Felszólalás adatai

CSURKA ISTVÁN (MIÉP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Néhányan talán csodálkoznak, hogy jelen pillanatban én állok ezen az emelvényen, és mezőgazdasági vagy földszakértőnek (Dr. Géczi József Alajos: Borkedvelők vagyunk!) - pontosan ezt akarom mondani: Magyarországon a földhöz érteni földkérdésekben, mezőgazdasági kérdésekben valami olyasmivel azonos, mintha valaki jó borivónak mondja magát, vagy nagy betyárnak mondja magát, és annak tartják, olyan megbecsülést élvez, amit nem érdemel meg.

Nos, nem tartom magam földszakértőnek és mezőgazdasági szakértőnek sem, azonban azt láttam, hogy a földkérdés: sorskérdés. Önmagában szinte nem is lehet tárgyalni, mert mindennel összefügg, ami az életünkben ma és tegnap történt, és holnap történni fog. Súlyos helyzetben vagyunk.

Ahhoz, hogy ide, erre az emelvényre felléphessek, természetesen némi tanulmányokat kellett végeznem, hogy egyáltalán hozzá tudjak szólni. Megmondom őszintén, gondolataimat magyar és külföldi tudósok gondolataira, műveire alapozom elsősorban. Dr. Tanka Endre, a Magyar Tudományos Akadémia doktora vezetett és alapozta meg hozzászólásaimat, de majd másokra is fogok hivatkozni.

Tehát amit tárgyalunk, nem földkérdés, nemcsak földkérdés, hanem sorskérdés, megmaradásunk kérdése, szuverén nemzetállamunk kérdése. Trianon előtt még 31 millió hektár földje volt a Szent Koronának, ma pedig 8,5 millió hektár van megnevezhetetlen tulajdonban. És pontosan arról szól ez az egész folyamat, hogy nincs az állam, nincs a nemzetállam tulajdonában.

A liberalizmus behatolt életünkbe, mióta itt van a rendszerváltás, és mindenre rányomja a bélyegét. A liberalizmus ellensége az állam. Azt mondja a doktrína, a legfőbb liberális doktrína, hogy a legrosszabb tulajdonos az állam, ezért az államot meg kell fosztani a föld fölötti rendelkezés jogától is. És ez európai uniós követelménnyé is válik. Ebben a követelményben mi alávetjük magunkat az Európai Uniónak.

Az tehát, ami itt elhangzik akármelyik oldalról, csak - meg kell mondanom - felületi kezelése a dolgoknak. Lehet éles vitákat folytatni arról, hogy az egyik hogyan csinálta rosszul, vagy a másik hogyan csinálta rosszul. Jól nem lehet csinálni abban a pillanatban, attól kezdve, hogy az állam elvesztette a rendelkezését a saját földje felett. Ez a nemzeti szuverenitás alapkérdése. Amennyiben Magyarország - és így tárgyalunk az Európai Unióval - a földkérdést a tőkefejezetben tárgyalja, a tőke pedig az európai uniós alapelvek szerint szabad áramlás alatt áll - és mindenképpen mindent el kell követni, hogy a tőkemozgásokat ne korlátozzák sehol sem -, akkor a föld már nem föld, hanem nyilvánvalóan akárkinek a kezében nem más, mint pénztulajdon, tőketulajdon.

Ha pedig így van, akkor felületi, időszaki kezeléseket lehet alkalmazni a dologgal kapcsolatosan, lehet jobban és kevésbé jól csinálni, de az alapkérdés el van döntve. Ha nem mondjuk ki, hogy magyar földet csak magyar természetes személy birtokolhat - magyar állampolgár, természetes személy -, és egyben nem állapítjuk meg ennek a birtoknak a felső határát is egy ésszerű mértékben, akkor beszélhetünk a kisüzemek támogatásáról, a középüzemek támogatásáról, beszélhetünk ilyen vagy olyan programokról, egy bizonyos idő múlva minden föld a tőkeerősebb, vagyis a nemzetközi, a globális cégek birtokába fog kerülni.

Hogy 10 év múlva, vagy 15 év múlva? Az őket érdekli kevésbé! Bennünket kell, hogy most érdekeljen, most kellene olyan törvényeket meghozni, olyan gátakat szabni, hogy ez ne történhessen meg. Mert hiszen 15 év múlva kapják meg ezek az addig is nyugodtan gazdagodó társaságok ezeket a földterületeket. És nemcsak a magyarországit! Nehogy valaki félreértsen, és csak olyan korlátozott gondolkodásúnak lásson, hogy én pusztán csak a mi földünkre gondolok itt. Itt, kérem, pontosan Ukrajna földje is érintve van, az egész kelet-közép-európai térség ilyen vagy olyan értékű földje érintve van. Mert ezekre a globális cégeknek szükségük van. Ezért küldik előre a Világbankot, hogy olyan programokat erőltessen a magyar kormányokra, sorozatban - nincs különbség, illetve nincs nagy különbség az egyes kormányok között -, amelyek mind alávetik magukat ezeknek a világbanki parancsoknak.

Ennek a következménye az, hogy így állunk, ahogy állunk, hogy egyik kormány így próbálja megoldani a másikkal szemben a kérdést, a másik meg éppen fordítva. Egyik itt fizet, ott fizet, ott foltoz, amott foltoz, és végül nem jutunk előre, mert ha társaságok juthatnak földhöz, egyelőre azt mondjuk, hogy magyar társaságok, később ebből piaci áru válik, és jön a tőkeerős nagyobb cég, megveszi. És bérmunkássá teszi azt a parasztot, azt a földmunkást, aki egyébként azt hiszi, hogy polgárosodni fog. Hiszen a polgári kormány alatt is pontosan ez a folyamat játszódik le. Nem polgárosul, hanem megkezdődik a bérmunkássá válása, sokszor rejtetten, sokszor úgy, hogy ő maga is csak a nyomorában veszi észre, hogy már itt tart.

Ha tehát változtatni akarunk ezen a nagyon cudar helyzeten, akkor szembe kell néznünk azzal, hogy jó-e nekünk az Európai Unió, és különösen így jó-e nekünk, hogy most a tőkefejezetben van tárgyalva a földkérdés. Ebben az előző kormány is egyetértett, és a mostani kormány, a polgári kormány is - nyilvánvalóan kényszerek hatása alatt, de ez nem felmentés természetesen a részemről -, a világbanki pénzügyi kényszerek hatása alatt tárgyalja a földkérdést a tőkefejezetben.

Akkor ebből a magyar mezőgazdaság teljes kisemmizése, a magyar polgárosodás - mármint a föld vonatkozásában - teljes elárulása következik. Mert 10 év múlva, 15 év múlva, 20 év múlva idejönnek ezek a tőkés társaságok, és megveszik a földet, mert szükségük van rá. Sokkal előrelátóbbak természetesen - mint minden nagyhatalom -, mint egy kis ország kis, elszegényedett részlege.

(11.30)

Miért kell a föld? Mert kevés van és még kevesebb lesz. Már több ízben felszólaltam itt az Országgyűlésben abban a kérdésben, hogy nézzünk előre, mit hoz az éghajlatváltozás. Az ENSZ megállapította, hogy 15 év múlva 50 centiméterrel emelkedik a tengerek vízszintje. Ez azt jelenti, hogy hatalmas területek fognak víz alá kerülni, ahonnan az emberek kénytelenek elköltözni, kénytelenek másutt folytatni tevékenységüket.

Most háború készülődik. Hogy lesz vagy nem lesz, az most nem ide tartozó kérdés, de a népvándorlás máris megindult. Ide egyelőre még csak néhány afgán érkezett, de abban a térségben, ahonnan aztán majd az egész esetleg megindul errefelé vagy más területekről, hatalmas népvándorlások fognak megindulni, és el fogják... (Dr. Géczi József Alajos: Mi is így jöttünk ide!) Tessék? (Dr. Géczi József Alajos: Mi is így jöttünk ide! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Meg is látszik! - Az elnök csenget.) Hát, kérem szépen, így jöttünk ide, többé-kevésbé - nem mindenki. (Derültség. - Dr. Kis Zoltán: Te később jöttél!)

ELNÖK: Kérem képviselőtársaimat, hogy a felszólalót hallgassuk végig!

CSURKA ISTVÁN (MIÉP): Nos, persze ezt ilyen könnyedén is lehet intézni, hogy akkor is volt népvándorlás, most is van népvándorlás, csak mi is úgy jöttünk ide, hogy akik itt laktak, azokat kivertük. Ha mi az ellen nem védekezünk, hogy bennünket kiverjenek innen - és nem biztos, hogy karddal, hanem pénzügyi eszközökkel, és ez már meg is kezdődött -, akkor ne csodálkozzunk azon, ha a földünket elengedjük, akkor nem lesz hazánk.

Szembe kell nézni azzal a kérdéssel, hogy mi is tulajdonképpen a föld, joga van-e az államnak, a közösségnek egészen másként kezelni, mint a többi árut, mint a pénzt. Igen, a magyar történelemben ez így volt. A Szent Korona-tan, amit sokan még hallani sem szeretnek, nem állami földtulajdont jelentett, hanem azt jelentette, hogy végül is az egész magyar föld, a haza területe a Szent Korona birtoka, és lehet rendelkezni, hogy ki kaphatja meg. Ha mi nem rendelkezünk afelől, hogy csak magyar állampolgár szerezhet földtulajdont, hanem megengedjük előbb ilyen vagy olyan társaságoknak és aztán külföldieknek, mert erre rákényszerítenek bennünket, akkor ismerjük el, hogy erre rá vagyunk kényszerítve - de jószántunkból ne menjünk ebbe bele, mert ez a halál! Ez a földkérdés lényege, nem az, hogy most mennyit adunk vissza pénzben vagy valamilyen módon; még csak nem is a kárpótlás, ami elég szerencsétlenül lett elintézve, és még csak nem is a nevesített földtulajdonok kifizetése vagy résztulajdonok kifizetése vagy ki nem fizetése.

Ezek nagyon fontos kérdések, természetesen ezeket is el kell intézni. Egyáltalán nem arról beszélek, hogy ezek mellékesek, és most hagyjuk egyszerűen abba. De ha a fő vonalat nem látjuk világosan, ha elhisszük, hogy ezen az úton valaha is lehetséges a kibontakozás, akkor tévedünk. Ezen az úton nem lehetséges a kibontakozás, ezen az úton a magyar függetlenség egyszer s mindenkorra elvész. Ezt kell tudni!

A mi nézeteink szerint tehát az államnak vissza kell szereznie azt a képességét, hogy maga rendelkezzék. Lehet, hogy az állam rossz tulajdonos, de a földdel kapcsolatban ez egy egészen más kérdés. Itt arról van szó, hogy nemzeti szuverenitásunkat meg tudjuk-e tartani vagy sem, mert ha ezen a földön mindenféle - egyetlenegy nációt sem nevezek meg - földtulajdonos létezhet, birtokolhat és alkalmazhat akár magyart, akár nem magyart, akkor itt hiába van magyar kormány, hiába van polgári kormány vagy szocialista kormány, az egésznek nincs értelme - semmilyen kormány nincs, mert nem rendelkezik semmivel!

Észre kell venni, hogy ez a folyamat már régebben elkezdődött. Behunyjuk a szemünket, megpróbálunk ilyen-olyan félmegoldásokat egymással szembeállítani, ráadásul soha nincs rend, mert a háttérből pontosan ezt akarják, hogy soha ne is legyen rend ebben a kérdésben, soha ne jussanak a felek egymással dűlőre ezekben a kérdésekben, hanem mindig szemben álljanak, és közben mindig nyomuljon előre a pénzügyi hatalom és minél nagyobb területekre tegye rá a kezét.

Fel kell vetni még egy nagyon fontos kérdést, amikor a külföldiek és a belföldiek tulajdonlásáról beszélünk, mindjárt az Európai Unióval kapcsolatban is. Az Egyesült Királyságban nincs ilyen földtörvény, ott feudális törvény van érvényben - azt hiszem, 800 éves törvény - a földet illetően. Nem lehet hozzájutni Anglia földjéhez olyannak, aki nem angol. Hollandiában is ilyen törvény van. Az európai alapországok ezekkel a feltételekkel csatlakoztak annak idején az Európai Unióhoz. A mostani csatlakozókkal szemben mások a követelmények, mindenkivel, velünk szemben, a lengyelekkel szemben is, akik azt hiszem, emiatt nem is fognak csatlakozni - majd meglátják, nem is fognak csatlakozni az Európai Unióhoz! -, mert ezt a fajta földtulajdonlást nem viselik el, mert ahogy mondtam, ez a pénzmozgások körébe van utalva.

Van olyan állam, nem európai, amelyikben ki van mondva, hogy a föld az államé, és csak hitelesített állampolgár birtokolhatja. Ez Izrael. Az Európai Unióval nagyon jó kapcsolatban van, bizonyos fejlesztési programokban benne van, sok tekintetben az Európai Unió tagjának is tekinthető, más tekintetben az Amerikai Egyesült Államok körletébe tartozik - ott nem birtokolhat külföldi földet, egy talpalatnyit sem. Ezekkel a kis közép-kelet-európai államokkal, gyengékkel, amelyek megviselve kerültek ki a szocializmusból, minden érdekérvényesítő képesség nélkül, azonban ezt akarják elfogadtatni. Lássunk tisztán tehát: különleges, bennünket sújtó törvények vannak velünk szemben alkalmazva és érvényben!

Végezetül engedjék meg, hogy egy másik doktrínára is hivatkozzam, amely a földkérdésben rendkívüli módon ártalmas: ez a növekedési doktrína. Azt állítják a liberálisok, hogy a földön a növekedés korlátlanul lehetséges, és különösen a földdel kapcsolatban. Nem lehetséges! És a természet, a föld egyre gyakrabban ad igen kemény figyelmeztetéseket az egész emberiségnek, hogy nem lehetséges, tessék megálljt parancsolni, tessék egy egészen másfajta, a fenntartható növekedésre alapuló gazdálkodási formát bevezetni, mert a föld, a természet visszaüt, akár ki is ütheti az egész emberiséget.

(11.40)

Tehát a földdel kapcsolatban ez arra vonatkozik, hogy nem szabad bedőlni és mindenekelőttinek tartani a hatékonyság doktrínáját. A föld nemcsak azért van, hogy profitot szerezzenek valakik belőle, nemcsak a hatékonyság miatt van, hanem a népességmegtartás miatt is. Ezért szeretnénk mi olyan földviszonyokat, olyan földtörvényt teremteni, amely a telepítéssel van összekötve. Mi adni szeretnénk, akármilyen formában, fiatal magyar családoknak, akár a határon túlról is némelyeket, az ottani szórványban élőket ide behozva és földhöz juttatva, ahol egy család megveti a lábát, és megél belőle.

A jelenlegi viszonyok között kicsit illuzórikus hatékonyságról és piaci viszonyokról beszélni a magyar földdel és annak termelőjével kapcsolatban. Ugyan, kérem, hát talán piaci szereplők még a nagyobb gazdálkodók is - vagy a globalizmus által diktált ár kiszolgáltatottjai? Igen, azok. Nem úgy van, hogy az én terményem versenyképes itt, belül is. Meg van szabva, és a felvásárló maffiáknak, és a többi, és a többi, eleve kiszolgáltatott emberek, mindegyik; persze nem egyforma mértékben, a nagyobbak itt is jobban kibírják, mint a kicsik, de a kicsik annyiért adják oda, amennyiért elviszik tőlük, mindenféle terményt. Micsoda igazságtalanság ez?! Hát tűrheti ezt egy állam, amelyik fogyatkozik, amelynek a népessége ilyen rossz egészségi állapotban van, mint a miénk? Ezek a földkérdés igazi kérdései.

Tisztelt Ház! Alapvetően változtatni kell a gondolkodásunkon és az összes nemzetközi folyamathoz való viszonyunkon. Ne dőljünk be annak, hogy mi egyhamar az Európai Unió tagjai leszünk, és főleg ne teljesítsük ezeket a követelményeket, még mielőtt benne lennénk, és ne engedjük, hogy még mielőtt benne lennénk, már mindenünket feléljék, elvegyék, elbirtokolják. Itt pontosan erről van szó, az elbirtoklásról, a magyarság megmaradásáról.

Ezért minden tiszteletet megadva azoknak, akik mégis ezek között a körülmények között jobbítani szeretnének, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezeknek az alapelveknek, ezeknek a kérdéseknek a szemszögéből is tekintse át még egyszer az összes kérdést. Az államnak legyen joga rendelkezni az egész földterület felett, legyen joga a Magyar Országgyűlésnek olyan törvényt hozni, hogy csak magyar természetes személyeknek enged meg földbirtoklást, és természetesen ehhez csatlakozva, lemondva arról az őrült növekedési szemléletről és hatékonyságról, legyen joga magyarokat földhöz juttatni, magyarokat a saját hazájukban belegyökereztetni tisztelt, szeretett hazánk földjébe.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a MIÉP és az FKGP soraiban.)