Felszólalás adatai

KISS PÉTER, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! 2003 végén elfogadtunk egy, a szövetkezeti érdekképviseletek közös kezdeményezése alapján született törvényt, amelyben kimondtuk, hogy 2005. december 31-ig törvényt kell alkotni az egységes szövetkezeti szabályozás megteremtése érdekében. Tettük mindezt azért, hogy a mai szövetkezeti szabályozást jellemző szétaprózottságot, tartalmi tisztázatlanságot, a fontos részletkérdésekben jelentkező feloldhatatlan ellentmondásosságot felszámoljuk. Megalkossunk egy olyan törvényt, amely figyelembe veszi a nemzetközi elvárásokat, így a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a szövetkezetek támogatásáról szóló ajánlását, az Európai Unió tanácsának rendeletét és irányelvét, az Európai Unió Bizottságának közleményét, illetve a hazai szabályozási környezetet, annak reformját, így az új gazdasági társaságokról szóló törvényt és az új cégeljárási normákat.

Az előttünk lévő törvényjavaslat olyan szervezeti keretnek tekinti a szövetkezetet, amely képes ötvözni a gazdálkodási funkciót a kulturális, a szociális, a közösségszervező funkcióval. A szabályozás célja ennek a kettősségnek minél tisztább és minél teljesebb tükröztetése annak érdekében, hogy a gazdasági társaságok, valamint egyesületek és más nonprofit szervezetek reneszánszát kövesse a szövetkezeti mozgalom fellendülése Magyarországon. A törvényjavaslat minden eddiginél világosabban elhatárolja a szövetkezetet a gazdasági társaságoktól, arra helyezi a hangsúlyt, hogy a gazdasági társaság a tőkét működteti a tulajdonos hasznára, a szövetkezet pedig az együttműködésre képes közösségekben meglévő társadalmi-gazdasági erőforrásokat mobilizálja. Olyan erőforrásokat, amelyek egyébként az egyének elkülönült működésével nem érvényesülnének.

Ezt támasztja alá a szövetkezet által kötelezően létrehozandó közösségi alap, valamit egy teljesen új szervezeti forma, a szociális szövetkezet. A szövetkezetnek a nyeresége közgyűlés által meghatározott részét a közösségi alapba kell helyeznie, és ez az alap adja a pénzügyi bázisát azoknak a juttatásoknak és támogatásoknak, amelyeket a szövetkezet a természetes személy tagjainak, valamint hozzátartozóinak képes nyújtani. Ezek szociális, oktatási, kulturális jellegűek lehetnek, de támogathat a szövetkezet közművelődési vagy sporttevékenységet és egyéb, a szövetkezet céljaihoz igazodó tevékenységeket is.

Szociális szövetkezetet csak természetes személyek alakíthatnak. Ez a speciális szervezeti forma magában hordozza a szociális gazdaság jellemző alapértékeit, és olyan igények, szükségletek kielégítésére törekszik, amelyeknek a magántőkések és a közvállalatok szektorában létjogosultsága nincs, vagy erősen korlátozott érvényesülésük lehetősége. Az ilyen szövetkezetek altruista jellege lehetővé teszi, hogy olyan személyek is létrehozzanak és működtessenek szövetkezeteket, akik egyébként nem férhetnének hozzá a munkaerőpiachoz, más úton nem jutnának munkához. Ezek a szövetkezetek képesek lehetnek hatékonyan integrálni a kirekesztett társadalmi csoportokat a munkába, munkahelyeket teremthetnek, fenntartható és szolidaritásra alapozott növekedést ösztönözhetnek úgy, hogy nem törekednek a tagok között elosztható nettó eredmény megvalósítására, realizálására.

A törvényjavaslat igen rugalmas szabályozást vezet be a szükséges garanciák biztosítása mellett, hiszen a szövetkezetet életre hívó alapszabályban, illetve a tagok összességét magában foglaló közgyűlésen számos fontos kérdésről lehet törvény adta keretek között döntést hozni, így például a fent említett szociális juttatások mértékéről, köréről is. De a közgyűlésen kell döntést hozni a jelen törvényjavaslat által létrehozott úgynevezett befektető tagok felvételéről is azzal, hogy a befektető tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezet teljes tagságának 10 százalékát, és a befektető tagok által jegyzett részjegyek mértéke nem lehet több a szövetkezet részjegytőkéjének 30 százalékánál. Viszont az ilyen tagok pénzügyi támogatásukkal a szövetkezetek tőkehelyzetét javíthatják. Ilyen tagjai természetesen a szociális szövetkezeteknek nem lehetnek.

Szintén újszerű a személyegyesülés hangsúlyozását alátámasztó szabályozás, az, hogy a törvényjavaslat korlátozza a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok tagkénti részvételét a szövetkezetben, hiszen a taglétszám egyharmadát nem haladhatja meg a számuk a szabályozás szerint.

(9.10)

Hosszú ideje húzódó probléma megoldására vállalkozik a tervezet, amikor a szövetkezeti üzletrész megoldására tesz javaslatot. Az üzletrész intézménye álláspontunk szerint idegen a szövetkezet vagyoni szerkezetétől, ezért a javaslat a még meglévő üzletrészek 2007. június 30-áig történő megszüntetésére tartalmaz szabályokat. A megszüntetés a szövetkezet közgyűlésének felajánlása alapján több módon is történhet.

Az üzletrész tulajdonosa a szövetkezet közgyűlése által felajánlott lehetőségekből választhat. A közgyűlés a tulajdonosoknak felajánlhatja, hogy a szövetkezeti üzletrészt 2007. június 30-áig a szövetkezeti tag tulajdonos esetén befektetői részjeggyé, nem szövetkezeti tag tulajdonos esetén pedig átalakított befektetői részjeggyé alakítja át, valamint a tulajdonában álló részvényekre, korlátolt felelősségű társasági üzletrészekre cserélheti.

Az üzletrész úgy is megszűnhet, hogy az a tulajdonos szintén 2007. június 30. napjáig a szövetkezet közösségi alapja javára ajánlja fel. Ebben az esetben az üzletrész volt tulajdonosa nem szövetkezeti tagként is jogosult a közösségi alapból finanszírozott támogatások igénybevételére. Ha a tulajdonos 2007. július 30-áig nem élt a törvény biztosította lehetőségeivel, az üzletrész átalakított befektetői részjeggyé alakul át.

A törvényjavaslat megoldást tartalmaz az állam által korábban felvásárolt üzletrészek jövőbeli kezelésére is akképpen, hogy az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába került mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészeket térítés- és tehermentesen 2006. július 30-áig átadja annak a működő szövetkezetnek, amely az üzletrészt kibocsátotta. A szövetkezet az így megszerzett üzletrészét köteles bevonni és a névértékének megfelelő összeget a közösségi alapjába helyezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ne feledkezzünk meg arról, hogy a törvényjavaslat legfontosabb célja a párhuzamos szövetkezeti szabályozás megszüntetése, a két egymás mellett élő szövetkezeti törvény helyett egy olyan szabályrendszer megalkotása, amely egyaránt biztos jogi hátteret nyújt az 1992. évi és a 2000. évi szövetkezeti törvény alapján létesített szövetkezeteknek, továbbá az újonnan alakuló szövetkezetek számára is. Jelenleg mintegy 5300 szövetkezet működik Magyarországon, közel 1,8 millió taggal.

A szövetkezet által képviselt tőkeállomány körülbelül mintegy 230 milliárd forint, a szövetkezetek árbevétele megközelítőleg 800 milliárd forint, eredményük 6 milliárd forintra tehető. Tehát igen jelentős tényezőnek tekinthetők, így a törvényjavaslat előkészítése során széles körű társadalmi egyeztetést folytattunk, amelynek itt az eredménye most: a beterjesztett törvényjavaslat.

Örömmel jelenthetem ki, hogy ez a tervezet bírja a szövetkezeti érdekképviseletek egyetértését, támogatását. A működő szövetkezetek a megnyugtató törvényi szabályozás érdekében szükséges alapszabály-módosítást nem érzik kényszerátalakulásnak, sokkal inkább egy támogatható, újszerű, eurokonform szabályozásnak. Természetes, hogy úgy, ahogy a párbeszéd során a vitában is további finomító javaslataikat figyelemmel kísérjük, és készek vagyunk azokat integrálni.

Tisztelt Országgyűlés! A szövetkezeti érdekképviseletek támogatásán nyugvó indokolt és igen időszerű törvényjavaslat elfogadását kérem önöktől. Köszönöm megtisztelő türelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)