Felszólalás adatai

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásom üzenete az, hogy emlékeztessük magunkat: egyfajta teljesítményről, teljesítményértékelésről, teljesítménymérésről van szó, és ebből a szempontból nézve talán jobb volna, hogyha nemcsak a tanító tanárról és az arra fordított pénzről beszélnénk, hanem a teljesítménynek valamiféle indikátorát, mértékét is elkezdenénk mérlegelni.

Amikor a kormány képviselője azt mondja - és erre kérném a kormány képviselőjét, hogy változtassa meg a gondolkodását -, ne mondja, hogy ezzel nem kíván foglalkozni, mert ez nem időszerű, hanem ajánlja fel a kormány azt, hogy olyan forrásai vannak, olyan tudása van az intézményrendszerben a teljesítményt, a hatásfokot illetőleg - például hány diák tanáronként, mennyi tudás termelődik. Nahát ez nehéz kérdés, de azért ne tegyük félre, mert ez nem kezelhetetlen. Igenis, kezelhető! Mennyi tudás kreálódik, termelődik, aztán mennyi polgári szolidaritás, mennyi egészség, mennyi...? És kitalálhatunk más ilyen sikerindikátorokat, amelyek fényébe, tükrébe ugyancsak belehelyezzük ezt az egész kérdést. Nem arról van szó, hogy ez nem kezelhető dolog. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az, hogy a kormány nem jött javaslattal, és a képviselőtársak sem, hanem egy érdekképviselet, nem azt jelenti, hogy nem vagyunk képesek arra, hogy ezt igenis kezeljük.

Köszönöm.