Felszólalás adatai

2010-et a médiaigazgatás szempontjából kezdetben egy ezer sebből vérző, majd döntésképtelen bénultságba dermedő államigazgatási szerv végstádiuma jellemezte, amelyet egy csaknem öt hónapos csend követett, aminek egy nagyszabású intézményi reform vetett véget, hogy az újonnan felálló médiatanács az ORTT által több évig halogatott ügyek és döntések végére tegyen pontot, illetve letegye az új médiaigazgatási struktúra alapjait.

A 2010-es esztendőt leginkább a változások és az állandósság kettősségével írhatjuk le. Miközben a médiára vonatkozó tartalmi szabályok nem változtak, az év második felében teljesen újjászerveződött a médiapiacot felügyelő hatóság. Az önök előtt is ismert beszámoló ezt a történésekben gazdag évet foglalja össze. Mivel az ORTT korábbi elnöke 2009 novemberében lemondott, a testület 2010. január 1-jén öt taggal folytatta működését. 2010 februárjában ugyan az akkori köztársasági elnök és Bajnai miniszterelnök úr megnevezte az új jelöltet Polyák Gábor személyében, már a bizottsági meghallgatás is megtörtént, azonban az Országgyűlés végül az ORTT elnökének személyéről szóló szavazást nem tűzte napirendjére. Az ORTT május 5-én tartotta meg utolsó ülését.

2010-ben az Országgyűlés májusi megalakulásával az ORTT elvesztette határozatképességét, miután tagjainak száma öt fő alá csökkent, ugyanis az SZDSZ képviselőcsoportja nem jutott a parlamentbe, így a tag is elvesztette a mandátumát, majd az Országgyűlés megalakulása után tovább fogyatkoztunk, az MSZP elvesztette a jogát két tag jelölésére, ezért csak egy szocialista tag maradt, a tagok száma ezáltal 3 főre csökkent. A választások után - mivel ekkor már előrehaladott szakaszban volt a médiatörvény reformja - új tagok jelölésére már nem került sor.

A korábbi évek sikertelen próbálkozásai után 2010-ben az Országgyűlés aktívan hozzálátott a médiajog elkerülhetetlen megreformálásához. A médiaszabályozás átalakítása négy lépcsőben valósult meg, 2010 nyarától kezdődően fél év alatt teljesen újjáírta a médiaigazgatás rendszerét. Az első lépés 2010. július 6-án az alkotmány 61. §-ának módosítása volt, amely lefektette a médiafelügyeleti rendszer alkotmányos kereteit. A második felvonás a 2010 nyarán kihirdetett jogszabállyal kezdődött, amely az ORTT-t összevonta a korábbi Nemzeti Hírközlési Hatósággal, és létrehozta a konvergens Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek autonóm jogállású szerve a Médiatanács. Ezzel a szervezeti átalakítással a korábban miniszter alá rendelt kormányhivatalként működő hírközlési hatóság is magasabb legitimitást nyert, hiszen a jogutód NMHH is az Országgyűlés alá rendelt autonóm államigazgatási szervvé vált. A korábban egymással alig kommunikáló hírközlési hatóság és a médiaigazgatásért felelős államigazgatási szerv összevonásával lehetővé vált, hogy a hírközlési politika és a médiaigazgatás egymásra tekintettel, párhuzamosan alakulhasson.

Az úgynevezett konvergens hatósági struktúra kialakításának és a működési mechanizmusok korszerűsítésének előnyei kezdettől fogva megmutatkoztak. A gyorsabb ügymenet, a párhuzamosságok megszüntetése, a kompetenciák egy szervezetben való koncentrálása mind elősegítették, hogy a média- és hírközlés-igazgatásért felelős hatóság hatékonyabban reagálhasson a piaci folyamatokra.

2010. október 11-én az Országgyűlés döntésének megfelelően alakult meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, az ORTT jogutódja, amely önálló jogi személy, és kizárólag az Országgyűlés felügyelete alatt áll, így jelentős autonómiával bír. A testület függetlenségének további garanciája, hogy elnökének és tagjainak megválasztásához a korábbi egyszerű többség helyett a képviselők kétharmadának egyöntetű szavazata szükséges. A folyamatos és hatékony munkának biztosítéka, hogy a tagok nem hívhatók vissza, tagságuk nem szűnik meg, tehát nem fordulhat elő az, ami az ORTT működését korábban ellehetetlenítette, illetve kiszámíthatatlanná tette, hogy a parlamenti frakció megszűntével automatikusan megszűnt a testületi mandátum, a képviseleti jog, amivel folyamatosan változott egyébként a tagok szavazati aránya is.

(21.40)

A közmédiarendszer is változott. Korábban szervezetileg és költségvetésileg is széttagolt közmédiarendszerben, egymásra való tekintet nélkül működtek kiskirályságok, három önálló intézmény. A sok bába között pedig egyrészt elveszett többmilliárdnyi forint, no és maga a gyermek: a köz szolgálata.

Az új felállás a közmédiumokat felügyelő testületeket egy közalapítványba vonta össze a részvénytársaságok önállóságának megtartása mellett. A közös műsorgyártó bázisra, a Médiaszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra épülő rendszer pedig magával hozta a közszolgálati médiumok szorosabb együttműködését, a feladatok megosztásának és a költségek ésszerűbb, takarékosabb tervezésének lehetőségét.

A médiaigazgatás újjászervezésének harmadik és negyedik lépcsőfokát a médiaalkotmány novemberi és a médiatörvény decemberi elfogadása jelentette, ez azonban a mi beszámolónkat, 2010-es beszámolónkat még nem érinti, hiszen ezen törvények csak 2011-ben léptek hatályba, így nem befolyásolták az új szabályok sem az ORTT, sem a Médiatanács 2010-es jogalkalmazói tevékenységét.

Hogy alakult a médiapiac helyzete 2010-ben? Magyarországon a 2010-es adatok szerint 42 darab földfelszíni sugárzású helyi televízió működött, 36 kereskedelmi szolgáltatóként, 6 pedig közműsor-szolgáltatóként vagy nonprofitként. Műholdas műsorszolgáltatásból 25 volt, két országos rádió műsorát terjesztették műholdon, további 23 műholdas műsorszolgáltatóból 7 országos, 13 körzeti televízióként működött, 3 csatorna pedig kizárólag külföldre irányuló műsorszolgáltatást végzett. Vezetékes televíziós és rádiós műsorszolgáltatóból 527 volt, amelynek közel 34 százaléka működött közműsor-szolgáltató vagy nonprofit televízióként.

A rádiós piacon a két országos kereskedelmi rádió, a Class és a Neo, a Magyar Rádió 3 országos csatornája és az akkor országos Katolikus Rádió mellett 2010-ben 125 helyi és 67 körzeti rádió működött.

A 2010-es esztendő a médiapiaci gazdasági folyamatokat is alaposan felbolygatta. Az elhúzódó gazdasági válság tovább éreztette hatását. 2008-ban még 200 milliárdos volt a reklámpiac, 2009-re 162 milliárdra zsugorodott, 2010-ben valamelyest még tovább 161,7 milliárdra csökkent.

Az analóg televíziós piacot hátrányosan érintette az is, hogy a csökkenő reklámbevételeken egyre több versenyzővel, versenytárssal kellett osztoznia. A kábeles, műholdas műsorterjesztők hazai kínálatában elérhető tematikus vagy általános jellegű csatornák száma 2010-ben meredeken nőtt. A gazdasági válság legnagyobb vesztesei a helyi körzeti rádiók, illetve a nyomtatott sajtó volt. Ezekre a válságjelekre, problémákra a hatóságnak is választ kellett találni. Folyamatosan kaptunk díjcsökkentésre, díjhalasztásra vonatkozó kérelmeket. Megoldást kellett találnunk és találtunk a problémára. Ez részben az egyszeri díjcsökkentés volt. A műsorszolgáltató helyzetének függvényében emellett fizetési könnyítéseket nyújtottunk, tartozásokat ütemeztünk át, vagy éppen részletfizetést engedélyeztünk.

2010. év első és második negyedévére az ORTT egyszeri 25 százalékos átmeneti díjkedvezményben részesítette a földfelszíni terjesztésű körzeti és helyi vételkörzetű műsorszolgáltatókat. Sajátos a válság hatása a médiafogyasztásra. A tévénézésre fordított időtartam 2009-ről 2010-re nemhogy csökkent, hanem 7 százalékkal emelkedett, napi 242 percre nőtt. A két kereskedelmi tévé vezető szerepe továbbra is markáns, de a kis csatornák fokozatos növekedése folytatódott az országosok rovására.

A frekvenciapályáztatás is fontos tevékenységünk. A gazdasági válság okozta problémák mellett a rádiós piac helyzetét a tömegesen lejáró frekvenciaszerződések is nehezítették. A rádiós médiaszolgáltatási lehetőségeket - mint kizárólag állami tulajdonban álló javakat - az új és a régi törvény felhatalmazása alapján egyaránt a médiaigazgatásért felelős hatóság hasznosíthatja pályázati úton.

Az ORTT 1996-os megalakulását követően pályáztatás útján létrejött 7+5, azaz 12 évre szóló rádiós műsorszolgáltatási jogosultságok 2010 végétől kezdtek lejárni. Az ORTT 2009-ben 59 végleg lejáró frekvenciajogosultság pályáztatását indította el. A határozatképtelenné vált testület azonban az elindított eljárásokat már nem tudta oly módon lefolytatni, hogy még a jogosultságok tényleges lejárta előtt nyertest lehessen hirdetni. Annak érdekében, hogy a rádiók folyamatosan működhessenek, a jogalkotó egy törvénymódosítással lehetővé tette, hogy 60 napra ideiglenesen újra és újra meg lehessen hosszabbítani a médiaszolgáltatásra vonatkozó szerződéseket mindaddig, amíg a frekvencia sorsa pályázat útján nem rendeződik.

A Médiatanács 2010 októberben történt megalakulásakor már tudott volt, hogy folyamatban van az új médiatörvény kidolgozása, amely kizárólagosan közigazgatási alapokra helyezi a pályáztatásra és a médiaszolgáltatási jogosultságokra vonatkozó szabályozást. Erre tekintettel a Médiatanács 2010 folyamán nem hozott frekvenciapályázatokkal kapcsolatos érdemi döntéseket, nem hirdetett győztest, ugyanakkor minden arra jogosult médiaszolgáltatónak lehetőséget biztosított az ideiglenes szerződése meghosszabbítására.

Beszédesek a 2010-es ügystatisztikáink. A mintegy 5 hónapnyi döntésképtelen időszak után a feszített munkatempónak, a gondos előkészítésnek és a testület gyorsabb döntéshozatali mechanizmusának köszönhetően az ORTT ügyhátralékát két és fél hónap alatt sikerült feldolgoznunk, több mint 800 médiatanácsi határozat segítségével. Mindebben kiemelt szerepe volt az ORTT Hivatala munkatársainak, hiszen az iroda folyamatosan készítette elő döntéshozatalra az ügyeket akkor is, amikor nem volt médiatestület, így képviselve az átmenet alatt is az állandóságot.

2010-ben az ORTT és a Médiatanács összesen 1669 határozatot adott ki. Törvénysértést 384 esetben szankcionált az ORTT, illetve a Médiatanács, legnagyobb számban a kiskorúak védelmére megalkotott törvényi előírások megsértése miatt. 2010 folyamán gyakori törvénysértés volt még az adatmegőrzési és adatszolgáltatási kötelezettség megsértése, a burkolt reklámozás, a reklám, közérdekű közlemény, jótékonysági felhívás főcímének hiánya, reklámidőkorlátok túllépése.

Örvendetes azonban, hogy a törvénysértések számát tekintve több területen is csökkenő tendenciát láthattunk. A burkolt reklámok miatt indult eljárások száma 40 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben a műsorszolgáltatási szerződésekben vállaltak nem megfelelő teljesítése miatti döntések száma csappant meg, míg 2009-ben 119 volt, 2010-ben csak 31, azaz a negyede. Szintén kedvező fejlemény, hogy felére apadt a szponzorált műsorszámok nem előírásszerű sugárzása miatti határozatok száma az előző évhez viszonyítva.

A következőkben az ORTT és a Médiatanács 2010-es munkáját összefoglaló beszámolóból szeretnék kiemelni néhány olyan témát, ügykört, tevékenységet, megállapítást, amit különösen fontosnak tekintek. Ilyen többek között a kiegyensúlyozottság kérdése. A véleménypluralizmus a médiában általánosan elvárt igényként jelenik meg, ezért már a 2010. évi működés alapjául szolgáló 1996. évi I., a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény is szabályozta. Az Rttv., a korábbi törvény a jelenleginél kissé tágabb körben húzta meg a kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség érvényesülésének határait, azaz nemcsak a tájékoztató és hírműsorszámoknak, hanem minden olyan műsorszámnak vagy műsorszámon belüli tájékoztatásnak, amely közérdeklődésre számot tartó eseményt mutat be, kiegyensúlyozottnak kellett lennie.

Ráadásul a jelenlegi szabályozástól eltérően a médiahatóság nemcsak kérelemre, hanem hivatalból indított eljárásban is vizsgálhatta. 2010-ben a kiegyensúlyozottság vizsgálata eseti bejelentések alapján a Panaszbizottság feladata volt, az ORTT testülete ezen ügyekben egyfajta másodfokként működött. Közbevetőleg jegyzem meg, hogy 2011-től ez jelentősen megváltozott, a Panaszbizottság megszűnt, kiegyensúlyozottsággal kapcsolatos bejelentéseket is már a Médiatanács, illetve a hivatala fogadja. A követelmények megsértéséért már nem szabható ki pénzbírság, kizárólag úgynevezett nyilvánosságszankció alkalmazható.

(21.50)

Egy korábbi alkotmánybírósági határozatnak köszönhetően a Panaszbizottság hatásköre 2010-ben már kizárólag a kiegyensúlyozottsággal kapcsolatos panaszokra terjedt ki, így 2010-ben mindössze 69 bejelentés érkezett hozzájuk. A panaszosok körében jelentős változás, hogy a parlamenti pártok között domináns beadványozóvá vált a Jobbik, amely 17 esetben élt ekkor kifogással.

Választási években az ORTT műsorfigyelő és elemző igazgatósága külön, és külön metodikával figyeli és elemzi a televízió politikai hír- és magazinműsorait. Az elemzők a 2010-es kampányidőszakban nyolc kiemelt műsorszolgáltatót követtek figyelemmel abból a szempontból, hogy miként szerepeltetik műsoraikban az országgyűlési választásokon induló szervezetek képviselőit. Ezeket a honlapunkon természetesen közzétettük.

Műsorelemzőink nemcsak kampányidőszakban, hanem folyamatosan, így a 2010. év folyamán is vizsgálták a politikusok médiahasználatát. A beszámoló ezúttal is értékes adatokat, statisztikai kimutatásokat tartalmaz arról, hogy a hír- és politikai magazinműsorokban milyen arányok, milyen médiahasználat jellemezte a hazai politikai életet, mely ügyekre és témákra fokuszáltak a szerkesztők, illetve mindezek bemutatása milyen módon történt.

A politikusok médiahasználatát elemezve, 2010-ben azt tapasztaltuk, hogy a kormányalakításnak és feszített törvényhozási munkáknak köszönhetően a Fidesz szerepelt a legtöbbet, aránya 54,1 százalék volt, az MSZP a szereplések körülbelül negyede felett rendelkezett, 26,1 százalék volt, míg a frissen bekerült pártok: a Jobbik 6,3 százalék, az LMP 6 százalék, a KDNP 5,4 százalék volt. A vizsgálatok részletes eredményei természetesen olvashatók a honlapunkon.

Egy másik kiemelt ügyünk a kiskorúak védelme. A régi és az új médiatörvény egyaránt az alapelvek között rögzíti azokat a jogokat, amelyek a véleményszabadsággal szemben is feltétlen védelmet élveznek. Idetartozik a kiskorúak egészséges fejlődéséhez való jog, amelyet kiemelten fontos célként kezelt mind az ORTT, mind pedig most a Médiatanács.

A kiskorúak védelméről szóló előírások hatékonyabb ellenőrzése érdekében 2010-ben megreformáltuk a műsorfigyelés módszertanát. A hatósági ellenőrzés három pillérre támaszkodott: a testület, a Médiatanács által, állampolgári bejelentések alapján elrendelt elemzésekre, a helytelen korhatár-besorolással rendelkező filmalkotások szűrésére és célvizsgálatokra.

2010-ben a már rendszeressé vált célvizsgálatok, mint gyereksáv-analízis mellett nagyító alá vettük a TV2 Joshi Bharat és az RTL Klub Mónika című műsorszámait, valamint a TV2 által sugárzott Édes Négyes és az RTL által közreadott Való Világ 4 című programokat. A hatósági vizsgálat a délutáni talkshow-k kapcsán azt állapította meg, hogy a műsorszámok rendszeresen olyan formában és megközelítésmóddal mutattak be érzékeny társadalmi vagy magánéleti, szexuális problémákat, ami nem ajánlott 12 éven aluli gyerekek számára. A hatóság az elmarasztaló határozataiban rendre megállapította, hogy ezeknek a műsorszámoknak 21 óra után lenne helyük. Azonban az érintett televíziós csatornák hosszú idő után sem a műsor finomítására, sem az esti műsorsávba történő áthelyezésre nem voltak hajlandók. Feltehetően az egymást követő, fokozatosan növekedő szankciók szerepet játszhattak abban, hogy 2010-ben a csatornák végül megszüntették ezeket a műsorokat.

Az Édes Négyes és a Való Világ című valóságshow-k folyamatos ellenőrzése és a fokozatosan növekvő kötbérszankciók alkalmazása sem maradt visszhangtalan a két országos kereskedelmi televízió részéről. Az RTL 2010 végén egy önkorlátozó kódexet fogalmazott meg a valóságshow-k szerkesztésére vonatkozóan, az más kérdés, hogy mennyire tartották ezt be. Egyértelmű sikerként könyvelhetjük el azonban, hogy az ezt követően, 2011-ben elindított újabb Való Világ szériát már önként a 21 óra utáni műsorsávban sugározták.

A kiskorúak védelme körében 2010-ben 152 határozatot hozott a hatóság, és több esetben került sor nagy összegű pénzbírság kiszabására. 2010-ben a TV2-n futó Joshi Bharat miatt csaknem 160 millió forintot fizetett a csatorna, és elsötétítést is kapott, míg az Édes Négyes című műsort több mint 100 milliós bírsággal "honoráltuk".

Az RTL Klub 2010-ben 12 milliót fizetett a Mónika Show miatt, de a műsor története során több alkalommal kapott felfüggesztést. A Való Világ 2010 végén indult szériáját folyamatosan monitoroztuk, és a csatorna a következő évben már több mint 277 milliós büntetést könyvelhetett el.

Még egy célvizsgálatot szeretnék önöknek röviden itt ismertetni. Célvizsgálatokat többek között annak érdekében folytatunk, hogy az egyes médiajelenségek hátterét elemezzük, részletesebben feltárjuk. Mint említettem, a Médiatanács nagyon fontos törekvése, hogy megóvja a gyerekeket a kritikus médiatartalmaktól. Idesorolhatók a kifejezetten gyerekeket célzó reklámok is. Az uniós törekvésekkel is összhangban, hatóságunk 2010-ben vizsgálatot rendelt el egyes tévéreklámokra vonatkozóan, a gyerekeket megszólító reklám- és élelmiszer-marketing természetét kívántuk nyomon követni.

A vizsgálatba összesen öt általános tematikájú csatorna, három közszolgálati, a magyar TV 1-es és 2-es csatornája, a Duna TV, valamint a két kereskedelmi csatorna, az RTL és a TV2 hétvégi, délelőtti műsorkínálata került be. Az öt csatornán összesen 167 órányi gyerekműsort és ezek környezetében 1181 klasszikus hirdetést regisztráltunk, ezek közül 612 hirdetés, azaz a spotok kevéssel több mint 50 százaléka egyértelműen a műsorok célcsoportjához, a gyerekekhez szólt. A vizsgálat során problémás, befolyásoló vizuális technikaként azonosítottuk az önálló animáció, illetve a rajzolt elemek vagy a számítógépes grafika alkalmazását, mivel a kisebbek számára ilyenkor a reklám nem válik el az előtte, utána vetített mesétől, hanem annak részeként értékelik. Ez a módszer különösen a játékreklámok kapcsán figyelhető meg. A gyerekeknek szóló rajzfilmet olykor reklám szakítja meg, amelyekben a reklámozott termék, mondjuk, egy műanyag robot a virtuális technika segítségével önálló életre kel, mozog, és úgy viselkedik, mint a rajzfilm hősei.

Ahogy már említettem, a gyerekek nem képesek különválasztani a reklámot a körülötte leadott mesétől, nem tudatosul bennük, hogy az adott jelenetet már azért látják, mert el szeretné adni a forgalmazó ezeket a termékeket. A reklámozók kihasználva ezt, előszeretettel alkalmazzák az igencsak vitatható, ismertetett marketingtechnikát. Sajnos, a gyerekeknek szóló reklámok közül csak minden tizedik szorítkozott kizárólag valóságosnak tűnő megjelenítésre. A leginkább vitatható technika az volt, amikor a gyerekeknek szóló terméket egy önálló rajzfilmbe illesztették be.

A célvizsgálat eredményei arról győztek meg minket, hogy a gyerekek médiatudatosságának fejlesztését célzó programok jelentősége vitathatatlan, a reklámok működésének és sajátosságának megismerése, a kritikus értelmezés felébresztése védettebbé teheti a gyerekeket a médiából érkező hatásokkal szemben is. Ebből is tanulva, olyan programot indítunk el, amiről szeretnék majd önöknek itt három év múlva, két-három év múlva beszámolni.

Az ORTT és a Médiatanács törvényi kötelezettsége, tevékenységének fontos eleme a pályáztatás útján történő támogatások nyújtása. Az országban több száz helyi és körzeti rádió és tévé biztosítja azt, hogy a közönség első kézből értesüljön a helyi történésekről. A Médiatanács a jogelőd ORTT hagyományait folytatva 2010-ben is kiemelt figyelmet fordított ezekre a szolgáltatókra, pályázatokkal segítettük elő a helyi és körzeti médiaszolgáltatók minőségi műsorainak megszületését, biztosítottuk a szolgáltatók stabil működéséhez elengedhetetlenül szükséges forrásokat.

(22.00)

A pályázók magazinműsorok készítéséhez, műszaki fejlesztésekhez, rezsiköltségeikhez nyerhettek elsősorban támogatást. Ugyanakkor hozzájárult a testület gyermekműsorok, rádiójátékok készítéséhez, médiaelmélettel, médiaismerettel foglalkozó publikációk kiadásához. 2010-ben hat pályázati felhívást bocsátottunk ki 699 millió forint keretösszegben.

Végül a Médiatanács nemzetközi kapcsolatairól. A külföldi médiahatóságokkal való együttműködéseink formáiról szeretnék néhány szót ejteni. Rendkívül fontosnak tartom a hatóság külkapcsolatainak bővülését, a konzultációt és eszmecserét a nemzetközi fórumokon. Számunkra nagyon hasznos információkkal gazdagodhatunk, megismerhetjük más országok hatóságainak jó és követendő gyakorlatát, fontosabb témakörökben összehangolhatjuk nézeteinket, konkrét eljárásainkat.

Az NMHH 2010 nyarától vesz részt az Európai Bizottságon belül működő úgynevezett Kapcsolattartó Bizottság munkájában, amely a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak képviselőiből áll. A bizottság legfontosabb feladata, hogy rendszeres konzultációval segítse elő az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtását.

Külkapcsolatainkban kiemelt fontosságú a szabályozó hatóságok európai platformjával, az EPRA-val folytatott együttműködés, hiszen a társaságokkal való folyamatos konzultáció és tapasztalatcsere ma már elengedhetetlen a korszerű médiafelügyeleti munkában. 2010-ben hatóságunk szervezte meg a Közép-európai Szabályozó Hatóságok Fóruma, a CERF második ülését Budapesten. Megjegyzem, mi kezdeményeztük ennek a fórumnak a megszületését is. A kétnapos budapesti találkozón a tagországok, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Románia, Szerbia, Szlovénia képviseltette magát, de már a török hatóság is jelezte a felvételi szándékát.

Tisztelt Országgyűlés! Az ORTT, illetve a Médiatanács 2010. évi működését bemutató közel 500 oldalas beszámoló minden aspektusát lehetetlen e szűk időkeretben, ilyen fárasztó, hosszú nap után bemutatnom, de bízom benne, hogy így is sikerült ízelítőt adnom abból, hogy mekkora feladat volt az új, konvergens hatósági szisztéma kialakítása és a médiahatósági munka folyamatosságának biztosítása. A beszámoló nem ölelhet fel minden mozzanatot életünkből, tevékenységünkből. Nem szól, és itt sem szóltam arról, mivel jár a szervezetek átalakítása, integrálása, erőforrások átcsoportosítása, munkahelyi közösségek átszervezése, építése, költözések, ingatlanok kiürítése, jó munkakörülmények biztosítása, sőt a feltételek javítása. A változás mögött megannyi egyéni sors húzódik. Hogy sikerrel végezhettük ebben a minden szempontból különleges évben a munkánkat, köszönhető valamennyi új és régi munkatársunknak és tagtársaimnak.

A rövid idő alatt megtett hosszú útról számoltam be, és mint ahogyan Márai Sándor is mondja: "Nemcsak mi haladunk az utakon, az utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk van." Mi is látjuk a célt magunk előtt. A 2010. esztendőben munkatársaimmal közösen lefektettük egy új hatósági struktúra alapjait, amelyre bátran építkezhetünk, és újabb ambiciózus célokat tűzhetünk ki magunk elé. Rengeteg feladat áll még előttünk, hiszen a média és hírközlés világa olyan folyamatosan megújuló és változó terület, amely naponta újabb és újabb szakmai kihívás elé állít mindannyiunkat.

Kérem a tisztelt Házat, hogy a jelen beszámolóról szóló határozat elfogadásával támogassák a testületet tevékenysége folytatásában.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)