Felszólalás adatai
| 165. ülésnap (2012.02.21.), 176. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Dr. Rétvári Bence (KDNP) |
| Beosztás | közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | Előadói válasz |
| Videó/Felszólalás ideje | 3:40 |
Felszólalások: Előző 176 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Követném Réthelyi miniszter úr példáját, és nem az aktuálpolitikáról, nem a kiszólásokról, nem a szokásos szurkapiszkákról beszélnék, amik természetesen a mostani vitának is részei voltak, hanem arról a mégiscsak fontos és magasztos célról, amit ez az országgyűlési javaslat célul tűzött ki. Sok mindenkit megkövetett már a magyar parlament, a magyar kormány vagy a magyar állam az elmúlt húsz évben, de talán azért, mert magát a kitelepítést 1996-ig nem lehetett kutatni, pont a kitelepítettek maradtak ki ebből a sorból. Abban, hogy befejezzük a rendszerváltást, sok ilyen hasonló szimbolikus lépésre van szükség, amiket már megtettünk az elmúlt hetekben, hónapokban is. Ez is egy ezek közül. Ugyanakkor igyekszünk a végső formában majd egy olyan szöveget elfogadni, amelyik a kommunizmus rémtetteinek ilyesfajta tanítását, figyelemfelkeltését, megemlékezését nemcsak és kizárólag a kitelepítettekre terjeszti ki, hanem mindenki másra, akiket megbélyegzett, elhurcolt, megölt, bebörtönzött a kommunista rendszer.
Örülök annak, hogy - leszámítva az aktuálpolitikai oda-visszavágásokat - az alaptétellel mindenki egyetértett. Szerintem ritka az Országgyűlésben egy olyan javaslatnak a vitája, amikor mindegyik párt mindegyik vezérszónokát valamennyi párt megtapsolja, hiszen a vezérszónoki hozzászólások arra törekedtek, hogy az értéket és a korábbi emberek helytállását, valamint a befogadók tényleg példamutató emlékét őrizzék meg. Ilyen szempontból példát tudtunk mutatni, és fel tudtuk mutatni azt is, hogy nemzeti konszenzus van ebben a kérdésben, és a vezérszónokok ügyeltek arra, hogy olyan felszólalásaik legyenek, amelyek minden más párt részére elfogadhatók.
Egy dolgot emelnék még ki ezzel a javaslattal kapcsolatban, hiszen sok tekintetben csak összefoglalja a korábbiakat és azokat a jó szokásokat, azokat a jó gyakorlatokat, amelyek eddig emlékművek állításában vagy megemlékezések szervezésében történtek. Ezeket próbálja megerősíteni, de egy dologban továbblép a korábbi, a kommunizmus vagy a nácizmus bűneit elítélő különböző határozatokkal kapcsolatban. Ahogy a náci rémtettek kapcsán is különböző olyasfajta díjak vagy igazak névjegyzéke van, akik maguk is segítettek azokon, akiket az adott totalitárius rendszer üldözött, itt is fontos, hogy ugyanígy megemlékezzünk és emléket állítsunk azoknak, akikből a Rákosi-rendszer embertelensége a legbátrabb emberségességet hozta ki. Ezekről önök is mindnyájan, minden frakcióból szót ejtettek.
Szerintem ez a fontos, mert ez az a példa, amit minden fiatal elé állítanunk kell. Ahhoz, hogy megértsük a jelent, ismernünk kell a múltat, s azért is kell ismernünk a múltat, hogy tervezni tudjuk a jövőt. Ezért fontos az, hogy az elítélésen túllép ez a határozati javaslat, és elismeri azoknak a hétköznapi embereknek, talán olyanoknak, akiknek csak egy-két hold földjük volt és büntetésből kaptak egy Budapestről vagy a jugoszláv határsávból kitelepített családot, a bátorságát, ami lehet, hogy csak a tisztaszoba rendelkezésre bocsátása volt. Úgy érzem, hogy tartozunk azoknak az embereknek, akik sokunknál bátrabbak voltak, hiszen mi egy demokráciában könnyen élünk a szólásszabadsággal. Ők egy diktatórikus rendszerben sokkal többet kockáztattak akkor, amikor átadták a kitelepítetteknek a tisztaszobát.
Köszönöm szépen mindenkinek a támogatását, és a részletes vitában még igyekszünk továbbcsiszolni ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)
Felszólalások: Előző 176 Következő Ülésnap adatai