Felszólalás adatai

Kapcsolódva Staudt Gáborhoz, szeretném elmondani, hogy folyó év július 11-én Hegedűs Lorántné képviselőtársammal törvényjavaslatot nyújtottunk be a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása céljából.

Javaslatunk tartalma egyébként érdekes módon megegyezik azzal a módosító indítvánnyal, amelyet most a tárgyalt törvényhez a honvédelmi és rendészeti bizottság hat nappal ezelőtt nyújtott be. Örömmel konstatáljuk, hogy a kormány ezúton is követni próbálja a Jobbik által képviselt célokat és értékeket.

Meggyőződésünk, hogy a társadalom többsége számára elfogadhatatlan az engedély nélküli, közterületen való árusítás. Ha azonban csak a főváros esetére gondolunk, elgondolkodtató, hogy mire vártak az illetékesek egészen mostanáig, hiszen a korábbi, a tárgykört szabályozó fővárosi közgyűlési rendelet hatályon kívül helyezésére már a 2012 novemberében meghozott Ab-határozat nyomán sor került, tehát ezt azt jelenti, hogy majdnem egy évet várt a kormány ezzel a módosítással vagy ennek a törvénynek a megváltoztatásával.

Valóban, én saját magam is tapasztaltam visszaéléseket és visszásságokat. Nem tudom, mennyire tudja, mondjuk, az államtitkár úr, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom szerte a városban nagyon sokszor kint van az emberek között, és standolunk, beszélgetünk az emberekkel. Saját magam tapasztaltam azt például a Ferenc körúti aluljáróban, hogy az illegális árusok szemtelenül, a rendőrökkel szemben szemtelen magatartást tanúsítva és minden egyebet ott árultak.

Én akkor elkezdtem beszélgetni egy rendőrrel, akinek megígértem akkor - mert mondta, hogy nem tudnak mit tenni, tehát próbálnak mindenféle dolgokat kitalálni, hogyan tudnák őket elzavarni onnan, de egyszerűen nem tudnak mit tenni -, hogy be fogjuk nyújtani ezt a törvényjavaslatot, amit meg is tettünk, de ugye, a bizottság leszavazta, és inkább majd ez a módosító javaslat lesz. Ezt mi ugyanúgy támogatjuk, hiszen többször kifejeztük, hogy a mi szempontunkból nem az számít, hogy ki nyújtja be, hanem hogy végre történjen valami ebben a kérdésben. Reméljük, hogy mostantól kezdve érvényt tudunk szerezni ennek a törvénynek, és végre rend lesz a budapesti közterületeken.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Annyit még el szeretnék mondani egyébként, hogy amikor ezt az önkormányzati képviselő-testületi rendeletet hatályon kívül helyezte az Ab, és azt mondta, hogy ez nem megfelelő ok, akkor ez arról szólt, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati rendeletben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartások elkövetőivel szemben önkormányzati rendeletben meghatározott, 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve 150 ezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabását rendelheti el, ami az önkormányzat saját bevételét képezi.

Tehát amikor ezt megsemmisítették, akkor a döntés nyomán a helyi önkormányzatoknak hatályon kívül kellett helyezni mindazon rendeleteiket, amelyek a helyi közösségek érdekeit védték a közösségellenesnek titulált magatartásformáktól. Itt azért felvetődik a kérdés mindig, hogy valóban vannak rászorultak ebben az országban, valóban vannak elesettek ebben az országban, de vajon az elesettek és a rászorultak jogai felülkerekedhetnek-e a többségi társadalom normálisan élő embereinek jogain és meghaladhatják-e azt.

Feltétlen kiemelést érdemel ugyanakkor, hogy a szóban forgó alkotmánybírósági határozathoz dr. Szívós Mária alkotmánybíró által megfogalmazott különvélemény kifejezetten kitér erre a közösségellenes, illetőleg a kirívóan közösségellenes, korábban önkormányzati hatáskörben rögzített tényállásokra. Az alkotmánybíró asszony rámutat, idézem: "A határozatban kifejtett azon megállapítás, miszerint a vizsgált törvényi szabályozás lehetőséget teremt az önkormányzat számára, hogy e rendeletalkotási jogkörében önkényesen visszaéljen, téves." És valóban így van.

Most nem szeretnék jogtechnikai elemzésekbe menni, de az Ab-döntés következtében fellépő szabályozási űr mára mindenki számára egyértelművé tette, hogy ezt a helyzetet kezelni kell, a kialakult szabályozási hiány a mai napig sem került orvoslásra; most majd orvoslásra kerül. Valóban, főleg a nagyvárosok közterületein - ahogy képviselőtársam, Staudt Gábor is mondta - ezek már nagyon-nagyon súlyos, nagyon-nagyon súlyos fokig elmentek, tehát odáig, hogy erőszakosan próbálják értékesíteni a sokszor beazonosíthatatlan portékákat. Ezek között nagyon sok élelmiszer van, ami megint egészségügyi problémákat vet fel, és felveti annak a kérdését - bár ez lehet, hogy a kormánynak annyira nem fontos -, hogy a feketekereskedelmet mennyire támogatjuk.

Azért mondtam, hogy nem fontos, mert mint tudjuk, mára bebizonyosodott, hogy a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényük is - amely trafikmutyi néven híresült el -, ahogy mondtuk, a kiskereskedelmet nagymértékben támogatta, hiszen a mostani kimutatások szerint a jövedéki adó egyharmaddal csökkent a dohánytermék-kiskereskedelemből; valószínűleg a feketepiac is egyharmaddal nőtt, még ha esetleg nem is biztos, hogy egyenesen arányos ez a kettő.

Tehát az eltelt időszak tapasztalatai alapján mi bízunk abban, hogy most ez a helyzet megváltozik, bízunk abban, hogy a törvény hatálya és a törvény ereje meg fogja változtatni ezt a helyzetet. Ehhez sok sikert kívánunk és kitartást úgy a rendőrségnek, mint a közterület-fenntartóknak. Reméljük, most már végezhetik a dolgukat, és megtisztíthatják a budapesti nagy csomópontokat, megtisztíthatják a budapesti aluljárókat azoktól az illegális árusoktól, akiknek nincs ott semmi keresnivalójuk, és nincs joguk arra, hogy tönkretegyék mások közlekedését és megkeserítsék mások mindennapi életét, amit az utazásuk során kell elszenvedniük.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)