Felszólalás adatai

PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A most beterjesztett törvényjavaslat célja az, hogy az elektronikus közzététel útján megismerhetővé tegye a közérdekű adatokat. Mint az informatikai bizottság tagja, de ettől függetlenül is - mint rendszeres számítógép-használó - csak üdvözölni tudom a kezdeményezést.

(21.30)

Úgy vélem, a hálózati demokrácia eszközeinek megteremtése, jogi megalapozása korunk egyik nagy kihívása, és képviselői feladatomnak tekintem az ezzel kapcsolatos kezdeményezések felkutatását, támogatását.

Több informatikai tárgyú felszólalásomban az itt ülő képviselőtársaimat és a nyilvánosságon keresztül a választóinkat is netpolgároknak szólítottam. Az új titulust azért választottam, mert az internet elterjedtsége, használatának rendszeressé válása egy teljesen új gondolkodásmódot, életszemléletet eredményezett, amelyben a hagyományos formák átalakulnak. Egy ilyen átalakulás a demokráciához való viszonyunk is. Teljesen tisztán látható és megítélhető, hogy ma már nemcsak a demokratikus jogok gyakorlását tartjuk a demokrácia alapjának, hanem az információhoz való hozzájutás lehetőségét is. Az internet ebben, tehát az információ elérésében és ellenőrzésében teremt és nyújt lehetőséget.

Az internet növekvő elterjedtségével, egyre bővülő technikai lehetőségeivel megalapozhatja az információszabadság intézményrendszerét. Lehetővé válhat egy modellváltás is: ahelyett, hogy a hivatalok passzívan várják a polgárok, a sajtó, a civil szervezetek megkeresését, kötelezővé válik számukra, hogy a közérdekű adatok egy jelentős részét maguktól folyamatosan frissítve, könnyen érthető módon, könnyen kereshető formában a honlapjukon közzétegyék. Ezért támogatom az SZDSZ képviselőcsoportja által ismertetett, előbbi módosítási javaslatot is.

Úgy gondoltam, erről fog szólni az elektronikus információszabadsági törvény. A törvényjavaslat gondolatiságában fel is fedezhető ez a szándék. A gyakorlatban azonban azt látom, hogy a vitathatatlanul értelmes és időszerű célkitűzések nem megfelelő feladattervezésben és munkaütemezésben kaptak helyet a javaslat szövegében. A szabályozás jelentőségére és annak összetett adatvédelmi vonatkozásaira tekintettel például elvárható lett volna, hogy a tárca a hangoztatott szándékának megfelelően egyeztessen a parlamenti pártokkal. Mindössze egy ilyen konzultációra került sor, míg a törvény koncepciójáról, a normaszöveg tervezetéről már nem zajlott le semmiféle egyeztetés. Az itt elhangzott észrevételek főként a tervezett szabályozás költségvetési és pénzügyi vonatkozásait, valamint a bírósági határozatok nyilvánosságát érintették, továbbá szó esett arról is, hogy a törvény kétharmados vagy feles elfogadása az indokolható.

Kormánypárti javaslatok és kritikák is elhangzottak, jelezve, hogy a bírósági ítéletek anonimizálása nem csupán a nevek szintjén kell hogy megtörténjen. Az ítéleteket abban az értelemben kell átszerkeszteni, hogy a konkrét tényállást felismerhetetlenné téve lehessen csak a közzétételt előírni. A felvetéssel az adatvédelmi biztos is egyetértett. Az említett kérdések azért lényegesek, mivel a problémafelvetés szintjén hangzottak el, azonban további egyeztetés, végleges megállapodás vagy döntés nem született. A kormány részéről a további négypárti egyeztetésre nem került sor.

További probléma az anyagi háttér tisztázatlansága. A törvény nem vitathatóan igen jelentős költségvetési vonzattal jár. Ennek kapcsán mindenféleképpen fel kell vetni, hogy az idei költségvetés biztosítja-e a törvény 2006. január 1-jei alkalmazásának feltételeit. Ez érinti a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, valamint a megyei önkormányzatok és a tízezer lakos feletti települések valamennyi, a törvény által előírt közérdekű adatának internetes közzétételét, honlapok beindítását, szükséges bővítését, átalakítását, valamint az ehhez szükséges eszközfejlesztést és beszerzést. Érinti a közérdekű adatok központi elektronikus jegyzékének és a közadatkereső rendszernek a létrehozását és működtetését a jövő év első napjától. Érinti a Magyar Közlöny, a tárcák és az önkormányzatok hivatalos lapjainak digitalizálását, valamint a hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteményének létrehozását. Érinti valamennyi jogszabálytervezet és ahhoz kapcsolódó irat közzétételét. Van-e minderre pénz? Bátran kijelenthetjük: nem valószínű.

A gazdasági jellegű problémák mellett bőven érzékelünk adminisztratív előkészítetlenséget is. Például a törvény alig fél év múlva esedékes alkalmazásához egy igen komoly rendeleti háttér kialakítására és a működtető személyi állomány felkészítésére volna szükség. Kérdéses, hogy ez kivitelezhető-e. Ennek hiányában félő, hogy ez a törvény is a betarthatatlan törvények sorsára jut, lásd például az akadálymentesítési törvényt.

Az egyedi adatigénylések szabályai teljesen hiányoznak a törvényjavaslatból. A törvényben több ponton - 3. § (6) bekezdés, 6. § (6) bekezdés - is kifejezésre jut, hogy mód van egyedi adatigénylésre, ennek szabályait a honlapon kell közzétenni. Nos, ennek szabályait - az adatigénylő adatainak kezelése, törlése, továbbítása, az esetleges térítésköteles szolgáltatások, garanciális szabályok - a törvényjavaslat nem tartalmazza még az adatvédelmi törvényre történő utalás szintjén sem, ahová most kerültek be ilyen jellegű módosítások az adatvédelmi törvény legutóbbi módosítása során.

Az adatközlő, az adatkezelő, a működtető, valamint a szerv fogalma sokszor keveredik a törvény tervezetében. Előfordulnak átfedések és párhuzamos szóhasználatok, amikor csak sejteni lehet, hogy az előterjesztő az egyes kifejezéseket egymás szinonimájaként használja. Hiányzik a fogalmak világos, elhatárolható rendszerezése. Az adatközlő sokszor egyben adatfelelős is - nem mindig -, de egyben lehet működtető is, sőt a tervezet leggyakrabban egyszerűen a szerv kifejezést használja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Netpolgárok! Engedjenek meg néhány konkrét észrevételt is a normaszöveghez!

A 4. § (2) bekezdése: nem egyértelmű, a tervezetből nem derül ki, hogy a szerv jogutód nélküli megszűnése esetén kinek a feladata a közzétett adatok további egy évig történő kezelése, fenntartása.

A 6. § (6) bekezdése: a bekezdés második fordulata nyelvtanilag és tartalmilag sem értelmezhető, “arányában vagy mennyiségében jelentős körévelö.

A 7. § (1) bekezdése: a javaslat előírja, hogy a közérdekű adatok központi elektronikus jegyzékéhez a törvény hatálya alá tartozó szerveknek továbbítaniuk kell a honlapjaikra, adatbázisaikra és nyilvántartásaikra vonatkozó “leíró adatokatö. Kérdés, hogy ez mit jelent, mit kell leíró adatnak érteni.

A 9. § (2) bekezdése: nem világos, hogy az egységes szerkezetbe foglalás követelménye kapcsán pontosan mit kell érteni “egyötöd terjedelműö módosítás alatt. Nincs sehol meghatározva, hogy ezt szakaszra, oldalszámra, netán tartalmi terjedelemre kell érteni.

A 9. § (3) bekezdése: a lista, ami arra vonatkozik, hogy mely jogszabálytervezeteket nem kell közzétenni, teljesen esetleges, ráadásul nem is lehet pontosan meghatározni, hogy milyen jogszabályok tartozhatnak az egyes kategóriákba.

Például az e) pont a szervezetalapításra vonatkozó jogszabályok: ilyen alapon egy új, a gazdasági társaságokat vagy a civil szervezeteket, kamarákat érintő törvényről éppen a vállalkozások és a civil szervezetek, kamarák nem szerezhetnek tudomást, és nem fejthetik ki véleményüket, habár lehet, hogy éppen ez a cél.

A 9. § (4) bekezdése: kimaradt a gazdasági, nemzetgazdasági, piacvédelmi érdek, ami legalább ilyen fontos lehet. Nem rögzíti a tervezet, hogy a törvény említett rendelkezései alapján a közzététel mellőzéséről ki jogosult dönteni.

A 9. § (6) bekezdése: ha a jogszabályt elfogadták, akkor miért kell még további egy évig a honlapon tárolni a tervezetet, és valamennyi kapcsolódó dokumentumot? Elég lenne a törvény valamennyi rendelkezésének hatálybalépéséig tárolni. Utána már a szöveg nem változhat, ráadásul a Közlönyben olvasható. Sőt, ennek az ellenkezője is előfordulhat: a törvény elfogadása után egy évvel még lehetnek olyan rendelkezések, melyek nem léptek hatályba; lásd éppen a tárgybéli törvényjavaslat: 2007. január 1-je.

A 11. § (2) bekezdése: jelenleg csak az adott ciklushoz kapcsolódó előterjesztések találhatóak meg, a korábbi ciklusok állománya - feltételezem, a szerver kapacitása miatt - nem érhető el, de igazán nem is indokolt. Csak egy igen szűk réteget érdekelhet, hogy, mondjuk, egy '94-ben elfogadott törvényhez milyen módosítókat adtak be, a jogszabály maga ki van hirdetve, sőt lehet, hogy már hatályon kívül is helyezték.

A 12. és 13. §-okhoz: a Magyar Közlöny esetében értelemszerűen a nyomtatott kiadás minősül a hiteles változatnak. A javaslat a minisztériumok és az országos hatáskörű szervezetek esetében ezt megfordítja, és a honlapon közzétett kiadás lesz a hiteles változat.

A jogalkotásról szóló törvény szerint a miniszteri rendelet melléklete például terjedelmi okokból a tárca hivatalos lapjában is kihirdethető. Az önkormányzati rendeletet ugyancsak az önkormányzat hivatalos lapjában kell közzétenni. Itt tehetők közzé az adott ágazat vagy irányítási terület számára kiadott utasítások, jogi iránymutatások is. Önmagában nem azzal van baj, hogy a kiadást a tervezet a tárca honlapján való megjelentetéssel is lehetővé teszi, hanem azzal, hogy a honlapon hogyan garantálható a szöveg mindenkori hitelessége.

(21.40)

A nyomtatásban kiadott hivatalos lap esetében nem lehet vitatott, hogy egy adott időpontban, adott számban milyen szöveg szerepelt. Kérdés, hogy elektronikus formában - megfelelő garanciális szabályok hiányában - ez hogyan lesz nyomon követhető.

A 15. §-hoz: e paragrafus rendelkezései nem felelnek meg a jogalkotásról szóló törvény előírásainak, amely kimondja, hogy az önkormányzat rendeletét az önkormányzat hivatalos lapjában vagy más, helyben szokásos módon kell kihirdetni. Az, hogy az önkormányzatok rendeleteit egy központi portálon teszik közzé, egyik rendelkezésnek sem feleltethető meg, annál is inkább, mivel a jogalkotási törvény kimondja, hogy az önkormányzati rendelet hatálya az önkormányzat illetékességi területére terjed ki.

A 17. § (3) bekezdése: nem világos, hogy miért nem elegendő az ügydöntő, jogerős határozat közzététele a bíróságok esetében. A már jelenleg is közzétett bírósági határozatok indoklása tartalmazza az ügyben korábban, alsóbb fokon született döntéseket, erre a bíróság indoklásában hivatkozik, ráadásul e bekezdés vonatkozásában a törvényjavaslat csupán anonimizálást, tehát egyszerű névtörlést említ, ami aggályos lehet, hiszen digitalizált - szkennelt - másolatok közzétételéről van szó. Itt kapcsolódik az előző mondatomban tett észrevétel, miszerint az ügydöntő határozat indokolása hivatkozik és ismerteti az ügyben korábban született döntéseket, határozatokat. A bírósági határozatok jelenleg is szokásos közzététele elegendő lenne.

A 17. § (8) bekezdése: indokolt lenne, hogy a fiatalkorúak büntetőügyében hozott határozatok közzététele is - függetlenül az ügy jellegétől - korlátozható legyen. A tervezet csak a Btk. XIV. fejezetének II. címe - nemi erkölcs elleni bűncselekmények - esetében korlátozza a nyilvánosságra hozatalt, ezt indokolt lenne kiterjeszteni a teljes XIV. fejezetre - a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények -, mivel az előző, (7) bekezdés ezt hasonló tárgyú polgári ügyekben lehetővé teszi, így a büntetőügyekben ez különösen indokolt lehet. Ugyancsak indokolt lehet ez az államtitok és a szolgálati titok megsértése miatti bűncselekmények esetében - Btk. XV. fejezet, III. cím.

A 18. § (2) bekezdése: ez a rendelkezés súlyosan aggályos, ugyanis a név szerinti hivatkozások összessége azt eredményezheti, hogy akár az eljárásban részt vett, de anonimizált személyek kiléte is megállapítható.

Végül is néhány összegző észrevétellel szeretném zárni felszólalásomat. Vitathatatlan, hogy a törvényjavaslat valóban fontos, nagy jelentőségű, és önmagában támogatható célt valósítana meg. Ezzel együtt is, mint az előzőekben rámutattam, rengeteg a bizonytalanság - ellentmondás, szabályozatlanság, fogalmi pontatlanság - a tervezetben. A tervezet igen messzire megy például a bírósági határozatok esetében, ami súlyos adatvédelmi, személyiségi jogi aggályokat vethet fel, ahogyan arra az adatvédelmi biztos és a pártok szakértői korábban felhívták a figyelmet.

Az is felvetődő kérdés, hogy a bírósági határozatok ilyen körű és tartalmú közzététele valójában kit érdekel - gyakorló jogászokat, ügyvédeket, ügyészeket, bírákat? A nyilvánosság ilyen körű szélesítésének gyakorlati haszna minimális, ugyanakkor súlyos érdeksérelmek okozására lehet alkalmas.

Összességében ismét hangsúlyozni kívánom, azt látom, hogy a tervezetből, ha így fogadnák el, betarthatatlan törvény lesz, ami létezik, de a pénz, a személyi állomány vagy az infrastruktúra hiánya meggátolja a teljes körben való alkalmazását.

A Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint a törvény jelentős pontosítására, átdolgozására lenne szükség. Nem biztos, hogy ez módosítókkal orvosolható. Ha igen, akkor az előterjesztőnek ezeket be kell fogadnia, illetve saját magának is törekednie kell a szöveg korrigálására. Az előterjesztés csak a jobbító javaslatok befogadása esetén támogatható, ha a szöveg módosítókkal történő korrigálása megnyugtatóan rendezi a fent említett aggályos, problematikus kérdéseket.

Véleményem szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy előbb-utóbb nálunk is elfogadják: az információszabadság az egyik legfontosabb alapjog, az elektronikus adatszolgáltatás pedig a leggyorsabb és leginkább költségkímélő megoldás.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dr. Pető Iván és Lezsák Sándor tapsol.)