főiskolákat érintő döntéssel rendelt el a kormány PPP-stopot.

Botrányos továbbá, hogy az elfogadott előterjesztés szerint csak a szerződéskötést követően készülnének el azok a tanulmányok, amelyek azt vizsgálják, hogy megéri-e a beruházás az önkormányzatnak. Az önkormányzat arra adott felhatalmazást a polgármesternek, hogy úgy írjon alá együttműködési megállapodást, hogy semmit sem tudni arról, mire is kötelezi el magát 30 évre.

A pécsi városvezetés számít a központi kormányzat támogatására. A közgyűlési vitán elfogadásra került egy olyan módosító, amely szerint akkor kap zöld utat a beruházás, ha a kormány kötelezettséget vállal meghatározott irodaterület bérbevételére, amire értesüléseink szerint Navracsics Tibor szóbeli ígéretet tett.

Mi indokolja, hogy a kormány támogassa, hogy az adósságcsúcsot tartó városban, ahol történelmi magasságban áll a munkanélküliség, ahol ezrek féltik a munkahelyüket és ahol csak kemény megszorítások árán lehet megőrizni a város működőképességét, milliárdokat költsenek el a politika és az államigazgatás céljait szolgáló beruházásra?

Miért kényszeríti bele a legeladósodottabb önkormányzatot a kormány egy kétes értékű presztízsberuházásba, az egyablakos kormányhivatalok álmát kergetve? A kormány valóban ad-e szerződéses garanciát a beruházás megindítása előtt arra, hogy a kormányhivatal számára szükséges és pontosan meghatározott irodaterületeket majd kötött időre bérbe veszi? Végül: miért jelentenek a pécsi magasház mögött álló befektetők kivételt a PPP-stop alól? Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr egyrészről, azt hiszem, a Házszabályból is ismeri, hogy van, ami nem tehető itt meg a parlamentben. Vannak az ön által itt most felolvasott interpellációban olyan részek, amelyek egyértelműen magának a pécsi önkormányzatnak a hatáskörébe tartoznak. Tehát azokról a kérdésekről sem a kormányhivatal, sem a kormány nem dönthet, azt felül nem bírálhatja, azokba a döntésekbe bele nem szólhat. Tehát a pécsi önkormányzati ügyeket elsősorban a pécsi önkormányzatban kell intézni, és nem a parlamentben. Ezzel nyilván ön is tisztában van. Ezért engedje meg, hogy elsősorban arra a részre válaszoljak az ön interpellációjából, ami a kormányzatot érintheti.

Valóban, Navracsics miniszter úr, amikor ott járt Pécsett, február közepén, akkor tartott utána egy közös sajtótájékoztatót, amelyről szeretném idézni szó szerint a tudósítást, már csak azért is, mert az ön interpellációjában sok minden egy kicsit másként volt megfogalmazva, mint ahogy, mondjuk, a tudósításokból lejött, vagy a határozatokban szerepel, éppen ezért nagyon könnyen félreértésekre is okot adhat, hogy így naivan forduljak önhöz.

Arra a felvetésre, és itt idézem a tudósítást, hogy a 20 éve üresen álló, 25 emeletes pécsi toronyházban elképzelhető-e egy kormányzati központ - ezt egyébként a város vezetése is támogatná -, a szakminiszter úgy válaszolt, hogy ezt csak egy alapos vizsgálat döntheti el. Hargitai János, a Baranya Megyei Kormányhivatal elnöke azt mondta, ha el is készülne az épület, akkor sem tudja elképzelni, hogy odaköltözzék a teljes apparátus, de ha a magasházból végül irodaépület lesz, megvizsgálják majd, milyen egységek odatelepítése lehet ésszerű.

Ebből egyértelmű, tisztelt képviselő úr, hogy a Baranya Megyei Kormányhivatal maga azzal küzd, amivel sok más hivatal is, hogy nagyon széttagolt a szervezete, sok helyen vannak különböző kirendeltségei, sok helyről kell az emberek munkáját koordinálni. Ezért lenne ésszerű egy helyre költöztetni őket. Nemcsak a magasház merült fel, és nemcsak Pécsett, hanem sok más helyen is vizsgáljuk ennek a lehetőségét, akár valamilyen állami tulajdonú vagy állami cég tulajdonában lévő ingatlanokban, a MÁV ingatlanaiban vagy máshol, hogy hogyan lehetne kialakítani akár kormányablakokat, akár kormányhivatalok irodahelyiségeit.

(15.50)

De itt semmiképpen nem arról van szó, hogy egyértelműen letette volna a voksát az ottani kormányhivatal vezetője vagy akár a minisztérium amellett, hogy csak és kizárólag a magasházban épülhet. Nyilván ennek a lehetőségét sem szabad semmiképpen elvetni, és Páva polgármester úr is azt mondta, hogy ha kormányzati garancia nem lesz emellé, akkor ő eláll ettől a tervtől. Itt annak az előkészítése folyik, hogy egy 20 éve megoldatlan ügyet hogyan lehet megoldani Pécs városában. Az önök polgármesterjelöltje is azzal kampányolt, hogy a 20 éve megoldatlan kérdésekre az eddigi politikai elit nem tudott választ adni, hát most szeretne ő választ adni ezekre a kihívásokra, kérdésekre Pécs városában.

Magunk is csupán azt vizsgáljuk, hogy ebbe az ingatlana például betelepülhet-e, és maga az előterjesztés is, amelyet tárgyalt Pécs városi önkormányzat, bár nem tisztünk önkormányzati előterjesztéseket vizsgálni itt a parlamentben, de ennek az előkészítéséről szól, és semmiképpen még nem arról, hogy pontosan ki mit fog tenni. A kormányhivatal pedig eddig annyira működött együtt ebben a fejlesztésben, ebben a határozati javaslatban, hogy amikor az önkormányzat fel akarta mérni, hogy milyen irodaigények lehetségesek, akkor a kormánymegbízott úr megadta, hogy hány ember dolgozik a kormányhivatalban, és mennyi irodaigénye lenne ennek.

Tehát semmiképpen nem vagyunk a döntés után, hanem előkészítő fázisban vagyunk. Valóban érdemes vizsgálni, hogy oda érdemes-e beköltözni a kormányhivatalnak és a kormányablakoknak, hiszen most 99 kormányablak van 29 helyen, de hát ennek a számát - mint ahogy önök is ismerik - 2013-ra a többszörösére szeretnénk emelni, hogy az emberek minél könnyebben tudjanak ügyeket intézni az egyablakos ügyintézés keretében. Majd a hatástanulmányok kiderítik, hogy ennek a pécsi magasház is helyszíne lesz-e vagy sem.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem Scheiring Gábor képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ. Egy perce van rá.

SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm. A választ nem áll módomban elfogadni. Először is azért, mert arra a kérdésemre nem kaptam választ, hogy miért merülhet fel egyáltalán, hogy a másutt leállított PPP-konstrukció ebben az esetben a kormány részéről is - úgy fest - támogatást kaphat. Való igaz, hogy egyelőre nem indult el a beruházás, ugyanakkor a pécsi önkormányzat a központi kormányzatra hivatkozva hatalmazta fel a polgármestert gyakorlatilag arra, hogy önállóan eljárjon innentől kezdve az ügyben.

Tehát egyértelmű a központi kormányzat felelőssége is, hiszen ott már az önkormányzati testületben a felhatalmazást a polgármester megkapta, úgyhogy innentől kezdve a központi kormányé a felelősség, hogy az ország legeladósodottabb városában, ahol az egeket verdesi a munkanélküliség, több tíz milliárdot költenének erre, egy olyan presztízsberuházásra, amelyből a profitok - legalábbis részben - magánzsebekbe vándorolnának egy PPP-konstrukció keretében.

A kérdésemre nem kaptam válaszokat, úgyhogy nem áll módomban elfogadni a válaszát.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Nem fogadta el a választ a képviselő úr, ha jól értettem. Ebben az esetben az Országgyűlésnek kell szavaznia. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 164 igen szavazattal, 73 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az államtitkári választ.

Lenhardt Balázs, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzeti fejlesztési miniszterhez: "Milyen arányban részesülnek Magyarországon támogatásban a ciprusi adóparadicsomban bejegyzett hátterű vállalatok?" címmel. Lenhardt Balázs jegyző úré a szó. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ki mondja a választ?) Államtitkár úr.