Felszólalás adatai

Antall Józsefben megvolt az a tudás, megvolt az a felkészültség, amely egy nagyon nehéz helyzetben érte őt, és nagyon nehéz helyzetben tudott jó emberként, szakmailag felkészülten miniszterelnökként tevékenykedni. De a képességei már az ellenzéki kerekasztal-tárgyalásokon is előkerültek, egyrészt a szakmai felkészültsége, másrészről a kortársak szerint a kompromisszumkészsége volt az, ami kiemelte őt a többiek közül, és ez utóbbi végigkísérte, hiszen olyan kormányzati stabilitást hozott létre, sokan nyilván vitatják ennek egyik-másik lépését, például az SZDSZ-szel kötött paktumot, amely kormányzati stabilitás nem volt jellemző akkor egyik közép-európai, kelet-európai rendszerváltó államra sem, de úgy gondolható, hogy ez a stabilitás nagyon fontos és Magyarország számára hosszú távon meghatározó.

Ezt nagyon sok helyen el is ismerték mind a mai napig Magyarország tekintélyével kapcsolatban nemzetközi téren. Antall József hivatkozási alap, akár az édesapja is, akiről a képviselő úr is említést tett, akár ő maga is. Nemhiába kapott 1991-ben Robert Schuman-díjat. Szilárdan állt az euroatlanti integráció és orientáció talaján. Úgy gondolta, hogy a magyar nemzeti tudat az európai tudat nélkül csonka, éppen ezért csak egy Európában tudott gondolkodni, csak Európában tudta Magyarországot elképzelni.

Ne feledjük el, hogy ez egy olyan időszak még, a miniszterelnökség első egy-másfél éve, amikor a külföldi csapatok Magyarország területén állomásoznak. Nem lehet ugyanaz az elvárásunk egy olyan miniszterelnökkel szemben, aki külföldi csapatok mellett vagy között kell hogy egy országot irányítson, mint aki teljesen függetlenül, szovjet itt állomásozó csapatok nélkül. Az államférfiúságának az igazi mértéke az volt, hogy egyszerre három nagyon erős ellenszéllel is kellett küzdenie. Egyrészről ott volt még az előző rendszerből maradt posztkommunista igen nagy tömb vele szemben, amely óriási nehézséget jelentett, mindenhol ebbe ütközhetett. Ott volt az ellenzék nagyon élénk ellenkezése, és ott volt saját betegsége. Ezt a hármat kellett neki egyszerre leküzdenie.

De három évszámot is tudunk mondani, ami az ő számára a politikai hitvallás alapja volt. Az 1848-as nemzeti liberalizmus, az 1945 utáni pár éves demokratikus időszak és az 1956-os forradalom. Antall József azt mondta '56-ról, hogy ez neki erőt ad, eszmét ad és erkölcsöt ad. Ez volt az az '56-os eszme, ami sokban segítette őt. Nyilvánvalóan a kereszténység számára is a keresztény Európa alapvető érték volt. Talán a mai napig emlékszünk még arra a - ha lehet mondani - negyedik mondatára is, hogy Európában az is keresztény, aki ateista, hiszen az egész kultúránk, az egész nemzetünk, az egész Európai Unió keresztény alapokon épülhet fel, olyan átláthatatlan módon szövi át, hogy talán észre sem vesszük, de mégis itt van a kereszténység az Európai Unió alapításakor. Ehhez az Európához, ehhez az értékközpontú Európához akarta Magyarországot csatolni Antall József.

A politikáról pedig azt mondta: "hivatásszerűen készülni kell rá, hivatásként kell a politikát űzni, de mesterségbeli tudással, mert akiben nincs politikai hit, nincs politikusi hivatás, az sok minden lehet, de abból igazi politikus sohasem lesz".

Úgy gondolom, hogy Antall Józsefre születésének 80. évfordulóján is fontos emlékezni. A magyar kormány képviseletében a család által szervezett csütörtöki megemlékezésen délután épp Hende Csaba miniszter úr fog köszöntőt mondani, és úgy gondolom, hogy mindnyájunk számára politikusként példakép lehet Antall József azzal az államférfiúi nagyságával, amire azóta is kevés példa volt a magyar demokrácia történetében.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)