Felszólalás adatai

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Néhány nappal ezelőtt Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke hitet tett a rendeleti kormányzás mellett. Sokan voltak, akik felháborodtak ezen, és a náci Németország államrendje iránti nosztalgiának aposztrofálták a kijelentést. Nem csoda, hiszen köztudottan akkor és ott volt ilyen. Az 1933. március 24-én kihirdetett felhatalmazási törvény I. cikke szerint "birodalmi törvényeket a birodalmi alkotmány által előírt eljárásokon kívül a birodalmi kormány is hozhat". Ez a rendeleti kormányzás lényege.

Azután jött a magyarázkodás: Kövér László szavait ezúttal is félreértették, mint annak idején a köteles beszédet, hogy kinek is kéne és miért egy jó erős gerendára felakasztania magát (Zaj a kormánypárti oldalon.), Nyirő József újratemetésében vállalt szerepét, ahol nem az volt a fontos, hogy Nyirő a nyilas parlament képviselője volt, hanem az volt a fontos, hogy milyen remek költő. Most pedig a rendeleti kormányzásról szóló mondatait értelmezték félre, amelyek valójában arról szóltak, hogy az Országgyűlés szerepét erősítené annak elnöke. Márpedig ezt így nem lehet érteni. A rendeleti kormányzás lényege, hogy a jogalkotó az Országgyűléstől telepít át jogalkotási hatáskört a kormányhoz, ez pedig az Országgyűlés szerepét nem erősíti, hanem gyengíti, még akkor is, ha emellett további ellenőrzési jogokat kap.

Mi természetesen nem állítjuk, hogy a házelnököt a náci Németország jogrendszere ihlette meg, de azt igen, hogy kijelentése szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amelynek eredményeképpen a kormányzati fékek és ellensúlyok rendszere erodálódott, és egy megengedhetetlen mértékű hatalomkoncentráció jött létre. Az pedig már csak hab a tortán, hogy az országgyűlési jogalkotás eljelentéktelenítését éppen az Országgyűlés elnöke javasolja.

Persze, az eset kapcsán érdemes röviden áttekinteni, hogy a Kövér László elnök úr által vezetett Országgyűlés működése általában megfelel-e a jogállami működés feltételeinek. Tendenciaként érthetjük tetten, hogy nincs megfelelő idő a döntés-előkészítésre és sok esetben annak megvitatására sem. Gyakorlattá vált, hogy péntek délután benyújtott több száz oldalas javaslatoknak még aznap megkezdődik a vitája. Volt, hogy alkotmánymódosító javaslatról a benyújtás napján már zárószavazást tartott a Ház, és gyakorivá váltak az összevont általános és részletes viták. Mindennaposak a Házszabálytól eltéréssel gyorsított eljárásban tárgyalt javaslatok, az ellenzéki képviselők általában nem kapnak választ a kérdéseikre. Módosító javaslatokkal teljesen átírják az általános vitában megtárgyalt javaslatot. A jogalkotási törvényben előírt kötelező egyeztetést úgy kerülik ki, hogy a valójában kormány-előterjesztéseket képviselői önálló indítvány formájában nyújtják be. És a felsorolás még folytatható lenne. Megjegyzem, ennek alkotmányellenességét már megállapította az Alkotmánybíróság. Összességében ez a gyakorlat kiüresíti a legfőbb népképviseleti szerv alkotmányos jogköreit, és Kövér László óhajának megfelelően tartalmilag szinte rendeleti kormányzást vezet be.

De úgy látszik, a Fidesznek még ez sem elég, formálisan is rendeleti kormányzást vizionálnak. S hogy miért? Az egyik alkotmánybíró párhuzamos indokolásában mutatott rá: a törvény és a rendelet közötti alapvető alkotmányjogi különbség azon alapszik, hogy a rendelet a törvénnyel ellentétben előzetes nyilvános érvelő megvitatás nélkül lép életbe. Idézem: "A törvény tehát nem akármilyen jogszabály, hanem a politikai képviseletben és így a közvélemény nyilvánossága előtt előzetesen igazolt norma."

Így már jól érthető a gondolatmenetük. Az Országgyűlést önök a szükséges rossz kategóriájába süllyesztették. E felfogás szerint a parlament egy olyan intézmény, amely a hatékony kormányzati munka felesleges gátja. Szükség van rá, hogy fenntartsák a demokratikus működés látszatát, de a képviselőknek teljesen felesleges időt biztosítani a javaslatok tanulmányozására, megvitatására, az egyeztetésre és a felkészülésre, hiszen a szerepük formális.

A másik és talán fontosabb oka a rendeleti kormányzáshoz való vonzódásuknak a transzparencia hiánya. Milyen jó lett volna, ha a parlament nyilvánosságát kizárva zárt kormányülésen lehetett volna dönteni arról, hogy einstandolják az emberek nyugdíj-megtakarításait, hogy haveroknak osztják el a földeket és a trafikokat, hogy elveszik a rokkant emberektől a járandóságukat, hogy államosítják az iskolákat, hogy kiszolgáltatott helyzetbe taszítják a munkavállalókat, avagy hogy 27 százalékra emelik az áfát. Milyen jó is lenne, ha az ehhez hasonló intézkedéseket a jövőben csak egymás között, a parlament nyilvánosságát kizárva lehetne megvitatni!

Ha hiszünk a demokratikus állami működés szükségességében és a népképviseleti demokráciában, a kormányzat és a törvényhozás vázolt viszonyát, a kövéri antidemokratikus modellt a leghatározottabban el kell utasítanunk, főképpen a demokrácia nemzetközi világnapjának másnapján.

Köszönöm, hogy meghallgattak, tisztelt képviselőtársaim. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Kevés olyan mondata van ennek a felszólalásnak, amelyet ne kellene egyértelműen visszautasítani, tisztelt képviselő úr. Amit ön mondott, igazából nem is mondott, hanem ön elé raktak és nagyon gyorsan elhadart, mert úgy látszik, hogy nem tudta volna felvállalni saját maga teljes mértékben ennek minden mondatát és ragaszkodnia kellett a pártutasításhoz (Dr. Bárándy Gergely: Nálunk mindenki maga írja a beszédeit!), ami a mostani felszólalásban szerepelt, nos tehát, képviselő úr, ez egy nagyon izzadságszagú kísérlet volt arra, hogy régi, már lejárt lemezeket megpróbáljanak újra elővenni és olyan vádakkal illetni a kormányzatot és elnök urat, amelyek természetesen nem állják meg a helyüket.

(13.40)

Önök beszélnek nyílt kormányzásról. Önök például a sajtószabadságot is elég érdekesen értelmezték a nyári szünet folyamán, hiszen például az önök értelmiségének találkozóhelyén, a balatonszárszói sátorban egyes médiumokat kirekesztenek, nem engedik, hogy onnan tudósítsanak, nem engedik, hogy részt vegyenek. Ez önök számára a szabadság, ez önök számára a sajtószabadság, hogy az önök által kiválasztott újságírók szabadon működhetnek, más újságíróknak pedig semmi közük nincs az ott elhangzottakhoz.

Azt hallhattuk önöktől éveken keresztül itt az elmúlt három évben a parlamentben, hogy éjszakába nyúló viták vannak, hogy a parlament még hajnalban is vitatkozik; most pedig ön azt mondja, hogy nincsenek érdemi parlamenti ülések, nincsenek érdemi viták, nem lehet érdemben hozzászólni a parlament asztalán fekvő törvényjavaslatokhoz. Hogyan lehet, hogy önök egyszerre mondják azt, hogy túl sok mindenről tárgyal a parlament, és hajnalig itt kell lenni, akár egyik ülés a másikba ér, másodszor pedig azt mondják utána, hogy nincs is érdemi vita a parlamentben? Ha nem lenne érdemi vita, akkor az lenne, tisztelt képviselő úr, mint ami a Gyurcsány- és Bajnai-kormány idején volt, hogy a képviselők már délután 4-5 óra felé valóban elmehettek a parlamentből, hiszen nem volt törvényhozási munka érdemben.

Ami a rendeleti kormányzást illeti, önök tényleg nagyon nagy erőfeszítéseket tesznek, mind ez idáig sikertelenül, hogy a Fidesz-KDNP politikusaira ezt a fajta autoriter vádat megpróbálják megfogalmazni és rájuk húzni. Miközben önöknek nem sikerült fellépni az utcákon menetelő gárdistákkal szemben, önöknek nem sikerült megállítani az egyenruhás bűnözést, önöknek nem sikerült sem büntető törvénykönyvi, sem alaptörvényi szinten rögzíteni például a gyűlöletbeszéd elleni fellépést (Dr. Bárándy Gergely: Sosem szavaztátok meg.) vagy a közösségek méltóságát. Ennek a kormányzatnak viszont alaptörvényben sikerült rögzíteni azt, amit akár a Tett és Védelem Alapítvány, akár az EMIH saját közleményében támogatott (Novák Előd közbeszól.), és nemzetközi szinten is példamutatónak tartott, hogy hogyan kell fellépni a kisebbségek védelme érdekében.

Ami pedig a jogalkotás technikáját illeti, amit ön itt elmondott, azt lehet, hogy ha a spanyol Cortesben elmondta volna, tisztelt képviselő úr, akkor sokkal inkább helyénvaló lett volna. Hiszen ott kellett volna, a spanyol képviselőházban elmondani ezt. Viszont valóban vannak olyan, sürgősséggel tárgyalt kormányrendeletek, amelyek törvényi erővel bírnak. És van még egy-két európai ország, ahol bevezették alaptörvényi, jogalkotási szinten a kormánynak azt a jogosítványát, hogy a parlament nélkül hozhat egy jogszabályt, amely törvénynek minősül, és a parlamentnek elég utólagosan véleményt nyilvánítania róla. Lehet, hogy ezt utólag jóváhagyja, lehet, hogy nem hagyja jóvá, különböző eljárásmódok vannak.

A magyar parlamentben ilyen lehetőség nincs. (Dr. Bárándy Gergely: Ne is legyen.) Új alaptörvényt fogadtunk el, jogalkotási törvényünk is új, de egyértelművé teszi, hogy alapjogok tekintetében, a legfontosabb kérdések tekintetében csak a parlament hozhat törvényeket. És azt szeretném duplán aláhúzni képviselő úr, hogy más országokban sokkal inkább a végrehajtó hatalomnak van széles lehetősége arra, hogy törvényi szintű szabályozásokat is, néhol ideiglenesen, néhol hosszabb távon, de meghozzon. Magyarországon azonban itt, a parlamentben tudunk ezekről a javaslatokról dönteni. Ezeknek a kontrollját az Alkotmánybíróság ellátja. Ön is tudja, hány döntése volt az Alkotmánybíróságnak, amivel akár a regisztráció kérdésében vagy más kérdésekben végső pontot tett egy-egy vita végére, és ezáltal mindenki láthatta, hogy Magyarországon a jogállamiság különböző intézményrendszerei jól működnek.

Másrészről azonban minden országban tendencia és fontos, hogy a túlszabályozottságot csökkentsük. Ezt úgy hívjuk technikai szóval, ön is tudja, hogy dereguláció. Ennek pontosan az a lényege, hogy azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek fölöslegesen szerepelnek egy-egy törvényben, mert részletkérdést szabályoznak, kerüljenek alsóbb szintű normákba. Ez a tartalmi dereguláció, amikor a szöveg tartalmát megvizsgáljuk, hogy kormányrendeletben kell szabályozni, mert rövidebb távú részletszabály, vagy pedig törvényben kell szabályozni, mert hosszabb távú szabály. Ezt ön is ugyanolyan jól tudja, tisztelt képviselő úr, mint én, ugyanazon az egyetemen tanultuk ezeket a tárgyakat, úgyhogy ugyanazt a tudást ön is magába szívhatta. Tehát nagyon jól tudja, hogy Európában mindenhol máshol is tendencia, deregulációnak hívjuk, és ennek keretében valóban ezres nagyságrendben országgyűlési határozatokat és törvényeket helyeztünk hatályon kívül, de ez a túlszabályozottság csökkentése. (Az elnök csenget.)

Kérem, hogy a továbbiakban tartózkodjon az ilyesfajta vádaktól a kormánnyal szemben, mert nem állják meg a helyüket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Felszólalások:   1-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai