Felszólalás adatai

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jelentem az Országgyűlésnek, hogy augusztus végén beérkezett az ötszázezredik állampolgársági kérelem. A mai nap (Taps a kormánypártok és a Jobbik-frakció padsoraiból.) 503 250 darab kérelem van a hivatalnál (Dr. Józsa István tapsol.), és ebből több mint 430 ezren az állampolgársági esküt is letették, legtöbben Erdélyből, a Vajdaságból, de egyre többen a diaszpórából is, ami azt mutatja, hogy világnemzet vagyunk.

Emlékeztetek arra egyébként, hogy amikor az egészet elkezdtük, és én bemondtam ezt az 500 ezres számot, akkor az volt, hogy államigazgatásilag legfeljebb 200 ezret lehet lebonyolítani. De a helyzet az, hogy az államigazgatás e tekintetben felülmúlta önmagát, összecsiszolódott az intézményrendszer a nemzetpolitika tekintetében, a kormánybiztos úr tekintetében, aki a honosításokat intézi, a Külügyminisztérium vonatkozásában, a járások, önkormányzatok tekintetében, és fontos volt az is, hogy radikális bürokráciacsökkentést csináltunk. Például a lejárt útlevelekkel lehet igazolni az állampolgárságot, állami adatokat nem az ügyfeleknek kell beszerezni, hanem az államigazgatásnak, az űrlapot a töredékére csökkentettük, és nagyon fontos volt az, hogy számos új konzult küldtünk ki, akik kimennek a kistelepülésre, a diaszpórában elmennek nagyobb városról nagyobb városra, és a Kőrösi Csoma Sándor-program keretében kiküldött munkatársaink sok helyen a már csak pislákoló parazsát felszítják a nemzeti identitásnak, lángra lobbantva azt.

Egy tiszteletteljes kéréssel szeretnék a sajtó felé fordulni. Hogy is mondjam, kevésbé baráti országok legkevésbé sem baráti szervezeteinek a dezinformatív propagandáját különösen kontroll nélkül ne vegyék át. Utalok itt arra, hogy az utóbbi napokban cikksorozatok indultak arról egy román híradásból, mely szerint ősi dákok tömegével vesznek fel magyar állampolgárságot. Úgy gondolom, már a címe is mutatta a beállítottságát, ilyen típusú dezinformatív dolgokat nem kellene átvenni a sajtónak, mert megint csak az országnak és a hazánknak árt vele. És ha ilyen típusú kérdéseik vannak, rendelkezésükre áll a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a honosítási kormánybiztos úr, én vagy a nemzetpolitika más szereplője. Itt a legfontosabb az, tisztelt Ház, hogy a számok mögött emberi sorsok és emberi történetek vannak.

(14.20)

Aki részt vett állampolgársági eskün, pontosan tudja, mennyire megrendítő az, számomra is, amikor például Maros, Kovászna és Hargita megye elnöke letette az állampolgársági esküt előttem, vagy például Csíkszereda teljes képviselő-testülete polgármesterestül, akkor ez egy hihetetlenül megrendítő esemény, vagy amikor Isztambulban egy nagyon idős néni napok óta nem aludt, hogy el tudja énekelni a Himnuszt. Ezek olyan emberi sorsok, olyan történelmi igazságtétel, ami minden jóérzésű magyar embert megrendít.

A lényeg tehát az, hogy a küldetésünk a magyar nemzet megmaradása. Ez akkor lehetséges, hogyha a magyar nemzetrészek megmaradnak az elszakított területeken és a diaszpórában is. Tehát meg kell állítanunk és meg kell fordítanunk az asszimilációt, ami csak egy nagyon erős impulzussal lehet, ez a nagyon erős impulzus az állampolgárság megadása, vagyis a nemzet közjogi újraegyesítése. Ennek eszköze az állampolgársági törvény, alkotmányunknak az a kitétele, hogy Magyarország felelősséget visel minden magyarért, bárhol él a világban, vagy az összetartozási törvény, amely kimondja, hogy a határok felett való összetartozásunk valóság, és identitásunknak meghatározó része.

Rengeteg belpolitikai vitánk van, de azért az állampolgársági törvényt 98 százalékos konszenzussal fogadtuk el. Azt gondolom, az is fontos volt, amikor Mesterházy Attila, ha szívből, ha színből, de elment és megkövette az erdélyi magyarokat ama 2004. december 5-éért. Nincs vita már a szavazati jog tekintetében és a tekintetben sem, hogy az autonómia megilleti az elszakított területen élő magyarságot; nyilván a tömbmagyarságnak területi autonómia, a szórványmagyarságnak kulturális autonómia.

Tisztelt Ház! Ötszázezer új állampolgár a nemzetegyesítés megvalósulását jelenti, és ezzel ez a parlament történelmet írt. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Bár sokszor elmondjuk, milyen jó, hogy konszenzus van a kettős állampolgársággal kapcsolatban, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy azért az MSZP padsoraiban minden felszólalásnál van egy cinikus megszólalás, egy cinikus megjegyzés ezzel kapcsolatban, úgyhogy színből vagy szívből volt az a megkövetés, ezek szerint úgy látszik, sokaknál ez még mindig nem esett le, hogy mekkora nemzetellenes vétek volt az, amit a kettős állampolgárság ügyében a Szocialista Párt tett.

Azok a nemzettársaink, akik most ezért az állampolgárságért folyamodnak, sem ők, sem a felmenők nem tettek semmit azért, hogy ne legyenek magyar állampolgárok. Nem költöztek el, nem mondtak le a magyar állampolgárságukról, nem hagyták el a nyelvet, nem hagyták el a nemzetet, egész egyszerűen a határok elmozdultak a fejük fölött. És csak azért megtagadni tőlük a magyar állampolgárságot, mert rajtuk kívül álló körülmények miatt ők azt elvesztették nemzetközi szerződés alapján vagy az akkori magyar kormányok hibás nemzetpolitikája nyomán, nem lehet megtagadni tőlük az állampolgárságot. Ebben, bízom benne, hogy most már konszenzus van.

Ugyanakkor azt láthatjuk, ha nem lett volna Fidesz-KDNP-kormány, ma nem lenne egyszerűsített honosítás, ma nem lenne kettős állampolgárság. Más kormányoknak, bár lehetősége lett volna erre, de egy kétharmados Fidesz-KDNP-többség kellett ahhoz, hogy ez meg is valósuljon, bár lehet, hogy '89-90-ben - én akkor még kisebb voltam, de - bizonyára sok felnőtt rendszerváltó akkor úgy gondolta, hogy már akkor ideje lett volna ennek a kettős állampolgárságnak. Ez mind Magyarország sikere, mind a magyar nemzet sikere, s mint ahogy elhangzott, a magyar közigazgatásnak is sikere, hiszen egy olyan eljárást kellett lebonyolítania, nem csak 500 ezer eljárást, ami névváltoztatásokkal és másokkal együtt ez nyilván sokkal nagyobb, százezres mértékben nagyobb eljárás, amire korábban nem volt siker. Ehhez egy jól felvértezett közigazgatásra volt már szükség, amelyik nem is becsülte túl a kérelmeket, hogy ne költse pazarlóan az állampolgárok befizetéseit, adóforintjait, de ugyanakkor gördülékenyen menjen az eljárás, és továbbra is ez az 5-7 ezer kérelem hétről hétre megjelent.

A magyar nemzet világnemzetté vált, de úgy látszik, ha már sokak számára a kettős állampolgárság a politikai pártfegyelem alapján elfogadandó kérdés, akkor megpróbálják a határon túli magyarok szavazati jogánál támadni a teljes nemzeti közjogi egység gondolatát. Próbálnak olyasfajta gyenge pontokat vagy fogást találni, ami most már nem az állampolgárság megadásában áll, hanem abban áll, hogy hogyan próbálják eltagadni a lehetőségét a levélben való szavazásnak vagy a listázásnak a határon túli magyarok esetében, márpedig ez elég sok európai uniós állam jogával és szokásaival ellentétes. Az Alapjogokért Központ ki is gyűjtötte a múlt héten, hogy hány országban van teljesen olyan rendszer, mint amilyen a modern magyar kettős állampolgárság és szavazási rendszer. Ausztria, Belgium, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia teljes mértékben olyan rendszert alkalmaz a kettős állampolgársághoz kapcsolódó szavazati jog esetében, mint Magyarország. Az Unió 28 tagállamából 25-ben van ilyen lehetőség különböző jogi formákban, tehát 28 tagállamból 25-ben ez létezik. Akkor vannak ez alól kivételek, ha a földrajzi elhelyezkedése egy országnak ezt nehezen teszi lehetővé; Ciprus és Málta esetében a szigetországi jellegből fakadóan, vagy Írországban, ahol eltérő a választási eljárások logikája.

Bár sokat bírálják ellenzéki képviselőtársaink a levélben történő szavazást, alternatívát erre mind ez idáig nem kínáltak, ebből is látszik, hogy csak az intézmény ellen vannak, nem annak a jobbításán fáradoznak. 22 európai uniós tagállamban szükséges regisztrálni a határon túli szavazóknak, ezek közül 17 tagállamban van lehetőség arra, hogy ez a feliratkozás levélben, postai úton történjék, 16 országban - a 28 európai uniós országból 16-ban - tehát arra is lehetőség van, hogy postai úton történjék a szavazás; 16-ban van rá lehetőség, és csak 12-ben nincs.

Magyarországon a szavazás titkossága teljességgel biztosított, hiszen külső és belső boríték választja el egymástól a személyi azonosító adatokat és a szavazatot. Nem minden országban van ez így: Dániában vagy Észtországban egy borítékban van a szavazat és a személyi azonosító lap, ebből kifolyólag ott az anonimitás már nem biztosított a választóknak, ha határon kívülről küldik el a szavazatukat. Az Európai Unió tagállamaiban tehát ilyesfajta formai követelmény a külső voksok postára adására nincsen, sem az, hogy személyesen adja föl, sem, hogy meghatalmazott útján. Egy angol tájékoztató felhívja a figyelmet például arra, hogy olyannak adjon csak ilyen borítékot valaki, akiben megbízik, de erre semmifajta előírás nincsen. És hogy még inkább egy extrém példát hozzak, Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban és Németországban pedig maga a szavazás is meghatalmazott útján kivitelezhető.

Elmondható tehát, hogy kiteljesedik a kettős állampolgárság, hiszen a levélben történő határon túli szavazásban egy gyors, olcsó és hiteles rendszere lesz (Az elnök csenget.) a határon túliaknak is beleszólni a nemzet ügyeibe.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Felszólalások:   27-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai