Felszólalás adatai

Látszik, hogy mindaz, ami a rendszerváltást követően fölépült a tankönyvpiacon, gyakorlatilag lerombolásra kerül. Az is látszik, hogy egyszemélyes jogok jelennek meg az oktatási tárcánál. Látszik az is, hogy mondjuk, 13 hónappal a bevezetés előtt még nem igazán lehet látni, hogy konkrétan ez hogyan is fog megvalósulni. Ha azt nézem, hogy gyakorlatilag mennyi minden változott csak az elmúlt három negyedévben - olyanokat, amiket bevezettünk, bevezettek, negyedév múlva korrigáltak -, nem lennék meglepve, ha negyedév múlva vagy fél éven belül az itt leírtakban újabb pontosítások következnének be. Mert közben fognak rájönni, hogy ezeket ilyen formában nem fogják tudni megvalósítani, és akkor majd betesznek olyan pontokat, mint amit az oktatás különböző rendeleteibe, törvényekbe, hogy vagy így lesz, vagy úgy lesz.

Ugyanakkor az is látszik, hogy ez az előterjesztés gyakorlatilag abban a vonatkozásban, hogy tartós tankönyv kerül bevezetésre, és milyen döntéshozatali mechanizmusa lesz, ez valójában azt a központi akaratot valósítja meg, hogy a tartalmi kérdések is központilag vannak vezényelve. Gyakorlatilag a pedagógusi innováció, mozgástér lekorlátozódik, ez megfigyelhető a legkülönbözőbb területeken. Sőt, úgy gondolom, hogy azok az előjelek, amelyek ma az oktatás területén különböző ügyekben vita tárgyát képezik, azok is azt mutatják, hogy tulajdonképpen annak a politikai akaratnak ez egy eszköze, amikor önök egy ilyen centrális államhatalmat alakítanak ki, és az oktatás is egy eszköz ebben a vonatkozásban. Úgy gondolom, nem építenek kellően a pedagógusok kezdeményezésére, mondhatnám azt is, hogy - akár a különböző tantervekre, kerettantervekre és egyéb dolgokra gondolok - gyakorlatilag egy mechanizmust alakítanak ki, és az lesz igazán elismerve, aki ezt az akaratot fogja megvalósítani. Nem is lesz ösztönözve a pedagógus arra, sőt negatív lesz, hogyha ő újabb és újabb kezdeményezésekkel, alternatívákkal fog előtérbe lépni.

Konkrétumok is megfogalmazódnak az előterjesztésben a módosítóknál, és látszik, hogy mondjuk, a 2. § (2) bekezdésénél - mint ahogy utaltam rá - egy helyesírási hibát küszöbölnek ki, majd a 2. § (7) bekezdésénél, amit az oktatási bizottság egyhangúlag elfogadott, és gyakorlatilag pontosító, azt önök nem fogadják el, pedig azt gondolom, segítette, egyértelműsítette volna a szöveget. Vagy mondhatnám, hogy a 2. § (9) bekezdése kapcsán szintén figyelmen kívül hagyták az oktatási bizottsági véleményt is. De ugyanígy lehet mondani, hogy a többi területen olyan stilisztikai dolgokat fogadnak el, mint a 4. §-ban a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége kapcsán bizonyos stilisztikai megfogalmazást, ilyenkor a módosítót beadó és az oktatási bizottság is egyetért, a tárca, illetve a kormány ezt javasolja, ilyen vonatkozásban úgy gondolom, formálisak azok, amiket önök a vitában befogadtak.

Köszönöm szépen.

(20.50)