Felszólalás adatai

VÉGH LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A felnőtt életem során először tapasztalom, először élünk olyan kormány kormányzása alatt, amely valóban komolyan gondolja azt, hogy a társadalmi jóléthez és a különböző társadalmi szolgáltatásokhoz, a jóléthez szükséges társadalmi szolgáltatásokhoz egy növekvő, erős gazdaság kell, akkor lehet növelni ezeket a szolgáltatásokat, illetve ezek színvonalát, ha a gazdaság teljesítőképessége nő. Ehhez olyan célokat jelölt meg a kormány, ami a gazdaság növekedése irányába hat.

Először is, a megtermelt javakból az előállítóknak minél többet szeretne otthagyni, hogy legyen értelme annak a munkának, amit végeznek. Az adóterheket meg azért próbálja meg csökkenteni, hogy ne vonják el azokat a javakat, amelyeket a bővített újratermeléshez szükséges felhasználni. Az adó- és egyéb jogszabályokat, amiről ma itt szó van, megpróbálja úgy alakítani ez a kormány, hogy stabilak, kiszámíthatóak legyenek. Hiszen ahhoz, hogy a gazdasági növekedés egy vállalkozó számára elérhető legyen, mindenképpen a stabil, kiszámítható jövő képe szükséges.

Nagyon sok olyan gondolat megfogalmazódik a hétköznapi vagy mondhatni, az utca emberében, amit igencsak érdemes megszívlelni, és ez a kormány ezt hajlandó észrevenni, felkarolni és a törvénymódosítások folyamán ezt alkalmazni is. Ezek nagyon egyszerű gondolatok: többek között az előbb említett adórendszer stabilitása szükséges, mondják az emberek, és olyan jogszabályok szükségesek, amelyek a mindennapi életet nem akadályozzák, a mindennapi élethez alkalmazkodnak, és a munkavégzés során a helyhez és időhöz úgy alkalmazkodnak, hogy az végrehajtható mind a munkavállaló, mind pedig a munkaadó szempontjából. Ezért most ennek az egész rendszernek, ennek a törvénymódosítási csomagnak egy olyan kis részét szeretném elmondani, ami valóban ezeket a példákat tükrözi.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel kapcsolatban: az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatással s az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetésével az 1997. évi LXXIV. számú törvény foglalkozik. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást ez a törvény szabályozza, amelynek lényeges eleme, hogy a munkaviszony legfeljebb öt egymást követő naptári napig; egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig; egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig tarthat. Foglalkoztatási korlátként szabta azt, hogy a munkáltató csak magánszemély lehet. A kedvező tapasztalatok, a felmerült igények alapján ítélte meg úgy a kormány, hogy lehetőséget kell teremteni a munkáltatói kör bővítésére is. Hiszen a kisvállalkozásoknál, de a mezőgazdaságban előforduló valamennyi munkáltató esetében előfordulhat az, hogy az alkalmilag ellátandó feladatok, kampánymunkák esetében bővíteni kell a foglalkoztatottak számát, és ebben az esetben a foglalkoztatási forma rendkívül kedvező. A mezőgazdaság átalakítása során a nagyüzemi gazdálkodás mellett egyre inkább a munkaigényes növényi kultúrák bevezetésével nő a kampányszerűen visszatérő munkaműveletek száma, melynek megoldásában segít a munkáltatói kör kibővítésének lehetősége. Ez különösen egy olyan megyében, mint Békés megye, egy olyan városban, mint Békéscsaba, rendkívül fontos szempont.

A javaslat a külföldi állampolgárságú, de Magyarországon működő szakiskolák, középiskolák, alapfokú művészeti oktatási intézmények, felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóira, illetve a hallgatói jogviszonyban álló személyekre is kiterjeszti a munkavállalás ilyen lehetőségét. Erről szintén - mint a keleti országrész határon elhelyezkedő városának képviselője - ismét azt kell mondanom, hogy rendkívül fontos számunkra. A munkáltatói kör kibővítésével párhuzamosan azonban a javaslat szerint a közalkalmazotti és a köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó munkáltató közvetlenül az alaptevékenységek körébe tartozó feladatokra alkalmi munkavállalói könyvvel munkavállalót nem foglalkoztathat. És még sorolhatnám ezeket az aprónak tűnő, de rendkívül fontos változtatásokat, ami, ismételten hangsúlyozom, olyan kérések elismerését jelenti és törvénymódosítás formájában új jogszabály megfogalmazását eredményezi, ami a mindennapi élethez mindannyiunknak szükséges azért, hogy az adójogszabályok ne csak megalkotásra kerüljenek, hanem végrehajthatók is legyenek úgy, hogy mindamellett, hogy senki sem szeret különösebben adót fizetni, de mindenki szeret úgy élni, hogy az a társadalmi elvárásnak megfelelően, a megfelelő rendszerek, a megfelelő szabályok szerint történjen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(11.40)