Felszólalás adatai

MESTERHÁZY ATTILA ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban megfigyelhető az elmúlt években, hogy az Európai Unióban egyre hangsúlyosabb szerepet kap a fogyasztóvédelmi politika, és egyre több olyan harmonizációs kísérlet van az Unión belül, ami a fogyasztók érdekérvényesítését, az információk közös megosztását és a hatékonyabb fogyasztói érdekképviseletet tűzi zászlajára. Ez egy teljesen logikus folyamat, hiszen az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya az egységes belső piac, és ezen az egységes belső piacon most már Magyarországon is mindannyian fogyasztók vagyunk, ezért mindannyiunk érdekeit védeni kell. De természetesen vannak olyan problémák, amelyek ugyan, bár már határaink nincsenek az Európai Unión belül, de mégiscsak határainkon túl történő szolgáltatás-igénybevételhez vagy áruvásárláshoz kötődnek. Ahogy a képviselő úr is említette, pontosan ezeknek a problémáknak, ezeknek a vitáknak a peren kívüli elrendezéséhez próbál az Európai Unió hatékonyan hozzájárulni.

Két hálózata működött az EU-nak 2005. január 1-jéig: az egyik az alternatív vitarendezési fórumok hálózata, a másik pedig az európai fogyasztói központok. Az Európai Unió is látta, hogy össze kell vonni ezt a két hálózatot, hogy költséghatékonyabb és egyáltalán jobb működést biztosítson, ezért ez 2005. január 1-jével megtörtént: létrehozta az Európai Unió az úgynevezett European Consumer Center Netet, ami ezeknek az európai fogyasztói központoknak a hálózatát jelenti. Ettől azt várta az Európai Bizottság, hogy hatékonyabban, pontosabb információkkal és gyorsabb információáramlással működik majd ez a hálózat.

Magyarországon is megteremtődött a jogi háttér, hogy ehhez a hálózathoz csatlakozhassunk, hiszen a fogyasztóvédelmi törvény kimondja, hogy Magyarország csatlakozni kíván ehhez a hálózathoz. Ez tagállami hatáskör, tehát hogy felállítsuk azt az intézményt, amelyen keresztül Magyarország csatlakozhat ehhez a hálózathoz. Ennek a működési költségeit 50 százalékban az Európai Uniónak, 50 százalékban pedig az adott kormánynak kell finanszírozni, a tárcánk költségvetésében rendelkezésre áll ez a forrás.