Felszólalás adatai

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! E késő esti órában nagyon sok vélemény ismétlődött már, olyan nagyon sok újat az ember nem is tud mondani, ámde megpróbálok néhány dologra reflektálni azon túlmenően, ahogy az államtitkár úr elmondta, itt igazából három olyan törvény módosításáról van szó, mint a szociális igazgatásról és ellátásokról, a gyermekvédelmiről és a családtámogatásról szóló törvények.

A hatálybalépést illetően részben egy 2005-ös, illetve 2006. július 1-jei hatálybalépésről van szó; a szociális törvény kapcsán sok mindenben módosulások következtek be. A változások alapjaiban érintették a rendszeres szociális segély, illetve a közgyógyellátás rendszerét és az összes többi intézkedést is, ezeket alapjaiban is érintették.

Azt is meg kell hogy mondjam képviselőtársaimnak, hogy egy vallomással is tartozom, és ez talán megengedhető kormánypárti oldalról, hogy ilyen jellegű gesztust tegyen az ember az ellenzéki képviselők irányába. A tavaszi vitában, tény és való, az ellenzéki képviselők közül nagyon sokan, különösen olyanok, akik önkormányzatokban már dolgoztak akár választott tisztségviselőként, akár alkalmazottként, anno dacuma megfogalmazták ezeket a problémákat, és kormánypárti oldalon - tamáskodva ugyan, ámde - elutasítottuk. És lám, bebizonyosodott fél év múlva, hogy hozzá kell nyúlni bizonyos kérdésekhez. Mosolygok - többek között Soltész képviselő úrra, aki anno dacuma figyelmeztetett bennünket ezekre a problémákra.

Tekintettel arra, ahogy az államtitkár úr is említette, az új típusú segély rendszerében a segélyösszeg akár magasabb is lehet, mint a részmunkaidős közfoglalkoztatásból származó munkabér, bizony, hátrányosabb helyzetbe kerülhet a munkát végző segélyezett annál, mint aki nem végez munkát. A probléma megoldására indulna ez a közfoglalkoztatásból származó munkabér összegének a családi jövedelemhatár mértékéig való kiegészítése, amelyet ez a jogszabály hivatott rendezni.

A segélyezettek a hatályos szabályozás szerint különböző közfoglalkoztatási formákba vonhatók be, jelenleg azonban ezek a formák összehangolatlanok, a munkaügyi központ nem rendelkezik elegendő információval a közcélú foglalkoztatásról, így az önkormányzatok állami foglalkoztatási szerv felé irányuló adatszolgáltatási kötelezettségének megteremtése is rendkívül szükséges a jövőben.

Többen is utaltak rá: azokban a családokban, ahol a segélyre a házastársak vagy az élettársak külön-külön is jogosultak lennének, szükséges, hogy a segélyezett mellett a másik potenciális jogosult is együttműködő lehessen, hiszen ennek hiányában a segélyezett bármely okból történő kiesése esetén a család hosszú időre ellátatlan is maradhat.

A segélyre potenciálisan jogosult családtag számára, mivel nem ő a segélyezett, egy egyszerűsített együttműködési kötelezettséget indokolt előírni. Az együttműködés a javaslat szerint a nyilvántartásba-vételre, illetve a felajánlott, megfelelő munkalehetőség elfogadására terjedhet ki. Tehát itt az intézkedések kapcsán a kormány a munkavégzést ösztönzi a segélyért való sorbaállás helyett. A munka esélyt teremt annak a mintegy 153 ezer családnak a helyzetükből való kitörésre, amelyek évtizedes távlatban is arra rendezkedtek be, hogy a családjuk fenntartását segélyekből biztosítsák, nem lévén más lehetőségük.

(20.00)

Itt csak a margó szélén jegyzem meg: az sem mellékes, hogy a felnövő gyermekek szocializációjára milyen hatással van az, ha azt látják éveken keresztül, hogy nem kell reggel felkelni, nem kell borotválkozni, nem kell elmenni munkába, nem csörög a vekker, vagy azt látják, hogy igen, reggel az apa és az anya készülődik, elviszi őket óvodába, iskolába, és utána elmegy a munkahelyére.

Eddig az volt a szabály, hogy azok juthattak hozzá a családi segélyezéshez, akik a nekik felajánlott munkát elfogadták, ahogy említettem, tehát a változás az lesz, hogy a kormány a segélykasszát és a közcélú foglalkoztatásra szánt önkormányzati forrásokat egybenyitja. Tehát ez azt is jelenti, hogy a ma segélyben részesülők alapvetően közcélú munkavégzés béreként fogják megkapni a nekik szánt támogatásokat, az önkormányzatok pedig érdekeltek lesznek abban, hogy mivel a kasszák, ahogy mondtam, össze vannak nyitva, ne segély formájában, hanem a település számára hasznos munka utáni bérként fizessék ki ezeket a segélyösszegeket.

A kormány az egy családnak kifizethető segély összegének felső határát - ezt is említette az államtitkár úr - a nettó minimálbérben határozta meg. A cél tehát az, hogy mindenki inkább a foglalkoztatás irányába induljon el, és ne érje meg neki a segélyt választani. A nehéz helyzetben lévő nagycsaládosoknak - ez körülbelül mintegy hétezer család - a kormány kötelező és célzott közmunkaprogramot vezet be, hogy az új rendszer segélyplafonja miatt ne vesszen el a leginkább rászorultaktól körülbelül 5-8 ezer forint. Ez tehát nem lehetőség, hanem kötelesség lesz. Az önkormányzatokkal kötött szerződés alapján a közmunkatanács, ha úgy tetszik, darabra fogja biztosítani azokat a közmunkahelyeket, amelyeket kifejezetten ennek a nehéz helyzetben lévő körnek szánnak. Természetesen a szülők mindegyike részt vehet ebben a programban, ami még többletbevételt is jelenthet a család számára. De azt mindenképpen biztosítja, hogy ha az egyik szülő munkaképtelen vagy beteg, akkor a másik vállalhassa át a munkavégzés lehetőségét.

Azon családok esetében, ahol a gyermekek veszélyeztetettsége miatt védelembe vételre került sor, a rendszeres szociális segély egy részét a gyermekek szükségleteit figyelembe véve természetesen is adhatóvá teszi. A javaslat kapcsán az önkormányzatok helyi rendeletben határozhatják meg a természetbeni juttatás konkrét mértékét és formáit, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat azzal, hogy gyermekenként legfeljebb a segélyösszeg 15, de összességében legfeljebb a segélyösszeg 50 százaléka adható természetben. Azt hiszem, ez az intézkedés sem elhanyagolható abból a szempontból, hogy így a segélyek nem a sarki kocsmába, nem a játékgépekbe, hanem a gyerekek étkeztetésére, a menza befizetésére és a tél közeledtével meleg ruhára és meleg cipőre fordítódnak.

Tisztelt Ház! A közgyógyellátás kapcsán július 1-jétől működő új rendszere a kezdeti tapasztalatok alapján kisebb korrekcióra szorul. Erre is utalt az államtitkár úr. A javaslat elsősorban az egységes végrehajtást és értelmezést szolgáló pontosításokat és a joghézagok megszüntetésére irányuló rendelkezéseket tartalmaz. Pontosításra kerülnek többek között a háziorvosi igazolás, az önkormányzati térítésre és a gyógyszerkeretre, valamint a közgyógyellátás kezdő időpontjára vonatkozó szabályok.

Érdemi változást jelent a gyógyszerkeret kiszámítására vonatkozó rendelkezés módosítása, az indokolatlanul magas gyógyszerkeretek megállapításának kiküszöbölése érdekében. Ezt is említették, hogy a jelenlegi 12 ezer forintos keret kétszer 6 ezer forintos keretté változik a szakorvosi rendelés mellett.

Az alapszolgáltatások viszonylatában, hiszen erről is szó volt, részletesen nem szeretném megismételni az itt elhangzottakat, a házi segítségnyújtásnál, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál és a támogató szolgálatoknál bevezetésre kerül a szociális rászorultság vizsgálata. Ennek jelentősége lesz abból a szempontból, hogy a szociálisan rászorult személy által fizetendő térítési díj összege az önköltség és az igénybe vett szolgáltatáshoz biztosított normatív állami hozzájárulás különbözetében lesz maximálva.

Kedves képviselőtársaim, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénynél elsődleges cél a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosítás. Ahogy említette az államtitkár úr, különböző intézmények kerülnek összevonásra. Ennek a gyakorlati átvezetésére kerül sor, és azon túlmenően még jó néhány intézkedésre. Szeretném megállapítani, hogy a szocialista frakció a legmesszebbmenőkig támogatja a kormányt abban, hogy a továbbiakban is a törvényi szabályozásnak megfelelően, a mindenkori inflációval növelt családi pótlék kerüljön kifizetésre, így garantálva annak értékállóságát a jövőben is.

Aki kíváncsi a tételes összegekre és emelésekre, azoknak szívesen biztosítom a táblázatot, hiszen a 2007. január 1-jétől érvényes családi pótlék összegei attól függően, hogy családban nevelkednek, vagy egyedülállóak nevelik, változnak; változik - előnyére - a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekeket nevelők családi pótléka, különösen akkor, ha valaki arra kényszerül, hogy egyedül nevelje tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekét. Kérem a képviselőtársaimat, hogy véleményeikkel, javaslataikkal segítsék, hogy még precízebb szabályozás alakulhasson ki. A módosító indítványaikat szívesen várom én magam is a bizottsági ülés elé.

Köszönöm a figyelmüket. Elnök Úr! Köszönöm, befejeztem a hozzászólásomat. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)